Súlyos figyelmeztetés érkezett Brüsszelből: összeomlott a termelés, a magyar gazdák különösen nagy bajban vannak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz európai mezőgazdaság egyre nehezebben birkózik meg az időjárási szélsőségekkel és a tartósan magas költségekkel, a kedvezőtlen folyamatok pedig már az uniós agrárpiacok egészét átrendezik. Az Európai Bizottság őszi rövid távú agrárpiaci előrejelzése szerint a 2026/2027-es gazdasági évben az EU gabonatermelése mindössze 262 millió tonna lehet, ami 9,6 százalékos visszaesés az előző évhez képest, és 4,7 százalékkal marad el az elmúlt öt év átlagától. A jelentés szerint a rendkívüli nyári hőség és az aszály elsősorban a tavaszi vetésű növényeket, köztük a kukoricát és a szóját érintette. A súlyos nyári hőség és aszály a nyári termények hozamának jelentős lefelé történő módosításához és a gyepterületek biomasszájának csökkentéséhez vezetett, miközben szűkült a takarmány elérhetősége.

A terméskiesést tovább súlyosbítják a magas energia- és műtrágyaárak, valamint az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok nyomán kialakult szállítási nehézségek. A bizottság arra figyelmeztet, hogy a drága földgáz és az ellátási korlátok miatt a műtrágya továbbra is komoly költségtényező, miközben a lassú gazdasági növekedés és az infláció is rontja az európai termelők versenyképességét.
Kukoricaválság: brutálisan megugorhat az uniós import az aszály miatt
A jelentés egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy az uniós kukoricatermés mindössze 48,5 millió tonna lehet, ami 20 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. A búzát és az árpát lényegesen kevésbé viselte meg a rendkívüli időjárás. A lágybúza termelése 124,2 millió tonnára csökkenhet, ami kevesebb mint 2 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. Az árpa esetében viszont 5 százalékos többlet várható az átlaghoz képest, elsősorban a rekordnagyságú romániai termésnek köszönhetően.
A kukorica esetében a kínálat szűkülése jelentősen növeli Európa importfüggőségét. Az Európai Bizottság várakozásai szerint,
az EU kukoricabehozatala a 2026/2027-es gazdasági évben elérheti a 25 millió tonnát, ami 5,7 millió tonnával haladná meg az előző szezon mennyiségét.
A teljes gabonaágazat nettó exportja eközben 18,1 millió tonnáról 10,2 millió tonnára eshet vissza. Ez azt jelenti, hogy az unió gabonapiaci exporttöbblete egyetlen év alatt csaknem 44 százalékkal zsugorodhat. A magyar kukoricapiacon a hiány hatása már az árakban is megjelent.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján a takarmánykukorica termelői ára október első hetében elérte a tonnánkénti 88,2 ezer forintot, ami 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ország ráadásul nettó kukoricaimportőrré vált. A terméskiesés következményeit a magyar állattenyésztők és takarmánygyártók is megérezhetik, hiszen a drágább kukorica közvetlenül emeli az előállítás költségeit. A hiány ugyanakkor önmagában nem jelenti azt, hogy minden gabonaféle ára azonos ütemben emelkedne.
Olajosmagok: a napraforgó mentheti meg az uniós termelést
Az olajosmagok piacán jóval kiegyensúlyozottabb helyzetet mutat az előrejelzés. Az Európai Unió teljes olajosmag-termelése 31,3 millió tonna lehet, ami mindössze 0,3 százalékkal marad el a tavalyi szinttől, az ötéves átlagot pedig 1,8 százalékkal meghaladhatja. A különböző növények között ugyanakkor jelentős eltérések vannak. A szójatermés az aszály miatt 2,2 millió tonnára csökkenhet, ami 19 százalékkal marad el az ötéves átlagtól. A repce termése 3,2 százalékkal meghaladhatja a többéves átlagot, de 3,8 százalékkal elmaradhat a tavalyitól.
A napraforgó ezzel szemben 5,3 százalékos termelésbővülést mutathat. A javulást elsősorban Románia és Bulgária kedvezőbb hozamai, illetve a termőterület növekedése magyarázza. Miközben az Európai Unióban több mint 12 százalékkal nőhet a napraforgótermés, Magyarországon 30 százalékos visszaesést jeleznek előre az amerikai mezőgazdasági minisztérium szakértői.
A feldolgozóipar számára ugyanakkor továbbra is komoly kihívás a fehérjetakarmányok biztosítása. A bizottság szerint a szójadara importja 20,5 millió tonnára emelkedhet, ami 17 százalékkal haladná meg az ötéves átlagot. Ez azért is fontos Magyarország számára, mert az európai takarmánypiac egyszerre szembesülhet kukoricahiánnyal és növekvő szójadara-importigénnyel, ami fokozza az állattartó ágazatok kitettségét a nemzetközi ár- és szállítási kockázatoknak.
