Negyedével zuhantak az árak, egyre nagyobb bajban a magyar sertéstartók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTovább romlott a magyar sertéstartók piaci helyzete, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy a felvásárlási árakba nfordulat következhet be. Az Agrárközgazdasági Intézet október 20-án megjelent Élő állat és hús jelentése szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára szeptemberben kilogrammonként 582 forint volt hasított meleg súlyra vetítve, áfa és szállítási költség nélkül. Ez 23,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A helyzet október elejére tovább romlott. A 41. héten a valamennyi minőségi kategóriát magában foglaló átlagár már csupán 530,29 forint volt kilogrammonként, ami 25,95 százalékos éves áresést jelent. Az E minőségi kategóriájú sertésekért 532,06 forintot fizettek, szemben az egy évvel korábbi 713,18 forinttal.

A gazdálkodók szempontjából különösen kedvezőtlen, hogy az árak egyelőre nem mutatják az érdemi fordulat jeleit. A 41. heti átlagár még az előző hetitől is elmaradt, igaz, a csökkenés már minimális volt. A Világgazdaság korábbi elemzése már figyelmeztetett arra, hogy a magyar sertéságazat az európai túlkínálat és a meredeken csökkenő árak kettős szorításába került. A most közzétett adatok megerősítik, hogy a válság továbbra is súlyosan érinti a hazai termelőket.
Az aszály miatt, a takarmány is további kockázatot jelent, noha egyelőre áremelkedés e téren sem történt, a mintegy kilenc sázzalékos áresés közel sincs a sertésárak csökkenésének mértékéhez. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szárazság miatt kialakult takarmányhiány az állattenyésztést is egyre súlyosabban érinti. A szervezet már akkor veszteséges sertéstartásról beszélt. A jelenlegi helyzetben a gazdálkodók különösen kiszolgáltatottak a következő hónapok takarmányár-változásainak. Ha a hazai kukoricatermés visszaesése miatt emelkednek a takarmányköltségek, miközben a sertésárak alacsonyak maradnak, az tovább ronthatja a termelők eredményességét.
Több sertéshúst exportálunk, mégis sokkal kevesebb pénz érkezik
A magyar sertéságazat problémáit jól mutatják a külkereskedelmi adatok is. A KSH számait feldolgozó AKI-jelentés szerint Magyarország az év első nyolc hónapjában 102,4 ezer tonna sertéshúst exportált, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kivitel értéke ugyanakkor 19,9 százalékkal csökkent, és mindössze 86,9 milliárd forintot ért el, szemben az előző évi 108,5 milliárd forinttal.
Ez azt jelenti, hogy a magyar sertéshúsexportból származó árbevétel nyolc hónap alatt mintegy 21,6 milliárd forinttal csökkent, annak ellenére, hogy a külpiacokon több húst értékesítettek. Hasonló folyamat figyelhető meg az importban is. A sertéshús behozatala 1,6 százalékkal, 86 ezer tonnára emelkedett, miközben a behozatal értéke 19,3 százalékkal, 78,3 milliárd forintra csökkent.
Az élősertés-külkereskedelemben viszont mindkét irányban visszaesés történt. A kivitel 12,5 százalékkal, 20,3 ezer tonnára, a behozatal 8,6 százalékkal, 27,8 ezer tonnára mérséklődött. A számok arra utalnak, hogy a magyar sertéshúsexport továbbra is képes megtartani, sőt valamelyest bővíteni külpiaci értékesítését, az alacsony árak azonban jelentősen rontják az ágazat bevételtermelő képességét.
Egész Európában zuhannak a sertésárak
A magyar sertéstartók nehézségei nem kizárólag hazai eredetűek. Az uniós piac egészére jelentős áresés jellemző, ami közvetlenül befolyásolja a magyar felvásárlási árakat is. Az AKI jelentése szerint az Európai Unióban az E kereskedelmi osztályba tartozó sertések vágóhídi belépési ára szeptemberben kilogrammonként 1,60 euró volt, ami 18,1 százalékos éves csökkenést jelentett.
