Kompenzációt kap a Posta
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tavaly ősszel elfogadott új postatörvény szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság feladata gondoskodni a méltánytalan többletteher megtérítéséről. Az NMHH a könnyű levelek piacára belépő új szolgáltatók által befizetett hozzájárulásokból fizetett volna a Magyar Postának, egyelőre azonban nincs új piaci szereplő. A hatóság ugyanis nem adta meg az engedélyt az osztrák állami hátterű Feibra Kft-nek, mert több hónapos eljárás után megállapította: átláthatatlan a számvitele.
„Amennyiben a hatóság által kezelt számlára befizetett hozzájárulások összege alacsonyabb a tárgyévi méltánytalan többletteher összegénél, a különbözetet a költségvetési előirányzaton rendelkezésre álló forrás mértékéig a szolgáltató részére megtéríti” – áll az állam és a Magyar Posta Zrt. által szerdán megkötött Egyetemes Postai Közszolgáltatási Szerződésben, amely 2020. december 31-ig érvényes.
A szerződés arra az esetre is tartalmaz szabályokat, ha a kompenzációs igény meghaladná a költségvetési előirányzatot. Ilyenkor több forgatókönyv léphet életbe, amelyek a pótlólagos költségvetési források hozzárendelésétől, a posta feladatainak csökkentéséig vagy más módon történő ellátásáig terjednek. Amúgy az 50 grammot meg nem haladó tömegű, belföldi levélküldemények, valamint a hivatalos iratokkal kapcsolatos belföldi szolgáltatás díjának meghatározási módszerét a miniszteri rendelet állapítja meg.
Némi eltérés fedezhető fel a postatörvénynek és a megkötött közszolgáltatási szerződésnek a szolgáltatás elérhetőségére vonatkozó szabályai között.
"Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges hálózatát köteles úgy szervezni, hogy a felvételi pontok – bele nem értve a levélgyűjtő szekrényeket – ne legyenek légvonalban 5 kilométernél távolabb a lakosság 95 százalékától és légvonalban 10 kilométernél távolabb a lakosság 99,5 százalékától” – áll a törvényben. A szerződésben viszont már csak 80, illetve 99 százalék szerepel. A dokumentum értelmében az állami vállalatnak ezer lakosnál nagyobb településen állandó hivatalt kell fenntartani. Még 2003-ban polgármesterek azért indítottak mozgalmat, mert a 600 lélekszámnál kisebb településeken bezárták a postahivatalokat, és helyüket a mozgóposta vette át. Az állam a Magyar Posta talpon maradását azzal is segíti, hogy a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hivatalos iratainak kézbesítésére és a bélyegkibocsátásra megőrizhetett kizárólagos jogát.
Ez nem piacvédelem
„Az egyetemes postai szolgáltatónak való kijelölés szolgáltatási kötelezettséget fog jelenteni a Magyar Posta számára, de nem jelent piacvédelmet, nem jelenti azt, hogy ugyanolyan szolgáltatásokat mások ne nyújthatnának. 2011-ben aktívan közreműködtünk a koherens jogszabályi környezet kialakítása érdekében” – olvasható a vállalat 2011-es jelentésében. Hozzátették: céljuk, hogy az egyetemes szolgáltatót e tevékenységére vonatkozóan ne terhelje méltánytalan többletteher. Amúgy a közönséges levélpostai küldemények forgalmának csökkenését például az elsőbbségi küldemény és a hivatalos iratforgalom többletbevétele ellensúlyozta. Az NFM szerint kiemelt szempont volt, hogy az új szabályozás a lehető legkisebb mértékben avatkozzon be a már jelenleg is versenypiacon működő postai szolgáltatásokba.
