Az aranyszínű sárgaság után itt az új veszély: az EU-ban először Magyarországon találták meg a pusztító kabócát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAlig telt el pár hét azóta, hogy bejelentették a lesújtó hírt, miszerint immár a magyar borvidékek mindegyikén megjelent a szőlő aranyszínű sárgasága, újabb idegenhonos kártevő miatt kell aggódniuk a hazai szőlőtermesztőknek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közlése szerint a hatóság laboratóriuma pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) faját azonosította, amivel első alkalommal igazolták jelenlétét nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió területén is. A faj az uniós zárlati károsítók közé tartozik. A növényegészségügyi tudnivalókat a Nébih tematikus oldalán gyűjtötték össze.
Az első esetet nem egy célzott hatósági felderítés, hanem egy lakossági bejelentés tárta fel. Egy Bács-Kiskun vármegyei lakos 2026 nyarán jelezte a Nébihnek, hogy ingatlanán számára ismeretlen rovart talált. A fényképek alapján felmerült az Ázsiából származó károsító késői nimfájának gyanúja, ezért a vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakemberei megvizsgálták az esetet.
A laboratóriumi eredmények végül igazolták a Lycorma delicatula jelenlétét, a hatóság pedig megkezdte a szükséges karanténintézkedéseket.
Kabóca: Magyarország lett az első érintett uniós ország
A felfedezés azért is különösen figyelemre méltó, mert a rovar Európához csak hetekkel korábban került ilyen közel. Moldovában augusztusban azonosították először a fajt, méghozzá Chișinăuban, egy ipari területen. Az EPPO ezt az első előfordulásként tartja számon a teljes EPPO-régióban. A moldovai gócban kifejlett rovarokat és nimfákat is találtak, elsősorban bálványfán. A hatóságok mintegy 7000 négyzetméteres fertőzött területet jelöltek ki, és növényvédő szeres kezelést is alkalmaztak.
Az első moldovai gócot felszámoltnak tekintették, később azonban a környező közterületeken elszigetelt populációkat is észleltek.
A Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény szervezete, az IPPC a fajt globális szempontból is növekvő jelentőségű károsítónak minősítette.
Magyarország esete ugyanakkor újabb határt jelent: Moldova nem tagja az Európai Uniónak, így a Nébih mostani azonosítása a faj első igazolt uniós előfordulása.
A szőlő különösen nagy veszélyben lehet
A pöttyös lámpahordó-kabóca azért jelent komoly kockázatot, mert rendkívül széles a tápnövényköre. Az EPPO adatbázisa hosszú sorban tart nyilván gazdanövényeket, köztük több szőlőfajt, juhart, nyárfát, akácot és számos gyümölcs-, erdészeti, illetve dísznövényt. Hazai szempontból különösen kellemetlen körülmény, hogy egyik kedvelt tápnövénye a Magyarországon széles körben elterjedt bálványfa. Ez megkönnyítheti a rovar fennmaradását és további terjedését olyan területeken is, ahol közvetlenül nincs szőlőültetvény. A kabóca a növény nedveit szívogatja. Nagy egyedszám esetén az állandó táplálkozás legyengíti a növényt, visszavetheti a fejlődését és a terméshozamot. A szúrási helyek, illetve a rovar által termelt váladék további növényegészségügyi problémák kialakulásának is kedvezhetnek.
A legrosszabb tapasztalatokat eddig az Egyesült Államok szőlőültetvényeiben szerezték. Penn State kutatói szerint Pennsylvaniában 2017-től egyes termelők rendkívül nagy, tőkénként száz példányt is meghaladó fertőzésekről számoltak be. Több éven keresztül fennálló erős fertőzés esetén a kár a terméscsökkenéstől egészen a tőkék legyengüléséig és pusztulásáig terjedt; egyes ültetvényeken akár 90 százalékos termésveszteséget is mértek.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarországon is ekkora kiesés várható. A mostani legfontosabb kérdés éppen az, sikerül-e a frissen azonosított populációt még azelőtt felszámolni, hogy a faj tartósan megtelepedne és terjedni kezdene.
Szinte bármin érkezhet „potyautasként”
A kártevő elleni védekezést megnehezíti különleges terjedési képessége. A nőstény nemcsak növényekre rakhatja tojáscsomóit: szinte bármilyen viszonylag sima felület megfelel neki. Így a tojások faanyaggal, gépekkel, kamionokkal, konténerekkel vagy akár vasúti kocsikkal is nagy távolságokra eljuthatnak. Ez magyarázza azt is, hogyan képes az alapvetően Kelet-Ázsiából származó faj kontinenseken keresztül terjedni. Az EPPO szerint az Egyesült Államokban 2014-ben, Pennsylvaniában fedezték fel az első populációt, azóta pedig természetes módon és emberi közreműködéssel is jelentősen kiterjesztette elterjedési területét.
A moldovai hatóságok is külön felhívták a figyelmet arra, hogy a nőstények kövekre és járművekre is rakhatják a 30–50 tojásból álló csomókat.
Könnyű felismerni – ha tudjuk, mit kell keresni
A Nébih szerint a fiatal nimfák kezdetben fekete alapon fehér pöttyösek, később pedig feltűnő vörös-fekete-fehér mintázatot vesznek fel. A kifejlett példányok elülső szárnyai szürkés színűek fekete foltokkal, míg szétnyitott hátulsó szárnyukon erős piros színezet jelenik meg.
A hatóság ezért azt kéri, hogy aki gyanús rovart talál, ne várjon a biztos azonosításig: már a gyanú esetén is érdemes bejelentést tenni, fényképet mellékelve és a pontos helyszínt megadva.
A gyors reagálásnak most különös jelentősége lehet. A magyar szőlőültetvények ugyanis már így is rendkívül nehéz növényegészségügyi helyzetben vannak. Az aranyszínű sárgaság kórokozója már mind a 22 magyar borvidéken jelen van, ezért a Nébih szeptemberben drónokkal és mesterséges intelligencia segítségével is keresi a fertőzött tőkéket. A Világgazdaság korábban arról is beszámolt, hogy az idei termést az aszály, a hőség és a betegség együttesen terheli, több térségben komoly terméskiesést okozva.
