Nem nőnek a kisvállalkozók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A cégek mintegy egyharmada jelentős, további 20 százalék pedig rendkívül dinamikus növekedést tudott felmutatni. Az utóbbi csoportba tartozik az a 4,5 százaléknyi vállalat, amely több mint tízszeresére növelte teljesítményét – emelték ki a kutatók. Az átlagosan szerény eredmények mögött tehát nagyon eltérő vállalati teljesítmények húzódnak meg.
Az exportorientáció fontossága mellett viszont meglepő, hogy sem a vállalati méretnek, sem a tulajdonosi összetételnek nincs nagy jelentősége a növekedés szempontjából. Ugyanígy nem túl meghatározó a cég tevékenységi köre sem. Az ágazati különbségek ellenére minden, még a legroszszabb helyzetben lévő ágazatokban is található legalább 10-15 százaléknyi vállalat, amely 2003–2007 között különösen dinamikus növekedést tudott elérni.
Az egyik legmeglepőbb vizsgálati eredmény azonban az, hogy a növekedés milyen kis hatással volt a profit nagyságára. A nettó árbevételüket kimagaslóan, 150–900 százalékkal és a „csak gyorsan” 20–150 százalékkal növelő vállalatcsoport üzemi eredménye között alapjában véve nem állapítható meg lényeges különbség a gyorsabban növekvők javára. A vállalati nyereség átmeneti romlását a gyorsan növekvők esetében részben a növekedéshez szükséges beruházások okozzák, ezek költségelemként jelentkeznek, azaz rontják a vállalatok jövedelmezőségét – magyarázták az anomáliát a szakértők.
Egy korábbi tanulmány azonban arra mutatott rá, hogy a magyar kkv-k nagy része torz gazdasági modell szerint működik, egyáltalán nem növekedésorientált. A kutatást jegyző Pitti Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója arra mutatott rá, hogy a cégek legnagyobb része nem képes vagy nem is szándékozik kilépni a kisvállalkozási státusból. A fentihez hasonló időszakban a 330 ezer működő társas vállalkozásból mindössze 41 ezernél állapított meg a szakértő növekedési érdekeltséget. Erre lehetséges magyarázat, hogy a túlszabályozottság, illetve a magas adóterhek elkerülése az operatív működés részévé vált. A magánfogyasztás „elköltségelése” és más adókikerülési technikák azonban bizonyos méret fölött már nem működhetnének – ezt tartják a magyar versenyképesség egyik legnagyobb gátjának szakértők.
A mostani válság és recesszió kapcsán pedig mindez felerősödött. A feketegazdaság elleni küzdelem az amúgy is alacsony fogyasztási szint további csökkentését okozta – mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki konkrét beruházások elhalasztását is ennek a számlájára írja.
A jövő sem sokkal biztatóbb, a probléma, hogy a belső fogyasztás megfagyott, így továbbra is csak az exportra termelők tudnak növekedni, a hazai piac csak egymás kárára bővíthető a vállalkozások számára – fűzte hozzá. A szakember az uniós források felhasználását is kritizálta, mert azok képesek lehetnének a finanszírozásban pótolni a szűkös hiteleket, jelenleg azonban nem növekedésösztönző módon költődnek el. BD


