BUX 51,365.99
-0.17%
BUMIX 4,362.09
+0.87%
CETOP20 2,351.98
+0.32%
OTP 17,565
+0.37%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-2.13%
+0.27%
-0.45%
ZWACK 16,500
0.00%
0.00%
ANY 1,575
-0.32%
RABA 1,540
+1.99%
0.00%
+0.82%
-0.56%
+0.70%
+1.61%
+0.43%
0.00%
+0.45%
-1.92%
OTT1 149.2
0.00%
+1.68%
MOL 2,462
+0.08%
+1.98%
ALTEO 1,370
0.00%
0.00%
+7.30%
EHEP 1,900
-2.31%
0.00%
+0.71%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.21%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
0.00%
-1.49%
+1.37%
+2.35%
-0.68%
NUTEX 20.55
+0.74%
Forrás
RND Solutions
Befektetés

Miért éri meg a magyar tőzsdén kereskedni?

Ahhoz, hogy pénzünket gyarapítani tudjuk, számos befektetési lehetőség közül választhatunk – ezek egyike a magyar tőzsdén való kereskedés. Nézzük, a szakértők szerint miért éri meg a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) mellé letenni a voksunkat!

 

Fotó: pixabay

Akármennyi vagyonunk is van, természetes igényünk, hogy a pénzünk hosszú évek alatt se értéktelenedjen el, és persze az sem hátrány, ha még gyarapodni is tud időközben. Sajnos még nem jöttünk rá azokra a varázsszavakra, amelyek mindezt egy csapásra megoldják, azt viszont kijelenthetjük, hogy egy jól megválasztott befektetéssel a fenti célok könnyedén elérhetők.

Él a köztudatban egy olyan „alaptörvény”, amely szerint minél nagyobb kockázatot vállaunk egy befektetéssel, annál jobb esélyünk van „nagyot szakítani” – és a legtöbben pontosan ezt is várják a tőzsdézéstől. A túl nagy merészségre azonban akár a teljes addig összegyűjtött vagyonunk rámehet. A valóságban tehát az óvatosság is kifizetődő lehet, nem muszáj rögtön fejjel rohanni a falnak – jelen esetben a BÉT-nek.

Érdemes előbb megismerni az értéktőzsde alapjait, illetve azt, hogy mibe éri meg befektetni 2021-ben. Ebben az Investopedia szakértői lesznek segítségünkre.

Főszerepben: a magyar tőzsde

A magyar tőzsde csaknem 160 évvel ezelőtt nyitotta meg először a kapuit a befektetők előtt, majd egy több mint 40 éves kényszerpihenő után 1990-ben indult újra. Azóta már elektronikusan is kereskedhetünk.

A tőzsdén belül többféle piac is megtalálható: kereskedhetünk állampapírokkal, határidős termékekkel és természetesen részvényekkel is.

Az állam által kibocsátott értékpapírok számára a tőzsde csak másodlagos piacot biztosít, a másik két lehetőséget azonban érdemes jobban szemügyre venni.

A határidős termékpalettán például részvényindex-alapú, egyedirészvény-alapú és devizaalapú termékeket is elérhetünk, amelyek segítségével mérsékelhetjük befektetői portfóliónk kockázati szintjét, de akár ennek ellenkezőjére is használhatjuk: léphetünk egy merészet, bízva az átlag feletti nyereség elérésében.

A részvénypiac a hazai és külföldi gazdasági élet legkiemelkedőbb szereplőit vonultatja fel, ezeket a vállalati tulajdonjogot megtestesítő értékpapírokat pedig alapvetően két csoportba sorolják: a standard és a prémiumkategóriába.

A BÉT-en elérhető vállalati részvények közül négy különösen kiemelkedik: az OTP, a Richter, a Mol és a Telekom. Ezek a hazai tőzsde legmeghatározóbb, nagy kapitalizációval rendelkező, kellően likvid, illetve igen nagy kereskedési forgalmú szereplői, vagyis a „blue chipek”.

A magyar cégekbe való befektetés egyébként számos előnnyel jár, évente részt vehetünk például a közgyűléseken, vagy akár élhetünk a gyárlátogatások lehetőségével is. „Belsős információkhoz” is sokkal könnyebben juthatunk a hazai cégek részvényeseiként, ez pedig számottevő helyzeti előnyt jelent egy külföldi befektetővel szemben. Egyes vállalatok ráadásul nyereségük egy részét osztalékként szétosztják a részvénytulajdonosok között, ezzel tehát mindenképpen nyerhetünk.

