A Termene.ro adatgyűjtő és -szolgáltató internetes platform azt állítja, hogy a tavalyelőtti 27,5 milliárd lejről (hozzávetőleg kétezer milliárd forintról) 17,9 milliárdra esett vissza a múlt évben a turizmus-vendéglátás forgalma (a különbség forintban mintegy 700 milliárd). A számítás stimmel, ha összevetjük a 3,9 százalékos tavalyi zsugorodását részletező hivatalos adatokkal. Egyébként Romániában a pandémiát megelőző esztendőkben ez az ágazat közvetlenül és közvetetten meglehetősen szerény mértékben, mintegy 5 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termékhez – emelte ki a Figyelő cikke.
Váltottak
Hivatalos adatok egyelőre csak a közélelmezési vendéglátóipari egységek helyzetéről kerültek nyilvánosságra. Ebben a szegmensben a bevétel 30 százalékkal csökkent, továbbá itt 130 ezerről 115 ezerre esett a szakképzett alkalmazottak száma. Az e területről távozott 15 ezer pincér és szakács jobbára az építőiparban, az online kereskedelemben, valamint külföldön keresett és talált munkát, ám jó néhányan taxisofőrnek szegődtek el. A pályaelhagyók megkapták ugyan a bruttó átlagbérük 75 százalékát – amelyet az állam fizetett június 30-ig –, viszont nem tudtak megélni abból. Ezért szivárogtak át a biztonságosabb ágazatokba. Az éttermek, bárok, kávéházak tehát most leginkább a szakképzett munkaerő hiányával küszködnek. A Romániai Kereskedelmi és Iparkamara által közölt adatok szerint a vendéglátóipari egységek száma viszonylag stabil maradt.
A piacon tevékenykedő 27 600 vállalat árbevétele összesen 5,3 milliárd lejjel (mintegy 386 milliárd forinttal) zsugorodott.
Június 30-tól a fizetett kényszerszabadság lehetősége továbbra is érvényben maradt, viszont a vállalkozások erre már nem kapnak állami támogatást, a költség rájuk hárul. Jelenleg azonban nem ez a legnagyobb bajuk, hiszen ismét szinte teljes kapacitással, azaz minimális időmegszorítással üzemelnek, s a még meglévő szakképzett munkaerő megtartása is nehézséget jelent. Az érintett vállalkozók most teljes erejükkel az újraindulásra, a kapacitások visszaállítására összpontosítanak, remélve, hogy az egészségügyi szakemberek által beharangozott negyedik járványhullám kisebb károkat okoz majd az ágazatban.
„A kanapéról tanultak”
Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park szálloda, étterem és bár tulajdonosa a Krónika című erdélyi lapnak így érzékeltette a helyzetet: „Most, hogy végre dolgozhatunk, nincs abban semmi logika, hogy elküldjem az alkalmazottakat kényszerszabadságra, és még én fizessem a költségeket. Örülünk, ha van emberünk.”
Hozzátette: a vendéglátóiparban havi 970–1500 lejt (nagyjából 70–110 ezer forintot) kaptak azok, akik kényszerszabadságon voltak.
Ennyi pénzből nehezen lehet megélni, így sokan váltottak. A lazítások után száz dolgozó közül kettő-három tért vissza, azok, akik nagyon szeretik a szakmát. A vállalkozó szerint munkavállaló kerül, viszont kevés a tapasztalt, jó szakember. Azok a fiatalok, akik másfél éven keresztül „a kanapéról tanulták” a szakmát, a felszolgálást, a levesfőzést, nincsenek felvértezve gyakorlati tudással – magyarázta. „Jelenleg padlón van a vendéglátás, legalább három év, amíg újraépül a romániai ágazat, míg betanítjuk az alkalmazottakat” – fogalmazott a székelyföldi vállalkozó.
A cikk a Figyelő hetilap augusztus 5-iki számában jelent meg. A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja.
