Szertefoszlott a fekete-tengeri remény: Ukrajna kimondta, mire lehet ezután számítani – hónapokig maradhat a blokád
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságUkrajna már nem számít arra, hogy a következő hónapokban sikerül olyan tűzszünetet vagy megállapodást kötni Oroszországgal, amely ismét biztonságossá tenné a mezőgazdasági termékek fekete-tengeri exportját. Tarasz Viszockij ukrán mezőgazdasági miniszter a Bloombergnek Brüsszelben azt mondta: egyelőre nehéz elképzelni bármilyen megoldást, ezért arra kell készülniük, hogy a helyzet továbbra is kritikus marad. A miniszter szerint a közvetítő országok arról tájékoztatták Kijevet, hogy Moszkva eddig minden, az ukrán partnerek által előterjesztett javaslatot elutasított. Ez azért különösen fontos a gabonapiac számára, mert az elmúlt hetekben éppen egy esetleges tengeri megállapodás reménye csökkentette valamelyest a háborús kockázati felárat.
A helyzet törékenységét már korábban is látványosan megmutatta a piac. Szeptember elején a török gabonafolyosó-javaslat hírére előbb estek, majd Moszkva elutasítása után ismét meredeken emelkedtek a búzaárak. A párizsi malmibúza-jegyzések akkor egyetlen kereskedési napon tonnánként 8,25 euróval kerültek feljebb.
Gabonapiac: Erdogan próbálja újraéleszteni a folyosót
A diplomáciai próbálkozások ugyanakkor nem álltak le. Recep Tayyip Erdogan török elnök a múlt héten arról beszélt, hogy Ankara felgyorsította a fekete-tengeri gabonafolyosó helyreállítását célzó diplomáciai erőfeszítéseket, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől pedig pozitív választ kapott a kezdeményezésre.
A Reuters szerint Erdogan arra is felszólította a feleket, hogy szüntessék be a kereskedelmi hajók elleni támadásokat. Törökország már konkrét javaslatokat is eljuttatott Moszkvának a fekete-tengeri hajózás biztonságáról, ám a Kreml közlése szerint érdemi tárgyalások egyelőre nem kezdődtek. Mindez egyelőre kevés ahhoz, hogy Kijev javulással számoljon.
Harmincmillió tonna termény ragadhat Ukrajnában
A legsúlyosabb probléma most az, hogy a megtermelt gabonát és olajos magvakat Ukrajna nem tudja kiszállítani az országból. Viszockij szerint az alternatív útvonalakon jelenleg a szükséges exportmennyiség mintegy 45 százalékát tudják elszállítani. Az ukrán számítások alapján azonban még maximális kihasználtság mellett sem lehet 50 százaléknál többet átirányítani ezekre a folyosókra. Emiatt mintegy 30 millió tonna mezőgazdasági áru exportja kerülhet veszélybe a mostani gazdasági évben.
Mint korábban írtuk, ha Nagy-Odessza kikötői nem tudnak stabilan működni, több mint 30 millió tonna gabona és olajosmag világpiacra jutása kerülhet veszélybe. A tengeri útvonal kiváltása ráadásul rendkívül drága. Ukrajna egyre nagyobb mértékben használja a dunai kikötőket, miközben a balti kikötők bevonását is vizsgálja. A Reuters szerint a dunai kerülő önmagában mintegy 50 dollárral növelheti tonnánként a logisztikai költséget, a Balti-tenger felé történő szállítás pedig akár 100 dolláros többletet jelenthet tonnánként.
A Dunán is egyre nagyobb a torlódás. A fekete-tengeri kikötők kiesése miatt megugrott forgalom következtében két hétnél hosszabb várakozások alakultak ki, miközben az ukrán dunai kikötőkből induló fuvardíjak a júliusi, tonnánként körülbelül 30 dollárról szeptemberre 100 dollár közelébe emelkedtek.
Az egész gabonapiac megérezheti
Oroszország és Ukrajna együtt a világ búzaexportjának több mint negyedét adja. A két ország kikötői és gabonaszállítási infrastruktúrája ellen július óta megszaporodtak a támadások, így egyszerre szűkült az orosz és az ukrán kínálat. Az ukrán exportot ekkor nemcsak a tengeri kikötők elleni támadások, hanem az alacsony dunai vízállás is korlátozta.
Az orosz oldalon sem működik zavartalanul a rendszer. A Reuters számítása szerint a támadások által érintett fekete-tengeri és Azovi-tengeri orosz gabonaterminálok mintegy 13,8 millió tonna éves kapacitást képviselnek. Ha a támadások megszűnnének, az orosz exportkapacitás körülbelül 80 százaléka viszonylag gyorsan újraindítható lenne.
Magyarország számára kétélű a válság
A fekete-tengeri export tartós korlátozása rövid távon támaszt adhat az uniós és ezen keresztül a magyar gabonaáraknak. Amennyiben
- az észak-afrikai,
- a közel-keleti
- és más hagyományos
vevők kevesebb orosz és ukrán búzához jutnak hozzá, az uniós eredetű áru iránt nőhet a kereslet.
A Világgazdaság korábbi cikke szerint a fekete-tengeri kínálat kiesése javíthatja a magyar és más uniós exportőrök alkupozícióját. A világpiaci áremelkedés így idővel a hazai felvásárlási árakba is begyűrűzhet.
Van azonban egy ellentétes hatás is. Minél nehezebb Ukrajnából tengeren kijuttatni a terményt, annál nagyobb lesz a nyomás a dunai, vasúti és uniós szárazföldi útvonalakon. Ez újra növelheti az ukrán mezőgazdasági termékek jelenlétét Közép-Európában, illetve azokon az uniós piacokon, amelyek hagyományosan a magyar gabona fontos célországai.
Ennek már láthatók a politikai és logisztikai következményei is. Lengyelországban szeptemberben szigorították az ukrán tranzitgabonára vonatkozó eljárást az egyik meghatározó vasúti útvonalon, miközben Varsó továbbra is igyekszik megakadályozni, hogy a tranzitnak szánt termék a helyi piacot terhelje.
