Nem tágítanak a magyar termelők: tavasszal már 5 százalékos áfát akarnak – betartatnák Magyar Péter ígéretét
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNem tekinti lefutottnak a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentésének ügyét a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, annak ellenére sem, hogy Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés hétfői bemutatásakor és a mai sajtótájékoztatóján sem tett említést az intézkedésről. Apáti Ferenc, a szervezet elnöke a Világgazdaság megkeresésére hangsúlyozta: az elmúlt fél évben az 5 százalékos áfakulcs bevezetése egyértelműen kommunikált kormányzati terv volt, ezért a FruitVeB továbbra is abból indul ki, hogy a döntés napirenden marad. Az áfacsökkentés nélkül az ágazat piacvesztéssel nézhet szemben, szóval nem csak egy ígéret be nem váltásáról van szó.

A szervezet értelmezése szerint jelenleg nem az a kérdés, hogy megvalósul-e az adócsökkentés, hanem az, hogy 2027-ben pontosan mikor vezetik be. A FruitVeB abban bízik, hogy erre már a zöldségek és gyümölcsök tavaszi főszezonjának kezdetéig sor kerülhet. Ez azonban egyelőre az ágazati szereplők várakozása, nem pedig bejelentett kormányzati döntés.
Mint arról a Világgazdaság korábban beszámolt, a miniszterelnök hétfőn több mint kétórás parlamenti beszédében ismertette a jövő évi költségvetés főbb intézkedéseit, ám az eredetileg gyors bevezetésre ígért áfacsökkentésről nem beszélt. A keddi sajtótájékoztatón sem került elő a téma. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a választási kampányban még az egészséges élelmiszerek adóterheinek azonnali mérséklése szerepelt a Tisza Párt vállalásai között. A FruitVeB ugyanakkor kifejezetten üdvözölte az árrésstop kivezetését, és köszönetét fejezte ki a döntésért. A szervezet szerint a korlátozás rendkívül sok kárt okozott a hazai termelőknek.
Az áfacsalás egyik legkedveltebb terepe lett a zöldség-gyümölcs piac
Apáti Ferenc szerint a 27 százalékos áfakulcs fenntartásának következményei messze túlmutatnak azon, hogy a magyar fogyasztók drágábban jutnak hozzá a zöldségekhez és gyümölcsökhöz. A magas adó ugyanis olyan versenykörnyezetet teremt, amelyben a tisztességesen működő vállalkozások kerülnek hátrányba azokkal szemben, amelyek illegális kereskedelmi csatornákon értékesítik termékeiket.
A FruitVeB szerint a magyar zöldség-gyümölcs ágazat mára az áfacsalók egyik kedvelt terepévé vált. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a környező uniós országokban jellemzően 5–10 százalékos adó terheli ezeket a termékeket, miközben Magyarországon 27 százalékot kell fizetni. Ez a különbség rendkívül erős pénzügyi ösztönzőt teremt a visszaélésekre.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy más mezőgazdasági termékpályákon már léteznek olyan szabályozási megoldások, amelyek jelentősen korlátozzák az áfacsalási lehetőségeket. A gabonaféléknél és az olajnövényeknél alkalmazott fordított adózás, valamint egyes állati termékek 5 százalékos áfakulcsa mérsékli az ilyen visszaélésekből elérhető hasznot.
A zöldség-gyümölcs ágazatban azonban nem áll rendelkezésre az állattenyésztésben megszokotthoz hasonlóan szigorú termelési nyilvántartási és ellenőrzési rendszer. Ráadásul a kertészeti termékek gyorsan romló jellege és az időjárási károknak való kitettsége is lehetőséget teremt a visszaélésekre. A szervezet szerint a termésveszteségekre vagy a romlásra hivatkozva jelentős árumennyiségek tűnhetnek el papíron a legális kereskedelemből, miközben a termékek valójában szabálytalan értékesítési csatornákba kerülhetnek. Mindez nemcsak az adóbevételeket csökkenti, hanem közvetlenül rontja a szabályosan működő magyar termelők és kereskedők piaci lehetőségeit is.
