neonikotinoid

Év végétől tilos lesz szabad földön használni három neonikotinoid-tartalmú rovarirtó szert – határoztak a biodiverzitás és a környezet védelmére hivatkozva az uniós tagállamok szakminiszterei.

A világon termelt mézek csaknem 75 százalékában találtak rovarirtószer-maradványokat svájci kutatók.

A napraforgó termesztésének végét is jelentheti Raskó György agrárközgazdász szerint az, hogy Brüsszel betiltotta a neonikotinoid alapú csávázószereket. A lépés nyomán ugyanis a jövőben már nem érné meg termeszteni a növényt, jóllehet a napraforgó eddig az egyik legjövedelmezőbbnek számított a gazdák körében.

Nemcsak az unió által a méhekre veszélyesnek ítélt neonikotinoid és a fipronil tartalmú szerek használatát korlátozták Magyarországon. A méhek védelmének érdekében már több rovarölő szer, például a klórpirifosz, a dimetoát, az imidakloprid, a tiametoxam és a klotianidin hatóanyag tartalmú szerek engedélyokiratát is módosították, szigorították az elmúlt években. Egyes csávázószereknél tiltják a vetést erős szélben, vagy a vetőgépeknél kötelező használni a csővezetéket.

Betiltja az Európai Bizottság a neonikotinoidoknak nevezett növényvédőszerek használatát, mert környezetvédők azt állítják: ezen szerek számlájára írható a méhek rejtélyes pusztulása. Más szakértők, így például a hazai méhészek is úgy vélik: nem bizonyított, hogy lenne ilyen összefüggés.

A neonikotinoid tartalmú csávázó szerek sem közvetlen, sem közvetett hatását nem sikerült kimutatni a méhállományokra vonatkoztatva, ezért nem támogatja a vidékfejlesztési tárca ezeknek az anyagoknak a kivonását – hangoztatta a parlament honlapján Fazekas Sándor. A hazai repce, kukorica, napraforgó vetőmagtermesztéshez használható bázismag 100 százalékban a neonikotinoid hatóanyag csoportot tartalmazó növényvédő szerrel csávázott. A Párbeszéd Magyarországért, a Greenpeace és más zöld civil szervezetek Magyarországon is felfüggesztenék a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerek használatát, amíg egyértelműen be nem bizonyosodik ártalmatlanságuk.