Putyin lecsapott, drámai fordulatról számolt be Brüsszel: az ukrán gabona 90 százaléka már az uniós folyosókon haladt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAlapjaiban változott meg az ukrán gabonaexport útvonala az Európai Bizottság október 12-én közzétett legfrissebb adatai szerint. Miközben júliusban még a fekete-tengeri kikötőkön keresztül szállították ki az ukrán gabona, olajos magvak és kapcsolódó termékek mintegy 80 százalékát, augusztusra ez az arány mindössze 10 százalékra zuhant. Ezzel párhuzamosan az uniós szolidaritási folyosók részesedése 20 százalékról 90 százalékra emelkedett.

A brüsszeli jelentés alapján a vasúti, közúti és belvízi útvonalak egyetlen hónap alatt ismét az ukrán agrárexport meghatározó szállítási csatornáivá váltak. Ez a változás különösen érzékenyen érintheti a közép-európai országokat, köztük Magyarországot.
Ukrán gabona: néhány hét alatt megfordultak az arányok
Az ukrán gabonaexport korábban elsősorban a nagy fekete-tengeri kikötőkre épült, amelyek a háború ellenére is jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket tudtak továbbítani a világpiacra. Az elmúlt hónapokban azonban a katonai támadások és az emiatt kialakult tengeri szállítás körüli bizonytalanság egyre nagyobb kockázatot jelentettek az exportőrök számára.

A bizottsági adatokban most látott elmozdulás különösen jelentős, hiszen júniusról júliusra még csak 10-ről 20 százalékra emelkedett a szolidaritási folyosók részesedése, augusztusban azonban már 90 százalékot tett ki.
A változás nagyságrendje önmagában is figyelemre méltó, ugyanakkor a bizottsági közlemény nem részletezi, hogy pontosan milyen mennyiségek mozogtak augusztusban az egyes útvonalakon. Az egyértelmű, hogy a szárazföldi és dunai útvonalak szerepe látványosan felértékelődött. A tengeri kikötők kapacitását azonban ezek az útvonalak hosszabb távon csak jelentős többletköltségek és infrastrukturális korlátok mellett tudják helyettesíteni.
Már 96 millió tonna ukrán gabona haladt át az uniós folyosókon
Az Európai Bizottság összesítése szerint 2022 májusa óta mintegy 235 millió tonna ukrán exportáru jutott ki az országból a szolidaritási folyosókon. Ebből 105 millió tonnát a mezőgazdasági termékek tettek ki, köztük 96 millió tonna gabona, olajos mag és kapcsolódó termék.
A háború kezdete óta a Fekete-tengeren és a szárazföldi folyosókon együttesen mintegy 256 millió tonna gabonát és olajosmagterméket exportált Ukrajna. Ennek 40 százaléka az uniós útvonalakon, 60 százaléka pedig a fekete-tengeri kikötőkön keresztül hagyta el az országot.
Az Európai Bizottság számításai szerint a 2022 májusa óta az uniós szolidaritási folyosón keresztül lebonyolított teljes kereskedelem értéke elérte a 314 milliárd eurót, vagyis mintegy 114,7 ezer milliárd forintot. Ebből 81 milliárd eurót (mintegy 29,6 ezer milliárd forintot) az ukrán export, 233 milliárd eurót (mintegy 85,1 ezer milliárd forintot) pedig az import tett ki. Az adatok jól mutatják, hogy az Európai Unió által 2022-ben létrehozott szállítási rendszer mára Ukrajna külkereskedelmének egyik legfontosabb infrastruktúrájává vált.
Magyarország egyszerre nyerhet és veszíthet az átrendeződésen
A tengeri szállítás háttérbe szorulása új helyzetet teremt a magyar logisztikai ágazat és a gabonatermelők számára is. Az ukrán mezőgazdasági export szárazföldi útvonalai között
- Magyarország,
- Szlovákia,
- Lengyelország
- és Románia
közlekedési hálózata, valamint a dunai kikötők is fontos szerepet töltenek be.
A megnövekedett tranzitforgalom elvileg több megbízást hozhat a magyar vasúti fuvarozóknak, szállítmányozóknak és átrakótermináloknak. A lehetőségek kiaknázása azonban korántsem automatikus. A Világgazdaság korábbi beszámolója szerint a záhonyi térség logisztikai vállalkozásai az elmúlt időszakban jelentős megbízásokat veszítettek, miközben a lengyel, szlovák és román infrastrukturális fejlesztések előnyt biztosítottak a versenytársaknak.
A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége már júliusban arra figyelmeztetett, hogy a magyar gazdaság egyre kisebb részt tud megtartani az Ukrajna felől érkező áruforgalom gazdasági hasznából. Az augusztusi fordulat így akár új lehetőséget is teremthet Záhony számára, de csak akkor, ha a rendelkezésre álló átrakási és szállítási kapacitások versenyképesek maradnak.
Újabb árnyomás alá kerülhet a magyar gabona
Az ukrán export útvonalainak átrendeződése a magyar termelők számára ennél közvetlenebb veszélyekkel járhat. A tengeri szállítás kiesése ugyanis nem feltétlenül jelenti az ukrán gabona eltűnését az európai piacokról. Ellenkezőleg: a szárazföldi útvonalakra terelt áru fokozhatja a versenyt a közép- és nyugat-európai piacokon.
Ez különösen a búza, a kukorica és az olajos magvak esetében jelenthet kockázatot. Magyarország ugyan továbbra is korlátozza egyes ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát, a tranzitként továbbhaladó gabona más uniós országokban már közvetlen versenytársa lehet a magyar terményeknek.
A Világgazdaság korábbi elemzése is rámutatott, hogy a magyar gazdák számára az ukrán gabona nem kizárólag a hazai piacra történő belépés miatt jelenthet veszélyt.
Az olcsóbb ukrán szállítmányok a hagyományos magyar exportpiacokon is leszoríthatják az árakat.
A hatások ugyanakkor ellentétes irányúak is lehetnek. Ha a tengeri export tartósan akadozik, a világpiacon szűkülhet a könnyen elérhető gabonakínálat, ami támogathatja a nemzetközi árakat. A szárazföldi szállítás megnövekedett költségei pedig drágíthatják az ukrán exportot, mérsékelve annak versenyelőnyét.
Lengyelország már szigorított, a Duna szerepe tovább nőhet
Az új exporthelyzet egyik kulcskérdése, hogy a közép-európai országok milyen feltételekkel tudják fogadni a megnövekedett tranzitforgalmat. Lengyelország szeptemberben már szigorított az ukrán tranzitgabonára vonatkozó eljáráson az egyik meghatározó vasúti útvonalon. A Világgazdaság beszámolója szerint a lengyel vámhatóság korlátozta a vámraktári tárolási és átrakási lehetőségeket, ami tovább nehezítheti az ukrán gabona nyugati irányú szállítását.
Mindez a romániai és dunai útvonalak felértékelődését is elősegítheti. A Duna menti ukrán kikötők és a romániai Constanța tengeri kikötője jelentős alternatívát kínálnak, de a kapacitások szűkössége és a magasabb fuvarköltségek itt is korlátozhatják a szállításokat.


