A kínai elektromos autó-gyártás legnagyobb szereplője hazai pályán már lefőzte a Teslát, most ugyanezt tenné az Egyesült Államokban is. Csakhogy Build Your Dreams (BYD) márkanevet választó kínai cég vezetése egyelőre úgy látja, hogy az álmodozások kora mégsem ért véget, a partra szállással érdemes várniuk. Pontosabban az elektromos autóik amerikai térhódítására, hiszen a BYD bő egy évtizede a kaliforniai Lancasterben már felhúzott egy elektromosbusz-gyárat a helyi igények kielégítésére – hasonlóképp tett Komáromban is.
Fotó: Zhejiang Daily / AFP
A letámadás azonban késik, jóllehet a szakmai közönség az egy hete véget ért Las Vegas-i Szórakoztató Elektronikai Kiállításra (CES) várta a nagy bejelentést és a piacütőnek ígért új modellek bemutatását, ám csalódniuk kellett. Pedig a dolgok jól alakultak, a BYD megbízta a detroiti székhelyű Urban Science tanácsadó céget a terep felderítésével, és megvizsgálták az exportlehetőségeket is.
A feszült amerikai–kínai viszony, a kereskedelmi háborús hangulat még valahogy elviselhető lett volna, ám
Joe Biden elnök gigantikus inflációellenes csomagja már túlment náluk a tűréshatáron.
A klímavédelemre, zöldátállásra nagy hangsúlyt fektető csomagban előírják, hogy az elektromos autók vásárlásához ez évtől nyújtott 7500 dolláros adókedvezmény csak olyan kocsik után vehető igénybe, amelyeket az Egyesült Államokban gyártottak, és az akkumulátoruk is helyi vagy ellenőrzött forrásból származó alapanyagok felhasználásával készült.
Ez a döntés a BYD Kínában készülő járműveit 7500 dolláros versenyhátrányba hozta. Pedig vállalatközeli források szerint a BYD agresszív piacszerzésre törekedett, és az elkészült tanulmány részletezte is, hogy hol mekkora szalonokat kellene nyitniuk egy országos lefedettségű értékesítő hálózat kiépítéséhez. Ez hasznosítható lesz, de csak később. A vállalat vezetői nem mondták ki, de utaltak rá, hogy globális terjeszkedési stratégiájukban Amerika szerepe kulcsfontosságú marad.
Addig is, a BYD a világ más, barátságosabb tájai felé kacsingat. Európai „székfoglalóját” 2021-ben Norvégiában tartotta, és most szélesíti a kört Németországgal, Nagy-Britanniával, Ausztráliával, Japánnal, Szingapúrral, Brazíliával, Mexikóval, de még Costa Rica is feltűnt a térképükön.
Fotó: Zheng Huansong / AFP
A külföldi gyártásban nem érdekeltek, odahaza egy kézben tudják tartani az egész folyamatot.
Hatalmas akkumulátorgyárai vannak Kínában, ahol többnyire a helyben termelt lítiumot használják fel. Még csipgyártó üzemet is működtetnek, nem véletlen, hogy félvezetőhiányra náluk eddig sosem panaszkodtak. Az elektronika vezérléséhez, az energialeadás szabályozásához szükséges csipeket is házon belül állítják elő, ami komoly költségelőnyt jelent számukra. Sőt, saját építőipari vállalatot is alapítottak, hogy legyen, amely a fejlesztési terveiket kivitelezi.
A türelem és a szisztematikus építkezés meghozta gyümölcsét. Öt évvel ezelőtt kezdték meg az intenzív fejlődést, akkor is reálisan látták a dolgokat, azt, hogy minőségben rengeteget kell javulniuk, anélkül pedig a globális piachódítás kudarcra van ítélve. Azóta eljutottak oda, hogy villanyautóik felveszik a versenyt nyugati riválisaikkal, strapabírásban, minőségben és biztonságban egyaránt.
Fotó: Liu Xiao / AFP
Közben a termelési volumen is felfutott,
a cég tavaly 1,86 millió tisztán elektronos és plug in-hibridet adott el – zömmel Kínában –, ezzel az új generációs autók értékesítésében világelső lett,
lefőzve az 1,3 milliós mutatóval büszkélkedő Teslát. Igaz, utóbbinál négyszázezerrel kevesebb kocsit adott el. Ígérik, hogy e téren is előzni fognak, ami a tavalyi, 184 százalékos villanyautó-értékesítési pluszt tekintve borítékolható is.
Terveik szerint modellkínálatukat rövid időn belül teljessé teszik, gyártókapacitásukat pedig középtávon legalább évi hárommilliósra növelik. Az LMC Automotive globális tanácsadó cég szerint a 2030-as határidő ehhez meg is felel. Sokkal optimistább ennél Zsang Vej, a Yuanhao Capital Management alapítója, a BYD tizedik legnagyobb részvényese, aki az nyilatkozta a Reutersnek, hogy
a hárommilliós cél 2025-re megvalósulhat, és 2030-ra a tízmilliós álomhatár elérését célozhatják meg.
Nem véletlen az sem, hogy a BYD legnagyobb egyedi befektetője, a 14 százalékos részesedéssel büszkélkedő amerikai Berkshire Hathaway, amelyet Warren Buffett befektetőgéniusz irányít. Ősszel kisebb ribilliót ás árfolyamzuhanást okozott, hogy Buffett csökkentette a részesedését a BYD-ben, de később megnyugtatták a piacot azzal, hogy csak portfóliórendezés volt, fundamentális oka nincs a pakett karcsúsításának.
Egyetért ezzel Zsang Vej is, aki némi elfogultsággal azt mondja, hogy a BYD költséghatékonyság terén már most jobb, mint a Tesla, és Csuang Fu-vang elnök-vezérigazgató mára olyan, hatékony és működésképes vállalati modellt épített fel, amilyenről csak álmodik.
Az álmok valóra váltásának viszont mindketten nagymesterei.
