A nagy exportőrök bizakodóak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA megyei összesített konjunktúramutató és az összetevők friss eredményei alapján egyértelmű, hogy a megye gazdasága továbbra is mély válságban van.
Az elmúlt nyolc év 15 felmérésének eredményeit összevetve mindössze egyszer, 2007 tavaszán lehetett beszámolni fellendülésről, két alkalommal – 2006 tavaszán és 2010 tavaszán – mutatkozott javuló üzleti klíma. A többi eredmény recesszióra engedett következtetni. Öt alkalommal mély válságról beszélhetünk, közülük az utóbbi négy eredményei a válság elhúzódását vetítik előre. Ebből a mélységből több év alatt is csak nehezen lehet kikerülni.
A Baranya megyei összetett konjunktúramutató javulása meghaladja az országos átlagot, azonban elmarad a Dél-Dunántúl mutatójának +9 százalékos változásától. A regisztrált –32,21 százalékos megyei értékkel szemben a regionális mutató -3,16 százalék, az országos pedig +4,22 százalék. Az országos elemzés – a 36 százalékpontos jobb eredménye mellett – is még azt a kérdést teszi fel, hogy az ország gazdasági állapota „fordulópont után?” van. Ezt is figyelembe véve, egyértelműen megállapítható, hogy Baranya megye gazdaságát elhúzódó recesszió jellemzi.
A baranyai összesített konjunktúramutató összetevői közül az előző felmérés óta az építési beruházások kivételével mindnek az értéke javult. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetének 11,3 százalékpontos javulása ellenére még mindig csak az összetett mutató szintjén található. A várható üzleti helyzet kb. 10 százalékponttal haladja meg a tavalyi eredményt, de a vállalkozások több mint 45 százaléka helyzetének romlásával számol.
Irányát tekintve az üzleti helyzethez hasonló a vállalkozások jövedelmezőségének alakulása. Az elmúlt hat hónapban a mutató értéke közel 8 százalékponttal javult, de még így is –45 százalék alatt található. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók többségének romlott a jövedelmi helyzete. Az is látható viszont, hogy a következő hat hónapban kedvezőbb feltételekre számítanak. A várható jövedelmezőség mutatójának 16 százalékpontos javulása, annak ellenére, hogy az értéke még mindig –25 százalék alatt van, figyelemre méltó változás, ami lehet a válságból való kilábalás első jele, de egy új „nagy csalódás” kiindulópontja is.
A beruházások várható alakulásának mutatói ezúttal is a legalacsonyabbak közé tartoznak. Az építési beruházások –69,3 százalékos értéke továbbra is azt jelenti, hogy a válaszadók többsége nem tervez, vagy csak a korábbiakhoz képest csökkenő mértékben tervez ilyen fejlesztést. Ennél valamivel jobb a helyzet a gépi-, technológiai fejlesztések terén. A –48,15 százalékos eredmény azonban – a kismértékű javulás ellenére – még mindig azt jelzi, hogy az elhúzódó válság hatására a vállalkozások többségének a szinten tartás is megoldhatatlan feladatot jelent, melynek következménye a versenyképesség és a jövedelmezőség további romlása.
A megrendelések további növekedése várható a következő fél évben. A mutató 17,35 százalékpontos javulása részben a szezonális ingadozásnak tudható be. A tavaszi adatfelvétel idejében a válaszadók jelentős része már ismeri a következő hat–nyolc hónap megrendeléseit. A bizonytalanság, a kiszolgáltatottság viszont negatívan hat a vállalkozások életére.
A tavaszi felmérés alapján az ipari és az építőipari tevékenységet folytató vállalkozások eredményei némiképp javultak. Az ipar területén nem változott a jelenlegi jövedelmezőség helyzete és a várható gépberuházások alakulása. Romlott viszont az építési beruházások aránya. Az építőiparban csupán az építési beruházások várható alakulása változatlan, az összes többi mutató, beleértve a megrendelések arányát is, javultak. Az ipar eredményei minden mutató esetében a legjobbak. Ezzel szemben – a pozitív változások ellenére – az építőipar továbbra is a sereghajtó. Mindössze a jelenlegi üzleti helyzet tekintetében előzte meg a szolgáltatási területet. Többnyire kisebb mértékű pozitív változások jellemzik a kereskedelmet is, leginkább a gépberuházások várható alakulásának mutatója javult. Ez azonban elsősorban egy adminisztratív intézkedésnek, a pénztárgépek kötelező cseréjének tudható be.
Az elmúlt négy baranyai konjunktúrafelmérés adatai alapján csak megerősíteni lehet, hogy a mikrovállalkozások lemaradtak a versenyben és a válság túlélésére alig van esélyük. Egyre közelebb kerülnek ehhez a csoporthoz a kisvállalkozások is.
Jobb helyzetben az exportban érdekeltek
Az exporttal nem rendelkező szervezetek valamennyi mutatója alacsonyabb, mint az exportálóké, azonban az elmúlt félévben a beruházások kivételével minimálisan javult a helyzetük. Minden mutatónál a vállalkozók több mint fele „rossz”, „romlik”, „csökkent” vagy „nincs” választ adta. Az 50% alatti exportarányú vállalkozások mutatói is javultak, de a beruházás itt is kivétel. Az 50% feletti exportaránnyal rendelkezők helyzete továbbra is a legjobb, ám az előző felméréshez képest csak az építési beruházás, illetve a rendelésállományuk javult. A jövőt nézve elgondolkodtatók az adatok, különösen annak tudatában, hogy Baranya az egy főre jutó ipari termelésben és exportban utolsó a magyar megyék között. Az 50% feletti exportállománnyal rendelkező vállalkozások jövedelmezőségi mutatóinak romlása arra utal, hogy az exportálók is egyre inkább kiszolgáltatottabbá válnak.
A kis vállalkozások mutatói már vegyesebbek. Érdekes módon a jövedelmezőségről és az üzleti helyzetről szóló mutatók változatlanok, vagy kis mértékben javultak. Igaz, ez a beruházások csökkenésével járt. A beruházások visszaesése mellett a jelenlegi üzleti helyzet és jövedelmezőség adatai is negatív irányban változtak.-->
