Sólyom László

Facebook-posztban búcsúzott nyilvánosan az elhunyt köztársasági elnöktől a magyar miniszterelnök.

A politikus, jogtudós nyolcvanegy évet élt.

Egyre nagyobb az érdeklődés az adatvédelem iránt, de gondot okoz, hogy a szabályozás mindig le van maradva a technikai lehetőségek mögött - mondta Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a Medián közvélemény-kutató intézet által szervezett állampolgári találkozón szombaton Budapesten.

Az Országgyűlés jövő héten ötödik alkalommal módosíthatja a 2012 januárjában hatályba lépett alaptörvényt, emellett - ezzel összefüggésben - dönthet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jegybankba olvasztásáról, valamint Székely László személyében megválaszthatja az új alapvető jogok biztosát. Kedden a tavalyi költségvetés zárszámadásáról kezdődhet vita.

Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának kedden kihirdetett ítélete szerint.

Sólyom László szerint Magyarország működésének alapjai bizonytalanná váltak azzal, hogy az alkotmány a "napi hadműveletek puszta eszközévé lett", a kormányzat és a törvényhozás lerombolta az alkotmányos kultúrát; a volt köztársasági elnök erről a Heti Válasz című lapnak adott interjújában beszélt.

Az új alaptörvény rendszerhibájának tartja az alkotmánybírósági kontroll teljességének elvételét Sólyom László volt köztársasági elnök. Az Alkotmánybíróság (Ab) egykori elnöke ugyanakkor úgy látja: azzal, hogy az alaptörvény hatályba lépett, "kikerült meghozója kizárólagos rendelkezése, az ott érvényesített alkotmányosságfelfogás alól", s működtetője a begyökerezett alkotmányos kultúra lesz, amelynek hordozója "mégiscsak a jogászi szakma". Sólyom László a csütörtökön megjelenő HVG-ben közzétett Az alkotmányosság esélyei című írását - amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez - arra az álláspontra alapozza, hogy az új alaptörvényt nem légüres tér várja, hanem az eddig hatályos alkotmány körül kifejlődött kultúra, amelyet nem lehet hatályon kívül helyezni.

Sólyom László szerint az alkotmányos panasz intézményének bevezetésével, az alkotmánybíráskodás effajta "áthangszerelésével" tulajdonképpen növelték az Alkotmánybíróság (Ab) hatalmát, hiszen ezután az nemcsak a törvényhozást, hanem a bírói hatalmi ágat is ellenőrzi.

"Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - szögezi le Sólyom László a Heti Válasznak adott, teljes terjedelmében csütörtökön megjelenő interjújában. Mindazonáltal, az új alkotmánytervezet szerinte súlyos visszalépés a jelenlegihez képest, mérlege "menthetetlenül negatív".

Négy évvel az uniós belépést követően továbbra is magas a feketegazdaság aránya a bolgár gazdaság egészében: egy most kiadott tanulmány szerint ez az arány akár a GDP 36 százalékát is elérheti.