Felveszi a versenyt a Suzuki a BYD-vel és többi kínai riválisával, Indiában még a tehéntrágyát is bevetik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz évtized végére a jelenlegi 40–48 hónapról 24 hónapra csökkenti a Suzuki a járműfejlesztési időt – jelentette be pénteken Tosihiro Szuzuki vezérigazgató.
Felveszi a kesztyűt a Suzuki
A vezérigazgató a Suzuki szintén pénteken közzétett „Technology Strategy 2026 for 10 Years Ahead” című 10 éves stratégiáját mutatta be Tokióban, amivel kapcsolatban kiemelte:
a kínai gyártók hihetetlen tempót diktálnak. Ahhoz, hogy lépést tartsunk velük, meg kell találnunk a módját, hogyan gyorsíthatnánk fel a folyamatainkat.
Miután évtizedekig a japán hatékonysághoz vagy a német mérnöki tudáshoz mérték magukat, az autóipari vezetők immár a kínai gyártókra tekintenek új etalonként.
Az olyan vállalatok, mint a BYD, a Leapmotor és a Xiaomi, rendkívül gyors fejlesztési ciklusokkal, szoftverközpontú tervezéssel és a legújabb akkumulátortechnológiák alkalmazásával fokozzák a versenyt. Ez arra készteti a hagyományos márkákat, hogy a lépéstartás érdekében átalakítsák gyártási rendszereiket.
A Suzuki stratégiai célja az energiafelhasználás minimalizálása és a termékek értékének maximalizálása, valamint a villámgyors reakció a piacok és a szabályozási környezet változásaira.
Az Esztergomban is termelő japán autógyártó nem kizárólag egyetlen technológiára épít, hanem az egyes régiók energiaellátási, infrastruktúra- és szabályozási sajátosságaihoz igazítja megoldásait. Minden piacon a „megfelelő” technológiát akarják kínálni, figyelembe véve az energiaárakat, a nyersanyagköltségeket és a környezetvédelmi előírásokat.
A fejlesztési hatékonyságot 30 százalékkal, a gyártási hatékonyságot pedig 50 százalékkal javítanák, aminek érdekében fokozzák a digitalizációt, a párhuzamos fejlesztést és a moduláris terméktervezést.
Erősítik Japán és India szerepét
A stratégia ugyanakkor megerősíti, hogy Japán marad a technológiai fejlesztések központja, míg India kulcsfontosságú gyártási és exportközponttá válik, ahol 2030-ra el akarják érni az évi 4-5 millió darabos gyártókapacitást.
A világ legnépesebb országában amúgy augusztusban indult el a Suzuki harmadik biogázüzeme, amelyben tehéntrágyából állítanak elő üzemanyagot, a melléktermékként keletkező szerves trágyát pedig visszaforgatják a helyi mezőgazdaságba. A program a japán és indiai kormány által támogatott CBG (Cooperative Biogas for Growth) kezdeményezés része.
Team Suzuki szemlélet és új technológiák
A stratégia hangsúlyozza a szervezeti és földrajzi határokon átívelő együttműködést is, amire példaként említik az „e SKY” fejlesztést, amely jelentősen növelte az elektromos járművek egy töltéssel megtehető hatótávolságát.
A Suzuki a „Right × Light Mobile Tech” koncepció keretében pedig több új technológiát fejleszt, illetve kombinál, ezek közé tartoznak:
- a soros hibrid (HEV) rendszerek,
- az új hibrid hajtás (fejlesztési név: Super Ene Charge),
- az új közvetlen befecskendezésű turbómotorok,
- a könnyű és biztonságos járműplatform (S Light),
- az egyszerűsített szoftveralapú járműplatform (SDV Lite).
A vállalat egyszerre kívánja csökkenteni az energiafelhasználást, felgyorsítani a fejlesztést és a gyártást, erősíteni indiai gyártóbázisát, valamint új hibrid és könnyűszerkezetes technológiákkal növelni versenyképességét.
A Suzuki részvényei pénteken stagnáltak, év eleje óta pedig 9,6 százalékkal gyengültek a tokiói tőzsdén.
