falvak

Csökkenő számú és idősödő lakosság, az országos átlagnál alacsonyabb egy főre eső jövedelem jellemzi a falusi kisboltok üzleti környezetét, ezáltal magasabb költségszinttel és alacsonyabb hatékonysággal kell számolni.

A Magyar falu programon keresztül segítették az életminőség javítását.

A falvakban otthonteremtők valamennyien jogosultak lesznek az 5 millió forintos áfa-visszatérítésre jövő év elejétől.

A digitális fejlesztés az egyik kulcsa a vidék felemelkedésének. Az a cél, hogy ne néptelenedjenek el az európai kistelepülések.

Az Iposz pályaorientációs napok szervezését javasolja a falvakban, hogy helyben tartsa a fiatalokat.

A munkahelyek hiánya a legnagyobb gond: leginkább ez okozza az elnéptelenedést a falvakban és az aprófalvakban az önkormányzati szövetségek elnökei szerint. Az uniós források szétosztása pedig nemhogy visszafordítaná, hanem még erősíti is a folyamatot. A szakértők nem látják, hogy a következő években megoldódna a probléma.

Az elnéptelenedő falvakba kíván újra életet költöztetni az a jövőre induló modellprogram, amelynek megalapozásához 900 millió forintos, pályázat útján elnyerhető uniós forrás áll rendelkezésre.

Ha legalább száz új munkahely létesül egy önkormányzat területén 2011–13 között, akkor az önkormányzat jogot szerez arra, hogy állami támogatást igényeljen költségelvű bérlakásokra – döntött a kormány. Az erről szóló kormányrendelet ma lép hatályba.

A falvakban és kisvárosokban élők relatív többsége – bő négytizedük – úgy érzi, hogy lakóhelye évek óta helyben jár, bár azok is viszonylag sokan (egyharmadnyian) vannak, akik szerint településük az elmúlt 2-3 évben fejlődött.

Új fellendülést hozott a határellenőrzés egy évvel ezelőtti megszüntetése az osztrák-magyar és az osztrák-szlovák határ mentén fekvő, korábban lassú agóniától szenvedő ausztriai településeknek – sokszor az ott élők legnagyobb meglepetésére. Az is kiderült, hogy alaptalan volt a félelem a határok megnyitásától.