A versenyképesség és a zöldátállás kiemelten fontos Belgiumnak és Magyarországnak is, miközben a mi elnökségünknek a demográfiai kihívások és a nyugat-balkáni bővítés is az.
Spanyolország után és Magyarország előtt Belgium következik január 1-jétől az Európai Unió elnökségi sorában, azaz elérkezünk az aktuális trió kétharmadához.
Ursula von der Leyen évértékelője is felvetette a kérdést, hogy az EB mennyire mozdult el az eredeti feladatkörétől, és miként nyerhetné vissza a teljes legitimációját.
Egy véleménycikk szerint „nem demokratikus államként Magyarország alkalmatlan a tanács elnökségére, sőt, kifejezetten gúnyos lenne, ha egy autokrata állam elnökölne az EU egyik legfontosabb intézménye felett”.