BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Betört az ukrán tojás az uniós piacra: zuhannak az árak, miközben súlyos élelmiszer-biztonsági kérdések merülnek fel

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az Európai Unió tojásimportja rendkívüli ütemben nőtt az év első felében, miközben a magyar tojás és több baromfitermék ára is jelentősen csökkent. Az AKI friss jelentése szerint a behozatal több mint háromnegyede Ukrajnából és Törökországból érkezett, miközben az ukrán tojás esetében az elmúlt időszakban élelmiszer-biztonsági kifogások is felmerültek.

Az Európai Unió tojás- és tojástermék-importja 82 százalékkal, 144 ezer tonnára nőtt 2026 első fél évében az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Agrárközgazdasági Intézet baromfipiaci jelentéséből . Az import több mint háromnegyede Ukrajnából és Törökországból érkezett: a két országból együttesen 110 ezer tonna tojást és tojásterméket hoztak be, ami ugyancsak 82 százalékos éves növekedés. 

tijás, ukrán tojás, Ukrajna, tojásipmort, Európai Unió, tojás ára
Az uniós baromfinak aranyéletet kell biztosítani, az ukránnak mindegy - legalábbis az unió szerint, hiszen zokszó nélkül beengedi a termékeket, így a tojást is a saját piacára Fotó: Kalocsai Richárd

Az EU összességében még mindig nettó exportőr maradt: az első hat hónapban 202 ezer tonna tojást és tojásterméket értékesített harmadik országokban. Ez azonban már csak 1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. A legnagyobb piac Svájc, az Egyesült Királyság és Japán volt.

Ukrajna rendkívül előnytelen verseny elé állítja a magyar tojástermelőket

A külkereskedelmi folyamatokkal párhuzamosan a hazai tojásárak látványosan csökkentek. Az AKI PÁIR szerint a ketreces tartásból származó M és L méretű étkezési tojás átlagos csomagolóhelyi ára 58,92 forint volt darabonként 2026 első kilenc hónapjában, ami 6,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A mélyalmos tojás átlagára 4,1 százalékkal 69,36 forintra mérséklődött. 

A 39. héten még látványosabb volt a különbség. A ketreces M+L tojás átlagos ára 49,05 forint volt darabonként, szemben az egy évvel korábbi 64,09 forinttal, vagyis az árszint közel 24 százalékkal csökkent.

Uniós összevetésben is hasonló folyamat látszik. Az étkezési tojás uniós átlagára a 39. héten 247,70 euró volt 100 kilogrammonként, 6,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Magyarországon ugyanebben az időszakban 216,42 eurót mértek, ami éves összevetésben csaknem 20 százalékos csökkenés. 

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy az áresést kizárólag az ukrán import okozza, az azonban egyértelmű, hogy az uniós kínálatot egy gyorsan növekvő külső szállítói volumen is terheli.

A Világgazdaság már nyáron arról írt, hogy az ukrán tojásimport növekedése egyre erősebb nyomást helyez az uniós termelőkre. Akkor még az év első három hónapjára vonatkozó adatok 35 százalékos importnövekedést mutattak, az AKI mostani adatai alapján azonban az első fél évre ez már 82 százalékra gyorsult.

Olcsó tojásnak is megvan az ára

Az ukrán tojással kapcsolatban az elmúlt hónapokban élelmiszer-biztonsági kérdések is előkerültek. Az Európai Bizottság márciusi élelmiszercsalás-figyelő jelentése például olyan, Ukrajnából származó tojástételt is rögzített, amelyben doxiciklin-maradványt mutattak ki. Az anyagot tojótyúkoknál nem engedélyezett szerként jelölték meg. Lapunk korábbi összesítése szerint 2023 szeptembere óta több RASFF-bejelentés is érkezett ukrán tojással és tojástermékekkel kapcsolatban, részben állatgyógyászati készítmények maradványai miatt.

