BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Negyedével zuhantak az árak, egyre nagyobb bajban a magyar sertéstartók

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A magyar sertéstartók számára egyre nehezebb a termelés fenntartása: a felvásárlási árak egy év alatt csaknem negyedével estek, miközben a takarmányköltségek továbbra is jelentős terhet jelentenek. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb adatai szerint a sertéshúsexport mennyisége ugyan növekszik, a kivitelből származó bevétel azonban drasztikusan csökken. Az ágazatban már az állomány további zsugorodásától tartanak.

Tovább romlott a magyar sertéstartók piaci helyzete, és egyelőre semmi sem utal arra, hogy a felvásárlási árakba nfordulat következhet be. Az Agrárközgazdasági Intézet október 20-án megjelent Élő állat és hús jelentése szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára szeptemberben kilogrammonként 582 forint volt hasított meleg súlyra vetítve, áfa és szállítási költség nélkül. Ez 23,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A helyzet október elejére tovább romlott. A 41. héten a valamennyi minőségi kategóriát magában foglaló átlagár már csupán 530,29 forint volt kilogrammonként, ami 25,95 százalékos éves áresést jelent. Az E minőségi kategóriájú sertésekért 532,06 forintot fizettek, szemben az egy évvel korábbi 713,18 forinttal.

sertés, sertéstartó, sertés ára,
 

A gazdálkodók szempontjából különösen kedvezőtlen, hogy az árak egyelőre nem mutatják az érdemi fordulat jeleit. A 41. heti átlagár még az előző hetitől is elmaradt, igaz, a csökkenés már minimális volt. A Világgazdaság korábbi elemzése már figyelmeztetett arra, hogy a magyar sertéságazat az európai túlkínálat és a meredeken csökkenő árak kettős szorításába került. A most közzétett adatok megerősítik, hogy a válság továbbra is súlyosan érinti a hazai termelőket.

Az aszály miatt, a takarmány is további kockázatot jelent, noha egyelőre áremelkedés e téren sem történt, a mintegy kilenc sázzalékos áresés közel sincs a sertésárak csökkenésének mértékéhez. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a szárazság miatt kialakult takarmányhiány az állattenyésztést is egyre súlyosabban érinti. A szervezet már akkor veszteséges sertéstartásról beszélt. A jelenlegi helyzetben a gazdálkodók különösen kiszolgáltatottak a következő hónapok takarmányár-változásainak. Ha a hazai kukoricatermés visszaesése miatt emelkednek a takarmányköltségek, miközben a sertésárak alacsonyak maradnak, az tovább ronthatja a termelők eredményességét.

Több sertéshúst exportálunk, mégis sokkal kevesebb pénz érkezik

A magyar sertéságazat problémáit jól mutatják a külkereskedelmi adatok is. A KSH számait feldolgozó AKI-jelentés szerint Magyarország az év első nyolc hónapjában 102,4 ezer tonna sertéshúst exportált, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kivitel értéke ugyanakkor 19,9 százalékkal csökkent, és mindössze 86,9 milliárd forintot ért el, szemben az előző évi 108,5 milliárd forinttal.

Ez azt jelenti, hogy a magyar sertéshúsexportból származó árbevétel nyolc hónap alatt mintegy 21,6 milliárd forinttal csökkent, annak ellenére, hogy a külpiacokon több húst értékesítettek. Hasonló folyamat figyelhető meg az importban is. A sertéshús behozatala 1,6 százalékkal, 86 ezer tonnára emelkedett, miközben a behozatal értéke 19,3 százalékkal, 78,3 milliárd forintra csökkent.

Az élősertés-külkereskedelemben viszont mindkét irányban visszaesés történt. A kivitel 12,5 százalékkal, 20,3 ezer tonnára, a behozatal 8,6 százalékkal, 27,8 ezer tonnára mérséklődött. A számok arra utalnak, hogy a magyar sertéshúsexport továbbra is képes megtartani, sőt valamelyest bővíteni külpiaci értékesítését, az alacsony árak azonban jelentősen rontják az ágazat bevételtermelő képességét.

