Az elmúlt években az európai uniós társfinanszírozású beruházási pályázatoknál nem volt ritka, hogy a vállalkozók 6–9 hónapot is vártak a támogatásra, rosszabb esetben pedig akár 12–15 hónapot. A 2014–20-as ciklushoz képest azonban ezen a téren már most hatékonyságjavulás figyelhető meg az intézményrendszerben a 2021–27-es időszakban.
A Ginop Plusz 1.2.1-nél július 12-én volt a kérelmek beadása, ám gyakorlatilag percek alatt kimerült a keret, a nagy roham az informatikai rendszert is megviselte. Akkor nagy volt a bizonytalanság vállalkozói oldalon, ám a kiíró végül úgy döntött, minden beadott pályázatot befogad, és lényegében összevonta az előzetesen tervezett három beadási szakaszt, így 100 milliárd forint helyett végül a teljes 200 milliárdos pályázati keretet elérhetővé tette.
Ezek után 4804 kérelmet fogadtak be, amelyek támogatási igénye együttesen 465,3 milliárd forint volt. Az irányító hatóság döntésére október 22-ig kellett várni, ekkor eldőlt, hogy 1719 kedvezményezett számára 211,1 milliárd forintot ítélnek.
A nem várt fordulat ezután jött, hosszas huzavona szerint az intézményrendszer felpörgött, és a mielőbbi folyósítást szem előtt tartva cselekedtek a fejlesztéspolitikai szakemberek, ami kulcsfontosságú számos kis- és középvállalkozás likviditási gondjait ismerve, illetve a tervezett beruházás finanszírozása szempontjából.
Az 1719 nyertes projektgazda közül 1343-mal már hatályos szerződést kötöttek, ezáltal kötelezettséget vállalva 169,9 milliárd forintra. Ezen a körön belül a kedvezményezettek jelentős része már a kifizetésig is eljutott: 954 pályázó bankszámlájára együttesen 123,9 milliárd forint érkezett meg
– szúrta ki a VG a Palyazat.gov.hu portál aktuális statisztikái között.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi több hónapos várakozással szemben most 2-3 hét alatt sikerült csaknem 124 milliárdot átpréselni a rendszeren, de a várakozások szerint ez a mutató hamar felkúszhat majd 170 milliárdig, hiszen akinek hatályos szerződése van, azt rövidesen ki is fizetik.
A Ginop Plusz 1.2.1-es források iránti extrém keresletet az is fűtötte, hogy a termelő-gyártó iparvállalatok mellett ezúttal a kereskedők is felsorakozhattak a startmező előtt. Kiemelkedő volt az érdeklődés az autóipari beszállítók mellett a fém-, műanyag- és faipari vállalkozások részéről, de volt jó néhány jelentkező a gyógyszergyártásból és a feldolgozóipar számos ágából.
A hétből négy régióban, ezáltal a 19-ből 12 megyében 70 százalékos támogatási intenzitás érhető el a fejlesztési projektekhez, s ez önmagában garancia volt a tömeges keresletre. Mivel a projektek 70 százaléka ingatlanberuházás is lehet, a kkv-szektor számtalan szereplője tervezett csarnoképítést, emellett pedig a nagy értékű termelő-gyártó berendezések is slágernek számítottak.
