rehabilitáció

Névtelenül nyilatkozott az egykori cégvezér, aki egyik függőségből a másikba esett.

A kormány 4,2 milliárd forintos, a rehabilitációt elősegítő foglalkoztatási programot indít, 1500 megváltozott munkaképességű ember elhelyezkedésére.

Miközben uniós pénzből korszerűsödnek több kórházban is a rehabilitációs osztályok, a súlyos betegek jelentős része még mindig nem kapja meg idejében a szükséges ellátást. Az alulfinanszírozottság miatt ugyanis az intézményeknek nem érdekük a költséges páciensek rehabilitációja, de komoly gond az egyre súlyosbodó szakemberhiány is.

A cégek többsége ma Magyarországon csak azért akar megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztatni, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie – derül ki a fogyatékos emberek munkaerőpiaci integrálásával foglalkozó Rehabjob vizsgálatából.

Elkészítenék a rehabilitációs orvosszakértők nyilvántartását, az emberierőforrás-miniszter rendelettervezete szerint a jövőben csak az végezhetne ilyen jellegű tevékenységet, aki felvéteti magát a névjegyzékbe.

A rehabilitációra szoruló súlyos betegek jelentős része ma Magyarországon nem kapja meg idejében a szükséges ellátást, pedig elegendő ágy áll rendelkezésre. Ám a kórházak ugyanannyi pénzt kapnak egy derékfájós, mint egy amputáción frissen átesett beteg gyógykezeléséért.

A rákbetegség nem egyenlő a halálos ítélettel, a betegek közel ötven százaléka meggyógyul – mondta Rohánszky Magda, a Szent László Kórház Onkológiai Centrumának kezdeményezésére és támogatásával működő Tűzmadár Ház pszichológus vezetője.

Hazánk jelenleg jóval többet költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásra, mint a hasonló fejlettségi szintű és egészségügyi helyzetben lévő más országok. Magyarországon rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, a támogatási rendszer csak a kivételezett helyzetben lévő védett szervezetek számára kedvező. Ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozna, és fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi 3,7 millió foglalkoztatott, akkor ez a magyar GDP-t közel 10 százalékkal növelné – állapítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tanulmánya.

Csak orvosi rehabilitációt támogatnak az Új Széchenyi-terv egészségügynek jutó 13 milliárd forintjából, szól az ukáz, ám sokan tartanak attól, hogy wellnessközpontokhoz is gurulnak uniós forintok.

Az egészségügyi rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó intézmények számára is kínál finanszírozási lehetőséget a meghirdetett Új Széchenyi Terv (ÚSZT), pályázni lehet infrastruktúra fejlesztésre, eszközbeszerzésre és képzésre is.