Áfacsökkentés: százhatvanmilliárd forintról mondana le a költségvetés
A FruitVeB elismeri, hogy az áfacsökkentés jelentős költségvetési áldozatot követelne. A szervezet számításai szerint a 27 százalékos kulcs 5 százalékra mérséklése mintegy 160 milliárd forintos közvetlen bevételkiesést okozna az államháztartásnak. Apáti Ferenc szerint azonban a döntés gazdasági hatásait nem lehet kizárólag a kieső adóbevétel alapján megítélni. Az alacsonyabb áfakulcs ugyanis több csatornán keresztül is kedvező változásokat indíthatna el. A gazdaság fehéredésével
- növekedhetne a szabályosan működő vállalkozások forgalma,
- erősödhetne a termelői szervezetek szerepe,
- és javulhatna a hazai termékek versenyképessége
az importtal szemben. A legális kereskedelmi láncok megerősödése egyúttal a termékek nyomon követhetőségét és az élelmiszerbiztonságot is javíthatná. Az áfacsökkentés a fogyasztóknak is jelentős könnyebbséget hozhatna. Amennyiben az adómérséklés teljes egészében megjelenne a bolti árakban, változatlan nettó ár mellett a zöldségek és gyümölcsök fogyasztói ára mintegy 17,3 százalékkal csökkenhetne. A tényleges árcsökkenés mértékét ugyanakkor a kereskedők árazási döntései és a piaci folyamatok is befolyásolnák.
A FruitVeB érvelése szerint a mérséklődő árak ösztönözhetnék a zöldség- és gyümölcsfogyasztást is, ami további keresletet teremthetne a hazai termelők számára. A 160 milliárd forintos költségvetési hatás tehát a szervezet becslése, amelynek tényleges nettó mértékét a piac fehéredése, a fogyasztás változása és az adóbevételek alakulása is befolyásolná.
A magyar termelők piacvesztése lehet a legsúlyosabb következmény
A FruitVeB szerint a jelenlegi rendszer fenntartásának legnagyobb veszélye az, hogy az illegális kereskedelem folyamatosan elszívja az árualapot a szabályosan működő termelői értékesítő szervezetek és kereskedők elől. Ez hosszabb távon a hazai zöldség-gyümölcs termelés visszaszorulását, a szervezett értékesítési rendszerek meggyengülését és az importtól való függőség növekedését eredményezheti.
A szervezet álláspontja szerint a folyamat már középtávon is komoly gazdasági veszteséget okozhat, amely a mezőgazdasági kibocsátásban, a foglalkoztatásban és a GDP-termelésben egyaránt megjelenhet.
Ezek a károk pedig a FruitVeB értékelése szerint akár a 160 milliárd forintos közvetlen költségvetési bevételkiesést is meghaladhatják. A szakmai szervezet aggodalmai nem új keletűek. A Világgazdaság október elején megírta , hogy Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke szintén az árrésstop megszüntetését és az 5 százalékos áfa bevezetését sürgette. A termelői szervezet vezetője szerint legkésőbb 2027 első negyedévében végre kellene hajtani az adócsökkentést.
A FruitVeB korábbi figyelmeztetése arra is rámutatott, hogy az árrésstop, az erős forint és a magas áfa együttesen az importtermékeknek kedvezhet, miközben a magyar termelők jövedelmezőségét rontja.
Most a kormányon a sor
A zöldség-gyümölcs ágazat számára tehát a hétfői költségvetési bejelentés egyszerre hozott kedvező és kedvezőtlen hírt. Az árrésstop kivezetése régóta követelt intézkedés volt, ugyanakkor az áfacsökkentés elmaradt bejelentése tovább növelte a bizonytalanságot. A FruitVeB egyelőre nem tekinti ezt a kormányzati terv feladásának. Apáti Ferenc szerint az áfacsökkentés az ágazat versenyképességének fenntartása és a további leépülés megakadályozása szempontjából is létkérdés.
A kérdés most az, hogy a kabinet hajlandó-e vállalni a jelentős rövid távú költségvetési bevételkiesést a hosszabb távú gazdasági előnyök reményében.
A választ a részletes költségvetési javaslat, illetve az ahhoz kapcsolódó adótörvény-módosítások adhatják meg. Az ágazat mindenesetre továbbra is 2027 tavaszára várja a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkentését.


