Brüsszel újabb eurószázmilliós agrársegélyt engedett át: Magyarország továbbra is kimarad a pénzosztásból

Újabb jelentős támogatási csomaggal segítheti gazdáit egy uniós tagállam. Az Európai Bizottság október 2-án 170 millió eurós bolgár állami támogatási programot hagyott jóvá a megemelkedett üzemanyag- és műtrágyaárak miatt nehéz helyzetbe került mezőgazdasági termelők számára. A bolgár programot a Közel-keleti Válság Ideiglenes Állami Támogatási Keret, vagyis a METSAF alapján engedélyezték. Bulgária saját költségvetéséből finanszírozza a csomagot, a pénzt közvetlen támogatás formájában fizetik ki, és egy vállalkozás legfeljebb 50 ezer eurót kaphat. A program 2026. december 31-ig működhet.

A lépés azért figyelemre méltó, mert Bulgária nem az első ország, amely jelentős nemzeti forrást mozgósít ezen a jogcímen. A METSAF lassan az egyik legfontosabb eszközzé válik abban, hogy az egyes kormányok mennyire tudják saját gazdáikat megvédeni az inputárak megugrásától.

Támogatás: egyre hosszabb a lista, de Magyarország hiányzik róla

Az Európai Bizottság április 29-én hozta létre a METSAF-ot a közel-keleti válság gazdasági következményeinek kezelésére. A rendszer nem közös uniós kassza: a tagállam saját pénzéből állítja össze a támogatást, Brüsszel pedig azt vizsgálja, hogy az megfelel-e az uniós állami támogatási szabályoknak. A keret a mezőgazdaság mellett a halászatot, az akvakultúrát és a közlekedés egyes területeit is lefedi, és jelenlegi szabályai szerint 2026. december 31-ig alkalmazható.

A Bizottság szeptember 28-ig közzétett összesítése alapján már Románia, Portugália, Olaszország, Németország, Málta, Svédország, Spanyolország, Luxemburg, Görögország, Írország, Franciaország és Horvátország esetében is jóváhagyott legalább egy METSAF-intézkedést. A mostani döntéssel Bulgária lett a tizenharmadik tagállam ezen a listán. Fontos azonban, hogy nem minden program szól gazdáknak: 

• Németországban, 
• Máltán és 
• Horvátországban 

például halászati, Luxemburgban pedig közlekedési támogatás is szerepel a jóváhagyások között. Kifejezetten a mezőgazdaságot érintő konstrukciót eddig Spanyolország, Franciaország, Írország, Görögország, Svédország, Olaszország, Portugália, Románia és most Bulgária is elfogadtatott Brüsszellel.

A különbségek ráadásul jelentősek. Spanyolország már májusban 500 millió eurós programot kapott jóváhagyásra kizárólag a műtrágya drágulásának ellensúlyozására, majd további mezőgazdasági támogatást is bejelentett. Franciaországban többek között egy 212 millió eurós mezőgazdasági és akvakultúra-programot hagyott jóvá a Bizottság, Svédország pedig 149 millió eurós konstrukciót indított.

Olaszország augusztus végén 285 millió eurós programra kapott engedélyt, amelyből mezőgazdasági, halászati és akvakultúra-vállalkozásokat támogatnak.

A Világgazdaság korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy miközben egyre több ország használja ki ezt a lehetőséget, Magyarország nem szerepelt a jóváhagyott METSAF-programok között. A bolgár döntés után ez a helyzet sem változott.

Magyarország neve továbbra sincs a listán

A Bizottság nyilvános METSAF-jegyzékében magyar agrártámogatási program továbbra sem szerepel. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosan hozzáférhető bizottsági adatok alapján Magyarország eddig nem kapott brüsszeli jóváhagyást olyan nemzeti programra, amely kifejezetten a METSAF alapján kompenzálná a gazdák megemelkedett üzemanyag- vagy műtrágyaköltségeit. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországnak ne állna rendelkezésére uniós segítség ugyanerre a problémára.

Az Európai Bizottság júliusban egy ettől jogilag és finanszírozásában különálló, 540 millió eurós uniós válságcsomagot is létrehozott. Ezt már nem a tagállamok saját költségvetéséből, hanem az uniós agrártartalékból finanszírozzák. Magyarország ebből pontosan 16,6849 millió euróra jogosult.

Ez hozzávetőleg hatmilliárd forintos uniós forrás. Ráadásul Brüsszel megengedi, hogy a tagállamok az uniós összeget saját költségvetésükből annak legfeljebb 200 százalékával egészítsék ki. Maximális magyar kiegészítés esetén tehát a csaknem 16,7 millió euró mellé további mintegy 33,4 millió euró kerülhetne, így a gazdák rendelkezésére álló teljes csomag megközelíthetné az 50 millió eurót. Románia például él is ezzel a lehetőséggel és száz százalékka emeli saját költségveétis forrásból ezt a támogatási összeget is. A Világgazdaság korábban bemutatta, hogy miközben az uniós pénz rendelkezésre áll, a magyar gazdák még erre itt is csak várnak a támogatási konstrukció gyakorlati elindítására. Miközben a legtöbb tagállam már döntött a forrás szétosztásának módjáról.

Két külön kassza – és ez a magyar gazdáknak nem mindegy

A két támogatási lehetőséget azért fontos különválasztani, mert egymás mellett is alkalmazhatók. Az egyik az 540 millió eurós közös uniós keret, amelyből Magyarország előre meghatározott, 16,6849 millió eurós részt kapott. A másik a METSAF, amely nem oszt szét közös brüsszeli pénzt, hanem lehetővé teszi a kormányok számára, hogy saját költségvetésükből rendkívüli támogatást adjanak úgy, hogy azt az Európai Bizottság gyorsított állami támogatási eljárásban engedélyezhesse. Az uniós rendelet kifejezetten számol azzal, hogy a két eszközt egymás mellett használják.

Vagyis a most bejelentett bolgár 170 millió euró nem Bulgária része az 540 millió eurós uniós csomagból. Az ország abból külön 11,6151 millió euróra jogosult, miközben ezen felül saját költségvetéséből 170 millió eurós METSAF-programot állított össze.

Magyarország helyzete éppen ezért eltér a bolgártól vagy romántól, illetve éppenséggel a lengyelekétől, nem beszélve a milliárd eurós forrásokat megmozgató németekről vagy francikáról.  A különbség éppen ezért egyre inkább versenyképességi kérdés is. Miközben több ország százmillió eurós nemzeti programokkal csökkenti a gazdaságok műtrágya- és üzemanyagköltségét, a támogatások eltérő üteme és nagysága közvetlenül befolyásolhatja, hogy az európai termelők milyen pénzügyi helyzetből vágnak neki a következő termelési ciklusnak.