Az EU-ba érkező állati termékeket határellenőrzésnek vetik alá, és szeptember 3-tól szigorúbb uniós előírások vonatkoznak a harmadik országokból származó állati termékekben alkalmazott antimikrobiális szerekre is. A Bizottság szerint a tojás és a baromfi is azon termékkörök közé tartozik, amelyek esetében az exportáló országnak igazolnia kell az uniós feltételek teljesítését.

Más szabályok, más költségek: versenyelőny

Az uniós baromfi- és tojástermelők számára azonban legalább ekkora kérdés a versenyfeltételek különbsége. A Világgazdaság korábban bemutatta, hogy Ukrajnában az állatjóléti szabályok teljes harmonizációja még nem fejeződött be. Az unióban például 2012 óta tiltott hagyományos ketrecek alkalmazása Ukrajnában továbbra sem esik teljesen azonos szabályozás alá. Ehhez társulhat az olcsóbb munkaerő, termőföld és egyes termelési inputok költségelőnye.

Brüsszel maga is elismeri, hogy a kérdés nem rendezhető pusztán vámokkal. A 2025 októberében életbe lépett, felülvizsgált EU–ukrán kereskedelmi megállapodás a kedvezményes piacra jutás további bővítését már ahhoz köti, hogy Ukrajna fokozatosan közelítse termelési normáit az uniós követelményekhez, többek között 

  • az állatjólét, 
  • a növényvédő szerek 
  • és az állatgyógyászati készítmények 

területén. Ez azonban többéves folyamat. Addig az uniós gazdák úgy versenyeznek az ukrán áruval, hogy rájuk már most szigorúbb környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági szabályok vonatkoznak, de ami még ennél is súlyosabb kérdés, hogy élelmiszer-biztonsági szempontból is kétséges termékek juthatnak a fogyasztókhoz.

A csirkénél is lefelé tartanak az árak

Hasonló piaci nyomás látható a baromfihúsnál is. Az AKI szerint a magyar vágócsirke termelői ára a 39. héten 414,3 forint volt kilogrammonként, 9,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A csirkemellfilé feldolgozói ára 13,3 százalékkal 1853 forintra, a csontos csirkecombé pedig közel 16 százalékkal 789 forintra esett. Uniós szinten az egész csirke feldolgozói ára 288,68 euró volt 100 kilogrammonként a 39. héten, 4,3 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. Lengyelországban ugyanakkor már 23,8 százalékos éves áresést mértek.

A magyar ágazat külkereskedelmi teljesítménye eközben kifejezetten erős. Január és augusztus között Magyarország 178,8 ezer tonna baromfihúst exportált, 27,4 százalékkal többet, mint egy éve, miközben az import 24 százalékkal 27 ezer tonna alá csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a hazai termelők függetleníteni tudnák magukat az uniós árszinttől.

A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2026 első öt hónapjában már csaknem 97 ezer tonna ukrán baromfihús érkezett az EU-ba, 13,9 százalékkal több az előző évinél. A probléma ráadásul nem áll meg a határon: az USDA szerint az ukrán csirke egy részét például Szlovákiában dolgozzák fel, ahonnan a végtermék már uniós feldolgozott termékként kerülhet tovább más piacokra, köztük Magyarországra is.

Az AKI által közölt USDA-előrejelzés szerint Ukrajna teljes csirkehúsexportja 2026-ban elérheti a 475 ezer tonnát, 2,2 százalékkal meghaladva a tavalyi mennyiséget. Ezzel párhuzamosan az EU teljes csirkehúsimportja várhatóan 8,4 százalékkal, 840 ezer tonnára emelkedhet.

Az ukrán import már nem mellékszereplő

Az AKI friss számai alapján tehát az ukrán tojás és baromfi kérdése egyre kevésbé kezelhető átmeneti, háborús kereskedelmi jelenségként. Az import mérete már olyan szintet ért el, amely az uniós árképzésre, a feldolgozóiparra és a termelők jövedelmezőségére is hatással lehet.

Szóljon hozzá!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.