A 41. héten az uniós átlagár már 152,55 euróra mérséklődött 100 kilogrammonként, és 16,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A meghatározó európai sertésfeldolgozó vállalatok áraiban még ennél is nagyobb visszaesés mutatkozott. A 42. héten a németországi szerződéses sertésár, valamint a Tönnies felvásárlási ára kilogrammonként 1,40 euró volt. A holland Vion 1,16 eurót, a dán Danish Crown és a Tican pedig 1 eurót fizetett kilogrammonként.
Az európai piac meghatározó vállalatainak árai összességében 23,8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól. A német és dán árak alakulása különösen fontos a magyar termelők számára, mert ezek a piacok jelentős hatást gyakorolnak a közép-európai sertésárakra. Amennyiben a nagy európai feldolgozók továbbra is alacsony árakon vásárolnak, a magyar gazdálkodók számára is korlátozott maradhat az áremelés lehetősége.
A sertésállomány csökkenése lehet a következő lépés
Az ágazat kilátásai egyre kedvezőtlenebbek. A Világgazdaság szeptember végi cikke az amerikai agrárminisztérium (USDA) előrejelzésére hivatkozva már arról számolt be, hogy a magyar sertésállomány további csökkenése várható.
Az amerikai elemzők Magyarországot a közép- és délkelet-európai térség különösen sérülékeny sertéstartó országai között emelték ki. Az alacsony sertésárak mellett az aszály, a hőstressz, a takarmányköltségek emelkedésének kockázata és az állategészségügyi problémák is veszélyeztetik a termelést. A KSH adatai szerint június elején valamivel több mint 2,8 millió sertést tartottak Magyarországon, 63 ezerrel, azaz 2,2 százalékkal kevesebbet, mint fél évvel korábban.
Bár a magyar sertéstermelés a harmadik negyedévben még növekedést mutathatott, az év végére már visszaesést valószínűsítenek a statisztikai előrejelzések. A lapunk által korábban ismertetett Eurostat-adatok szerint a negyedik negyedévben 1,6 százalékkal csökkenhet a magyar bruttó sertéstermelés. Az állomány mérséklődése ugyanakkor önmagában nem feltétlenül jelenti a piaci problémák gyors megoldását. A sertéstartásban a termelési döntések hatása csak később jelenik meg a kínálatban, ezért az ágazat alkalmazkodása hosszabb időt vehet igénybe.
A fogyasztók is érzik az áresést
A sertésárak csökkenése a feldolgozói és a fogyasztói árakban is megjelent, bár kisebb mértékben, mint a termelői áraknál. Az AKI adatai szerint a darabolt sertéshús – a karaj, a tarja és a comb – feldolgozói értékesítési ára szeptemberben 16,7 százalékkal csökkent éves összevetésben. A KSH szerint ugyanekkor a rövidkaraj fogyasztói ára 13,8, a sertéscomb ára pedig 12,6 százalékkal mérséklődött.
A 41. heti feldolgozói adatok alapján a csontos sertéskaraj kilogrammonként 1063,19 forintba, a csont nélküli sertéscomb 1114,25 forintba került. Előbbi 22,8, utóbbi 18,7 százalékkal volt olcsóbb az egy évvel korábbinál. A Világgazdaság korábban bemutatta, hogy a sertéshús bolti árai is lefelé mozdultak, de az árzuhanás nem egyforma mértékben jelentkezik a termékpálya különböző szintjein. A fogyasztók számára az olcsóbb sertéshús rövid távon kedvező, az állattartók számára azonban súlyos jövedelmezőségi problémákat okoz. Ráadásul a jelenlegi áresés hosszabb távon a fogyasztók számára is kockázatot jelenthet. Ha ugyanis tartósan csökken a sertésállomány és a hazai termelés, az később szűkebb kínálathoz és ismét emelkedő árakhoz vezethet. Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője korábban úgy értékelte, hogy érdemi piaci javulásra legkorábban 2027 elején lehet számítani.


