Élelmiszerválság fenyeget: napi öt hajóval ez elkerülhető lenne – figyelmeztetett az ENSZ
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság„Rendkívül fontos, hogy a következő hetekben megszülessen a megállapodás. Ellenkező esetben lekéssük a vetési időszakot” – figyelmeztetett az ENSZ vezető tisztviselője. Jorge Moreira da Silva, az ENSZ főtitkárhelyettese a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank bangkoki éves találkozójának helyszínén arról beszélt, hogy a műtrágyaszállítások újraindítására már csak néhány hét áll rendelkezésre. Ellenkező esetben a világ súlyos élelmiszerválság elé nézhet. A Reuters beszámolója szerint akár 81 százalékkal is megemelkedhetnek a gabonafélék világpiaci árai, ha nem sikerül helyreállítani a Hormuzi-szoroson keresztüli műtrágyaszállításokat.

A probléma már nem kizárólag a műtrágyagyártókat és a nemzetközi kereskedelmet érinti. Ha a gazdálkodók nem jutnak megfelelő időben tápanyag-utánpótláshoz, csökkenhetnek a terméshozamok, ami a következő betakarításkor a gabona, az olajos növények és közvetve az állati termékek drágulásához vezethet.
Élelmiszerválság alakulhat ki
A Hormuzi-szoros a február 28-án kezdődött amerikai és izraeli támadások óta a közel-keleti konfliktus egyik legfontosabb stratégiai pontjává vált. Irán a tengeri átjáró ellenőrzésével igyekszik nyomást gyakorolni Washingtonra, miközben az Egyesült Államok az iráni kikötők tengeri blokádjával próbálja korlátozni Teherán mozgásterét.
A szoros jelentősége azonban jóval túlmutat az olajkereskedelmen. A háború előtt ezen az útvonalon haladt át
- a világkereskedelembe kerülő karbamid mintegy egyharmada;
- a tengeren szállított kén közel fele;
- valamint a globális olajellátás jelentős része.
A karbamid a világ egyik legelterjedtebb nitrogénműtrágyája, a kén pedig többek között a foszfátműtrágyák előállításának fontos alapanyaga. A washingtoni Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) szeptemberi értékelése szerint a Perzsa-öbölből induló műtrágyaszállítások a háború kezdete után több mint fél évvel is nagyrészt szüneteltek. Bár a június közepe és július közepe közötti tűzszünet idején bizonyos tengeri szállítások újraindultak, a műtrágya ezeknek csak elenyésző részét tette ki. A helyzet különösen a műtrágyaimporttól erősen függő ázsiai és afrikai országok számára veszélyes, amelyek mezőgazdasági termelése már egyetlen vetési időszak kiesését is nehezen viselné el.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) augusztusi tanulmányában azt vizsgálta, milyen következményekkel járhat a Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások tartós zavara. Az ICC által bemutatott szélsőséges kimenetel szerint
a gabonafélék ára akár 81 százalékkal, az olajos növényeké 66 százalékkal, az állati termékeké pedig 30 százalékkal emelkedhet.
Az áremelkedés több lépcsőben gyűrűzhet tovább az élelmiszerláncon belül. A gabona drágulása növeli a takarmányköltségeket, amelyek később a hús, a tej és a tojás termelési költségeiben is megjelenhetnek. Végeredményben egy súlyos élelmiszerválság alakulhat ki.
Napi öt hajóval elkerülhető lenne a legsúlyosabb válság
Az ENSZ márciusban külön munkacsoportot hozott létre a műtrágyaszállítások biztosítására. A kidolgozott rendszer egy Ománban működő koordinációs központ köré épülne, amely regisztrálná a hajókat, megszervezné biztonságos áthaladásukat, és ellenőrizné a rakományokat. A Perzsa-öböl kikötőiben az ENSZ megfigyelői a helyi hatóságokkal együtt ellenőriznék a berakodást. A hajókat az áthaladás alatt folyamatosan nyomon követnék, és szükség esetén további vizsgálatokat is végeznének.
Moreira da Silva szerint már napi öt műtrágyaszállító hajó áthaladása elegendő lehet ahhoz, hogy a legsürgetőbb ellátási szükségletekkel küzdő országokba továbbra is eljussanak a létfontosságú szállítmányok. Ha Washington és Teherán politikai megállapodásra jutna, a mechanizmust hét-tíz napon belül működésbe lehetne helyezni. A tárgyalások azonban elakadtak. Irán feltételekhez köti a szoros megnyitását, míg az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy az iráni nukleáris program kérdése is a megállapodás részét képezze.
Az amerikai külügyminisztérium a Reuters megkeresésére hangsúlyozta, hogy az amerikai hadsereg már több ezer kereskedelmi hajó áthaladását segítette a szoroson, és Washington továbbra is fellép a hajózás szabadságának akadályozása ellen. Az ENSZ ugyanakkor azt javasolja, hogy a műtrágyaszállítások újraindítását ne kössék a teljes körű békemegállapodás megszületéséhez. A humanitárius jelentőségű tengeri folyosó a politikai tárgyalásokkal párhuzamosan is működhetne.
A fekete-tengeri háború még rátesz egy lapáttal
Az ENSZ szerint a Hormuzi-szoros problémáját tovább súlyosbítja, hogy a globális élelmiszer-kereskedelem másik két kulcsfontosságú térségében is veszélybe került a biztonságos hajózás. A Fekete-tengeren az orosz–ukrán háború miatt folyamatosan támadások érik a kereskedelmi hajókat és a kikötői infrastruktúrát. Október 5-én például elsüllyedt az Ukrajnából Olaszországba gabonát szállító Royad Mammadov nevű hajó, miután dróntalálat érte. A Világgazdaság beszámolója szerint két tengerész életét vesztette.
A Fekete-tenger kieső kapacitásait részben az Európai Unión keresztül vezető szárazföldi útvonalakkal próbálják helyettesíteni. Az Európai Bizottság legfrissebb adatai alapján augusztusban az ukrán gabona, olajos magvak és kapcsolódó termékek kivitelének 90 százaléka már az uniós szolidaritási folyosókon keresztül haladt, míg a Fekete-tenger részesedése 10 százalékra csökkent. A Világgazdaság elemzése szerint ez a magyar gabonapiaci versenyre és a hazai szállítási infrastruktúrára is hatással lehet.


