Egy új miniszteri rendelet meghatározta, hogy mekkora ellentételezés jár annak a két kijelölt villamosenergia-szolgáltatónak, amelyek elvégzik a nemrég állami közfeladattá minősült rezsivédelmi szolgáltatást. A két szolgáltató az MVM Next és az E.ON Áramszolgáltató, ellentételezésre pedig azért lesz szükség, mert a hatósági áron történő szolgáltatásból származó bevételük nem fedezi a tevékenység tényleges, indokolt költségét.
Képlet hat változóval
A rezsivédelmi villamosenergia-szolgáltatás ellentételezésének nagyságát a kormányrendelet az összeg kiszámításának módját ismertetve egy képlettel adja meg. A képlet változói azok az áramvásárlási költségelemek, amelyeket a villamosenergia-szolgáltató figyelembe vehet: a rezsivédelmi szolgáltatáshoz beszerzett áramnak az ára a beszerzés különböző eseteiben, a felhasználókkal történő utólagos forráskorrekcióból adódó különbség, a kiegyenlítő energia ellenértéke, a háztartási méretű kiserőművek többlettermelésének kötelező kereskedői átvételéből adódó, utólag elszámolt mennyiség ára, végül az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb kereskedelmi tételekből számított ellenérték.
A rendelet közli azt is – ezt a táblázatunk mutatja –, hogy a két társaság számára mennyi villamos energia értékesítése után kalkulálható az ellentételezés az idén és jövőre.
E mennyiségek abból a korábbi rendeletből származtathatók, amely megadta, hogy egy háztartás (ez mérőóránként veendő figyelembe) évente legfeljebb mennyi áramot vásárolhat a több éve alacsony szintre csökkentett, és jelenleg is azon a szinten lévő hatósági áron. Az ezen átlag feletti mennyiségért piaci árat kell fizetni. A rezsivédelmi szolgáltatást mikrovállalkozások és társasházak is igénybe vehetik.
Plafon a beszerzési árnak
A két érintett szolgáltató azért az áramért, amelyet a rezsivédelmi szolgáltatás számára szerez be, az idén kilowattóránként nem fizethet többet 12,34 forintnál annak a villamosenergia-nagykereskedőnek, amelyet e rendelet hatálybalépésének napján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosított. Ez az ár kicsit magasabb annál a 11,493 forintnál, amennyiért tavaly az MVM Paksi Atomerőmű a VG júniusi cikke szerint eladta az áramát a nagykereskedőnek, és azoknál az áramdíj-összetevőknél is, amelyeket a szolgáltatók a négy hazai elosztási területen a tarifán belül alkalmazhatnak. (E díjelemek nagysága 11,41 forinttól 12,27 forintig terjed kilowattóránként.)
Lényegében ez annyit jelent, hogy a nagykereskedő nemigen bukik a rezsivédett szolgáltatás számára történő árameladáson, hiszen hozzájut olyan áron és akkora mennyiségű paksi áramhoz, amennyi elegendő ehhez.
Még többet is: hivatkozott cikkünk szerint a Pakson előállított áram mennyisége elég a teljes hazai lakosságnak. Ennek ellenére nem biztos, hogy a hazai lakosság áramellátása megoldható kizárólag Paksról, hiszen a háztartások felhasználása szezonálisan, de napon belül is erősen eltér a paksi blokkok folyamatos és lényegében hullámzásmentes termelésétől. Az is fontos, hogy az idén magasabb lehet a paksi áram ára, mint tavaly volt.
Szüksége lehet a rezsivédett szolgáltatáshoz a szolgáltatónak a táblázatban szereplő nagyobb mennyiségű áramra is. Az ennek beszerzéséért járó ellentételezés úgy vehető figyelembe, ha a kétharmad része éven túli, a fennmaradó része pedig éven belüli villamosenergia-beszerzéssel biztosított.
Azt, hogy jövőre mennyiért lehet vásárolni a rezsivédett szolgáltatás számára, a jogszabály alkotója nem konkrét számmal adta meg, hanem körülírta a beszerzés módjának, valamint az ár kiszámításának a feltételeit.