Egész Európában zuhannak a sertésárak

A magyar sertéstartók nehézségei nem kizárólag hazai eredetűek. Az uniós piac egészére jelentős áresés jellemző, ami közvetlenül befolyásolja a magyar felvásárlási árakat is. Az AKI jelentése szerint az Európai Unióban az E kereskedelmi osztályba tartozó sertések vágóhídi belépési ára szeptemberben kilogrammonként 1,60 euró volt, ami 18,1 százalékos éves csökkenést jelentett.

A 41. héten az uniós átlagár már 152,55 euróra mérséklődött 100 kilogrammonként, és 16,3 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A meghatározó európai sertésfeldolgozó vállalatok áraiban még ennél is nagyobb visszaesés mutatkozott. A 42. héten a németországi szerződéses sertésár, valamint a Tönnies felvásárlási ára kilogrammonként 1,40 euró volt. A holland Vion 1,16 eurót, a dán Danish Crown és a Tican pedig 1 eurót fizetett kilogrammonként.

Az európai piac meghatározó vállalatainak árai összességében 23,8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbiaktól. A német és dán árak alakulása különösen fontos a magyar termelők számára, mert ezek a piacok jelentős hatást gyakorolnak a közép-európai sertésárakra. Amennyiben a nagy európai feldolgozók továbbra is alacsony árakon vásárolnak, a magyar gazdálkodók számára is korlátozott maradhat az áremelés lehetősége.

A sertésállomány csökkenése lehet a következő lépés

Az ágazat kilátásai egyre kedvezőtlenebbek. A Világgazdaság szeptember végi cikke az amerikai agrárminisztérium (USDA) előrejelzésére hivatkozva már arról számolt be, hogy a magyar sertésállomány további csökkenése várható.

Az amerikai elemzők Magyarországot a közép- és délkelet-európai térség különösen sérülékeny sertéstartó országai között emelték ki. Az alacsony sertésárak mellett az aszály, a hőstressz, a takarmányköltségek emelkedésének kockázata és az állategészségügyi problémák is veszélyeztetik a termelést. A KSH adatai szerint június elején valamivel több mint 2,8 millió sertést tartottak Magyarországon, 63 ezerrel, azaz 2,2 százalékkal kevesebbet, mint fél évvel korábban.

Bár a magyar sertéstermelés a harmadik negyedévben még növekedést mutathatott, az év végére már visszaesést valószínűsítenek a statisztikai előrejelzések. A lapunk által korábban ismertetett Eurostat-adatok szerint a negyedik negyedévben 1,6 százalékkal csökkenhet a magyar bruttó sertéstermelés. Az állomány mérséklődése ugyanakkor önmagában nem feltétlenül jelenti a piaci problémák gyors megoldását. A sertéstartásban a termelési döntések hatása csak később jelenik meg a kínálatban, ezért az ágazat alkalmazkodása hosszabb időt vehet igénybe.

A fogyasztók is érzik az áresést

A sertésárak csökkenése a feldolgozói és a fogyasztói árakban is megjelent, bár kisebb mértékben, mint a termelői áraknál. Az AKI adatai szerint a darabolt sertéshús – a karaj, a tarja és a comb – feldolgozói értékesítési ára szeptemberben 16,7 százalékkal csökkent éves összevetésben. A KSH szerint ugyanekkor a rövidkaraj fogyasztói ára 13,8, a sertéscomb ára pedig 12,6 százalékkal mérséklődött.

A 41. heti feldolgozói adatok alapján a csontos sertéskaraj kilogrammonként 1063,19 forintba, a csont nélküli sertéscomb 1114,25 forintba került. Előbbi 22,8, utóbbi 18,7 százalékkal volt olcsóbb az egy évvel korábbinál. A Világgazdaság korábban bemutatta, hogy a sertéshús bolti árai is lefelé mozdultak, de az árzuhanás nem egyforma mértékben jelentkezik a termékpálya különböző szintjein. A fogyasztók számára az olcsóbb sertéshús rövid távon kedvező, az állattartók számára azonban súlyos jövedelmezőségi problémákat okoz. Ráadásul a jelenlegi áresés hosszabb távon a fogyasztók számára is kockázatot jelenthet. Ha ugyanis tartósan csökken a sertésállomány és a hazai termelés, az később szűkebb kínálathoz és ismét emelkedő árakhoz vezethet. Fórián Zoltán, az Erste vezető agrárszakértője korábban úgy értékelte, hogy érdemi piaci javulásra legkorábban 2027 elején lehet számítani.

Szóljon hozzá!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.