szelektív hulladék

Az újrahasznosítás lehetősége és az ahhoz vezető út kikövezése mindannyiunk kezében ott van. A környezettudatos, fenntarthatóbb életmód kialakításakor az első lépések megtétele a legnehezebb, utána már egyre könnyebb a dolgunk.

A hulladékrakodói munkakörben dolgozó munkavállalók havi átlagkeresete túlmunkával együtt elérheti a bruttó 300 ezer forintot. Ennek ellenére ebben az ágazatban is tombol a munkaerőhiány.

Magyarországon évente 300-450 millió üdítős- és sörös aludobozt gyűjtenek szelektíven, 100 millió darabot visszagyűjtő automatákba dobnak be.

Elég jelentős különbségek vannak a magyar városok lakosságának szelektív hulladékgyűjtési gyakorlatában.

Energocell üveghabgranulátum-gyártó üzemet adtak át szerdán Debrecenben, a húsz embert foglalkoztató üzemben évente 12-13 ezer tonna hulladék-üveget dolgoznak fel, és alakítanak át szigetelő anyaggá.

A pénzhiány miatt az összeomlás szélére került a hazai szelektív hulladékbegyűjtés, néhol pedig már az is csoda, hogy a házak elől egyáltalán elviszik a szemetet – írja a Népszabadság.

Az idei fesztiválokon és rendezvényeken több szelektíven begyűjtött hulladék került a rendszerbe, mint 2010 nyarán. A soproni Volt Fesztiválon a várt mennyiség háromszorosát adták le a környezetvédelemre fogékony magyar fesztiválozók, a Sziget azonban némi csalódás volt, ugyanis a külföldi látogatókat nehezen lehetett aktivizálni.

Hetedszer rendezték meg az újrahasznosítás leghosszabb hazai rendezvénysorozatát, az Újrahasznosítási Hónapot. A szervező ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. egy hónap alatt 19 magyarországi településre kormányozta el interaktív rendezvénykamionját, az utolsó állomás Orosháza volt. Az országos turné helyszíneit csoportosan több mint 12 ezer diák és pedagógus kereste fel, akikhez közel ötezer „civil” látogató is csatlakozott. Idén Eger és Várpalota diáksága volt a legérdeklődőbb.

Idén 2. alkalommal a Balaton Soundon a Re-pohár rendszer segíti a szelektív hulladékgyűjtést.

Egyre környezettudatosabbak vagyunk: visszavisszük a lemerült elemeket, amit lehet, csomagolás nélkül vásárolunk meg, egyre többen nem kidobjuk, hanem leadjuk az elhasználódott elektronikai eszközöket, és szelektíven gyűjtjük a csomagolási hulladékokat is – derült ki az Öko-Pannon Kht. legfrissebb kutatásából.