Tejpiac: nő a termelés, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik a gazdákra
Az Európai Bizottság szerint a tejágazat a kedvezőtlen időjárás és a növekvő költségek ellenére is növelni tudja termelését. Az uniós tejfelvásárlás az év első hat hónapjában 3,4 százalékkal emelkedett, 2026 egészére pedig 1,8 százalékos növekedést várnak. A nyári hőhullámok egyes térségekben ugyan átmenetileg visszavetették a tejtermelést, és a legelők állapotának romlása, valamint a növekvő víz- és takarmányköltségek is nehezítették a gazdálkodást, az uniós szakértők szerint a negatív hatások nagy része átmenetinek bizonyult.
A feldolgozóiparban különösen a vaj és a sovány tejpor előállítása növekedhet gyorsan: mindkét terméknél 7,5 százalékos bővülést várnak 2026-ban. A vajexport 20, a sovány tejpor kivitele pedig 10 százalékkal emelkedhet. A sajtexportnál 3 százalékos növekedéssel számolnak. A bővülő kínálat ugyanakkor nem feltétlenül jelent kedvezőbb jövedelmezőséget a termelők számára.
Magyarországon a tejtermelők már most rendkívül nehéz helyzetben vannak. A Világgazdaság tejpiaci elemzésében bemutatta, hogy a nyerstej felvásárlási árának jelentős visszaesése és a magas költségek egyszerre szorítják a gazdaságokat. A helyzet különösen ellentmondásos, mert miközben a bizottság rövid távon növekvő uniós termeléssel számol, a hosszabb távú piaci kilátások már jóval bizonytalanabbak.
Egy, a bizottság tavaszi szakértői műhelymunkájához kapcsolódó elemzés szerint kedvezőtlen forgatókönyv esetén 2035-ig akár 4,8 százalékkal is csökkenhet az európai tejkínálat. Ez azonban nem az Európai Bizottság hivatalos alappályája, hanem egy lehetséges negatív forgatókönyv.
Húspiac: a baromfi az egyetlen igazán dinamikusan növekvő ágazat
A húságazatok között jelentős különbségek rajzolódnak ki a friss előrejelzésből. A sertéshústermelés 0,5 százalékos növekedése ellenére az exportkilátások romlanak. Az uniós sertéshúskivitel 0,5 százalékkal csökkenhet, elsősorban a kínai kereslet visszaesése miatt. A Kínába irányuló szállításoknál 32 százalékos csökkenést várnak, amit csak részben tud ellensúlyozni a Dél-Koreába irányuló export 53 százalékos növekedése.
A piacot az afrikai sertéspestis is bizonytalanságban tartja.
Ez a magyar sertéstartók számára különösen kedvezőtlen fejlemény. A Világgazdaság korábbi beszámolója szerint a hazai sertésárak éves összevetésben mintegy negyedével estek vissza, miközben a takarmánytermelést sújtó aszály tovább növeli a költségkockázatokat. A marhahúságazatban 2,2 százalékos termeléscsökkenést vár a bizottság.
A kivitel 2 százalékkal mérséklődhet, a behozatal viszont 5 százalékkal növekedhet, részben a brazil szállítások előrehozatalának hatására. A juh- és kecskehústermelés még jelentősebb, 4,4 százalékos visszaesés előtt állhat, amit az állatbetegségek és a romániai korlátozások is súlyosbítanak.
Brazília és Ukrajna fokozza a nyomást a baromfitermelőkön
A húspiacon a baromfiágazat mutatja a legerősebb növekedést, de éppen ebben a szektorban lehet különösen éles a nemzetközi verseny.
Az Európai Bizottság 3,3 százalékos termelésbővülést vár, miközben az EU baromfihúsimportja 17,1 százalékkal emelkedhet. A Brazíliából érkező mennyiség 55, az Ukrajnából származó pedig 23 százalékkal növekedhet az előrejelzés szerint. Ez komoly kihívást jelenthet a magyar baromfiágazatnak is. Ahogy a Világgazdaság korábban megírta, a brazil baromfihús európai piacra történő szélesebb körű visszatéréséről éppen most zajlanak fontos uniós egyeztetések, és az import további felfutása fokozhatja az árversenyt.
Magyarországon az év első 37 hetében a vágócsirke élősúlyos termelői ára már 5,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben a hazai termelés jelentősen bővült. A baromfiágazat helyzetét a madárinfluenza és az ehhez kapcsolódó kereskedelmi korlátozások is nehezítik. A növekvő kínálat tehát nem feltétlenül jár együtt növekvő nyereséggel.






