Itt van Ursula von der Leyen bizonyítványa, súlyos lemaradásban az európai mezőgazdaság: Brazília és Amerika elhúzott, az uniós termelés alig növekszik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre nagyobb hátrányba kerül az európai mezőgazdaság legfontosabb globális versenytársaival szemben, miközben az ágazat jelentősége az élelmezésbiztonság és a gazdasági önállóság szempontjából folyamatosan felértékelődik. Erre a következtetésre jutott a Bayer megbízásából készült, The Resilience Gap: Innovating for European Agriculture című jelentés, amelynek eredményeit a vállalat október 15-én, online konferencián mutatta be. A kutatás gazdasági elemzését az Oxford Economics készítette, emellett több mint 8000 európai fogyasztó véleményét vizsgálták, és mintegy 90 gazdálkodóval készítettek mélyinterjút nyolc európai piacon. Az eredmény lesújtó, az európai mezőgazdaság versenyképesség szempontából is egyre nagyobb lemaradásban van.

A Bayer által ismertetett eredmények szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az európai mezőgazdaság termelésbővülése messze elmarad a világ vezető agrárgazdaságaiétól, miközben a gazdálkodók költségei és kockázatai növekednek.
Versenyképesség: Brazília száguld, Európa egy helyben áll
A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2011 és 2023 között az Európai Unió növénytermesztésének kibocsátása évente átlagosan mindössze 0,1 százalékkal emelkedett. Az Egyesült Királyságban gyakorlatilag nem volt növekedés, miközben a világátlag elérte az évi 2 százalékot.A különbség hosszabb időtávon még szembetűnőbb. Az uniós növénytermesztés átlagos kibocsátása mindössze 2 százalékkal haladta meg az előző évtized szintjét. Közben az Egyesült Államokban 16, Kanadában 44, Brazíliában pedig 51 százalékos nővekedés volt.

A számok arra utalnak, hogy az európai agrárium egyre kevésbé képes lépést tartani a világ termelésbővülésével. Különösen figyelemre méltó Brazília előretörése, amely az elmúlt évtizedekben a világ egyik meghatározó gabona- és olajosmag-exportőrévé vált.
A termelési különbségek ugyanakkor nem kizárólag a technológiai fejlettségből adódnak: a mezőgazdasági területek bővülése, az éghajlati adottságok és a termelési szerkezet eltérései is befolyásolják az eredményeket. A kibocsátás növekedése ezért önmagában nem azonos a termelékenység javulásával.
Évente több mint 17 milliárd eurót veszít az európai növénytermesztés az időjárás miatt
A versenyképességi problémákat tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás. Az Oxford Economics becslése szerint az időjárási és éghajlati kockázatok évente átlagosan 17,4 milliárd euró (mintegy 6350 milliárd forint) veszteséget okoznak az uniós növénytermesztésben. Ez az ágazat termelési értékének 6,4 százalékával egyenértékű.
A helyzet a következő évtizedekben tovább romolhat.
A kutatás előrejelzése alapján 2050-re az éves veszteség 24,8–28,9 milliárd euróra (mintegy 9050–10 550 milliárd forintra) emelkedhet.
Ez különösen a szélsőséges időjárásnak kitett térségekben jelenthet súlyos problémát. Magyarországon például az ismétlődő aszályok, a hőhullámok és a csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt a kukorica- és napraforgó-termesztés jövedelmezősége egyre kiszámíthatatlanabb.
Az európai gazdálkodók azonban nemcsak a klímaváltozás következményeivel küzdenek. A műtrágya-, energia- és egyéb termelési költségek növekedése szintén rontja versenyhelyzetüket. A kontinens ráadásul több fontos mezőgazdasági inputanyag, köztük a foszfát-, kálium- és nitrogénműtrágyák esetében is jelentős importfüggőséggel szembesül. Mindez azt jelenti, hogy az európai termelők egyszerre vannak kitéve az időjárási szélsőségeknek, a geopolitikai konfliktusoknak és a nemzetközi alapanyagpiacok ingadozásainak.
