Nem rendkívüli dolog, de nem is alapértelmezett része a hazai áramtermelésnek az olajüzemű erőművek működtetése, márpedig az elmúlt napokban ezek a létesítmények be-beszálltak a villamos energia előállításába.

sajószögedi erőmű

Fotó: Erőművek Éjszakája / MEKH

Persze, olaj mindig kell, hiszen a gázüzemű erőművek is olajjal indulnak, ám a Mavir nyilvános adataiból úgy tűnik, hogy ennél többről is volt szó: be kellett vetni a kizárólag olajat használó tartalékkapacitásokat

A teljes, országos termeléshez képest persze viszonylag kis mennyiségekről volt szó, ami azt is mutatja, hogy az olajtüzelésű erőművekre a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása miatt, nem pedig valamely extra igény kielégítésére lehetett szükség.

Sejthetők az okok is. Augusztus 6-án például azt követően kapott erőre az olajalapú áramtermelés, hogy aznap a terveknek megfelelően leállították a Paksi Atomerőmű I. blokkját fűtőelemcsere és karbantartás miatt, továbbá esett a lignit- és a gázalapú termelés is. Az nem következtethető ki a rendszerirányító diagramjából, hogy a paksi leállás miatt már eleve szükség volt-e az olajalapú áramra, vagy csak azért indították be a tartalék erőműveket, mert pótolni kellett a további, feltehetően piaci megfontolásból történt termeléscsökkenést is.

Az olcsóbb tartalék áram jöhet előbb

A Mavir adott sorrendben vonja be a tartalékkapacitásokat a rendszerbe. A sorrendet számos szempont mellett a tartalékkapacitás ára határozza meg. Viszont nem kell minden termeléscsökkenés esetén felfűteni a tartalék erőműveket, még akkor sem, ha a kiesés váratlan. Lehet ugyanis, hogy adott blokk éppen akkor áll le, amikor az áramkereslet amúgy is lejtőn van vagy eleve alacsonyan, illetve éppen felfuttatható a tartalékkapacitásoknál olcsóbban hozzáférhető import. Így például augusztus 12-én nem volt szükség az olajerőművekre, holott aznap már a második paksi blokknál is karbantartás indult, ami miatt az atomerőmű teljesítménye 2000 megawattos normál kapacitásának a fele alá esett. Viszont ezzel egy időben kicsit ráerősítettek a gázblokkok, és nőtt a behozatal. 

Az azonban már sok volt a villamosenergia-rendszernek, hogy mindezek tetejébe augusztus 15-én üzemzavar miatt leállt a gönyűi erőmű egyik 433 megawattos turbinája is. 

Aznap néhány órára be kellett indítani az olajalapú áramtermelést.

Ebben a hónapban a fentieken túl is voltak kisebb erőművi üzemzavarok – augusztus 14-én például egyszerre négy gépegység állt –, és további alkalmakkor is be kellett vetni az olajtüzelésű erőműveket.

Szerény, de fontos szerepe van az olajtüzelésnek

A hazai villamosenergia-rendszer 2020 végén hagyományos erőműveinek együttes beépített kapacitása 7713,7 megawattot tett ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal összefoglalója szerint, ebből az olaj-, gázolajüzemű berendezésekre 4,24 százalék, vagyis 420 megawatt jutott. (Ez utóbbi sem kevés, tudva, hogy egy paksi blokk teljesítménye 500 megawatt.) Az áramtermelésnek azonban csak a 0,21 százalékát adta az olajszármazékok eltüzelése – körülbelül a felét az egy évvel korábbinak –, ami szintén azt mutatja, hogy a hazai olajtüzelésű létesítményeknek elsősorban tartalékszerepük van.