Fotó: pixabay

Az ördög a részletekben rejlik

Befektetési eszközök egyik legfontosabb tulajdonsága a likviditási szint, amely azt mutatja meg, mennyire gyorsan tudunk továbbadni rajtuk és hamar hozzáférni az beléjük fektetett vagyonunkhoz. Ebből a szempontból a részvények nagyjából középen helyezkednek el. Értékpapírjainkat ugyanis csak a tőzsdei nyitvatartási időben tudjuk értékesíteni, majd nagyjából 2-3 munkanapba telik, mire a bankszámlánkra kerül az eladásból származó összeg – az mindenkinél egyéni ingerküszöb kérdése, hogy ez gyorsnak vagy lassúnak számít-e.

Kulcsfontosságú kérdés az is, hogy a pénzünk mennyire van biztonságban, illetve, mi mire vagyunk jogosultak, ha például a befektetésünket menedzselő brókercég csődbe meg. Értékpapírjaink őre a Befektető-védelmi Alap (BEVA), míg pénzünk biztonságára az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) figyel árgus szemekkel, és jelentős kártérítéssel szolgál egy esetleges csőd vagy sikkasztás esetén.

Itt muszáj hangsúlyoznunk, hogy az árfolyamok kiszámíthatatlan alakulása vagy a meggondolatlan döntéseink miatt elszenvedett veszteségeink megtérítését senkin sem követelhetjük, ez ugyanis mindig „benne van a pakliban”. A rajtunk kívül álló okok miatt átélt anyagi kárért azonban jár némi kárpótlás.

5 kérdés a legjobb választás érdekében

A magyar tőzsdén elérhető befektetési lehetőségek színes tárházán végigpillantva nem csoda, ha úgy érezzük magunkat, mint egy kisgyerek a cukorkaboltban. Itt azonban nem a nagymamától kapott ötszázas vagy ezres sorsáról kell döntenünk izzadó tenyérrel, hanem jellemzően sokkal több pénz forog kockán.

Ahhoz, hogy a lehető legokosabb döntést hozhassuk, meg kell válaszolnunk magunknak néhány alapvető kérdést, ezzel ugyanis szépen behatárolhatjuk azt, hogy meddig ér a takarónk, tehát meddig nyújtozkodhatunk.

Az első és legfontosabb lépés a célunk meghatározása, pontosabban annak megfogalmazása, hogy miért akarunk befektetni, például vagyonképzés vagy értékmegtartás lenne-e a lényeg.

Ez pedig jó iránytű lehet a befektetési időtartam kijelöléséhez is – ha például 30-40 évesként a nyugdíjaséveinkre halmoznánk fel egy kisebb vagyont a tőzsdei kereskedéssel, akkor nyilvánvalóan hosszú távon kell gondolkodnunk, míg egy néhány éven belül tervezett lakásvásárlásra gyűjtve érdemesebb a rövid távon is jövedelmezőbb, alacsonyabb kockázatú megoldásokban gondolkodni.

Mindenképpen át kell gondolnunk azt is, hogy mennyi „felesleges”, vagyis a mindennapi megélhetéshez nem szükséges pénzünk van, amit anyagi nehézségek generálása nélkül befektethetünk és forgathatunk akár évekig. A lektöbb befektetési eszköz egyébként már néhány tízezer forinttal is elérhetővé válik, ám például egyes befektetési alapok és a privátbanki szolgáltatások világába már milliókért árulják a belépőt.

Lényeges továbbá, hogy rendszeres időközönként keveset, vagy egyszerre egy nagyobb összeget invesztálnánk ebbe.

Végül pedig arról is döntenünk kell, hogy mekkora rizikót merünk bevállalni egy kiemelkedő teljesítmény reményében. (Aranyszabály, hogy inkább akkor nyomjuk bátrabban a gázt, ha hosszú távban gondolkodunk, tehát ha van időnk „feltornázni” az esetlegesen lesüllyedt számokat.)

Bízzuk a profikra!

Ha már csak a fenti információktól és kérdésektől is szédülni kezdtünk, az semmiképpen se vegye el a kedvünket! Ez mindössze annyit jelez, hogy nem értünk ezekhez eléggé ahhoz, hogy magabiztosan hozzunk döntéseket teljesen egyedül – és ezzel semmi gond nincsen, hiszen nem véletlenül épült egy külön szakma a legideálisabb befektetési formák megtalálására.

Bátran kérjük hát ki egy független befektetési tanácsadó véleményét, aki ingyenesen, a mi igényeinket és érdekeinket szem előtt tartva feltérképezi, milyen konstrukciók jöhetnek szóba az esetünkben. (Nincs ugyanis „egy befektetés mind felett”, amely mindenkinek egyaránt megfelel, hiszen akkor nem is lenne szükség ilyen széles és változatos kínálatra, nem igaz?)

Szakértői segítséggel tehát rengeteg felesleges idegeskedéstől és rizikótól kímélhetjük meg magunkat, ráadásul a befektetéseink követésére szánt idő is jelentősen csökken.

Kapcsolódó cikkek