A technológiai versenyben is hátrányba kerültek az európai gazdák
A kutatás egyik legkritikusabb megállapítása szerint az európai mezőgazdaság technológiai alkalmazkodása lassabb, mint amilyen ütemben a termelési kockázatok növekednek. A Bayer szerint az Egyesült Államokban, Brazíliában és több más versenytárs országban a gazdálkodók szélesebb körben, illetve gyorsabban férhetnek hozzá a korszerű vetőmagokhoz, növényvédelmi megoldásokhoz és digitális technológiákhoz.
Az európai helyzetet jól szemlélteti a növényvédő szerek engedélyezésének alakulása. Míg a 2000-es évek elején több mint ezer hatóanyag rendelkezett uniós engedéllyel, mára számuk körülbelül 420-ra csökkent. Az elmúlt hét évben 92 hatóanyag használatának lehetősége szűnt meg, miközben ugyanebben az időszakban mindössze egy új szintetikus hatóanyag került piacra.
Az Egyesült Királyság példája is mutatja a szabályozási különbségeket. A brit hatóságok 2022 óta négy olyan teljesen új növényvédőszer-hatóanyagot engedélyeztek, amelyek uniós jóváhagyása még hiányzik vagy folyamatban van. Emellett 15 olyan hatóanyag engedélyét tartották fenn, amelynek uniós engedélye lejárt, vagy amelyet az EU betiltott.
A kutatás szerint az engedélyezési eljárások hossza és az adminisztratív terhek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az európai gazdák később jutnak hozzá egyes új megoldásokhoz.
A Bayer ezért kiszámíthatóbb, a tényleges kockázatokat és előnyöket mérlegelő szabályozást sürget. Az OECD korábbi elemzése szintén arra jutott, hogy az európai mezőgazdaságban az innováció elterjedését a szabályozási környezet mellett a tudásátadás hiányosságai, a képzettségi problémák és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának nehézségei is akadályozzák.
Közel 250 milliárd eurós ágazat versenyképessége a tét
Az európai növénytermesztés gazdasági jelentősége messze túlmutat a mezőgazdasági üzemeken. Az Oxford Economics számításai szerint a növénytermesztés 246 milliárd euróval (mintegy 89,8 ezer milliárd forinttal) járul hozzá az Európai Unió GDP-jéhez, míg az Egyesült Királyságban ez az érték 5,7 milliárd euró (mintegy 2080 milliárd forint). Ráadásul minden egymilliárd eurónyi növénytermesztési kibocsátás csaknem hárommilliárd eurónyi további termelést támogat más gazdasági ágazatokban.
Ez elsősorban az élelmiszeriparban, a feldolgozásban, a szállításban, a kereskedelemben és a mezőgazdasági szolgáltatásokban érezteti hatását. Az európai agrárium tartós lemaradása tehát nem kizárólag a gazdálkodók problémája. A termelési kapacitások gyengülése az élelmiszeripar versenyképességét, az ellátási láncok működését és Európa stratégiai önállóságát is érintheti.
A fogyasztók többsége támogatja az új technológiákat
A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy az európai fogyasztók a vártnál nyitottabbnak bizonyultak az agrárinnovációval szemben.
A több mint nyolcezer megkérdezett fogyasztó körében végzett felmérés szerint:
- 84 százalékuk nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti az élelmezésbiztonságot.
- 84 százalékuk támogatja, hogy a gazdálkodók hozzáférjenek a legújabb technológiai megoldásokhoz.
- 77 százalékuk szerint a bürokrácia csökkentése javítaná Európa élelmiszer-termelési képességét.
A felmérés alapján a fogyasztók jelentős része összefüggést lát a mezőgazdasági innováció, a stabil élelmiszer-ellátás és a megfizethető árak között. Frank Terhorst, a Bayer Crop Science stratégiai és fenntarthatósági vezetője szerint Európának az innovációt nem elsősorban kezelendő kockázatként, hanem gazdasági lehetőségként kellene szemlélnie. Úgy véli, a kontinens rendelkezik a szükséges kutatási, tudományos és ipari kapacitásokkal, ám ezeket gyorsabban kellene a mezőgazdasági gyakorlat szolgálatába állítani.






