Közvetlen előnyökhöz juttatja a napelemes rendszert telepítő vállalatokat, de különösen a nagy energiaigényű villamosenergia-felhasználókat egy minapi rendeletmódosítás, amelynek jelentőségéről a hazai napenergia-piac meghatározó szereplője, az Optimum Solar közleményben foglalta össze a tudnivalókat, a Világgazdaság ezzel kapcsolatos kérdéseire pedig korábbi cikkünkben a cég üzletfejlesztési igazgatója, Lugos Roland válaszolt.

Fotó: Váli Miklós / MTI

Teher volt a kötelezettség minden piaci szereplőnek

Az eddigi szabályozás értelmében a nagy, tehát az 50 kilowatt feletti napelemes rendszerrel rendelkező piaci szereplőknek kötelező volt úgynevezett szabályozási tartalékkal rendelkezniük. Ez azt jelentette, hogy a beruházót vagy a naperőművet üzemeltetőt kötelezték arra, hogy a villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága érdekében telepítsen energiatárólót, vagy szerződjön le egy olyan piaci szereplővel, amely képes automatikus, úgynevezett aFFR kiegyenlítő szabályozási szolgáltatást nyújtani, amely esetén a villamosenergia-rendszerben rendelkezésre áll az éppen szükséges kiegyenlítői energiamennyiség. Ez az előírás jelentős terhet rótt eddig a piac valamennyi érintettjére: a tartalékképzésre alkalmas energiatároló megdrágította a beruházást, ami a beruházónak, fejlesztőnek jelentős pénzügyi kötelezettséget, míg az üzemeltetőnek többletköltséget jelentett, ráadásul függőségi viszony alakult ki a piac egyes szereplői között. Az energiatárolók elterjedését gátolta, hogy a beruházók és a vállalatok a saját beruházásuknak közvetlen előnyét nem látták, továbbá vélhetően rengeteg vitás helyzet adódott volna a felek között abból, hogy a tároló működésével kapcsolatos feltételrendszert a kötelezettség kihirdetésével egy időben nem határozták meg.

Támogatható a lépés

Most ezt a kötelezettséget eltörölték, a lépés szakmailag és ellátásbiztonság szempontjából is támogatható az Optimum Solar szerint. A cég úgy véli, hogy a rendeletmódosítás racionális helyzetet teremt, ugyanis az energiatárolók ezáltal eredeti funkciójuknak megfelelően integrálódnak a megújulók rendszerébe, ami fontos szempont azoknak a beruházóknak, akik piaci alapon kalkulálnak megújuló- és napelemes befektetéseikkel. Az energiaár volatilitásának kivédését, az önellátás megoldását, illetve a nagyobb tőzsdei cégek, gyártók esetében a Net Zero (ESG) vállalásaik teljesítését szolgáló napelemes beruházások az Optimum Solar szakértői szerint nagymértékben segíthetik a hazai további terjedését, ami már évek óta ugrásszerűen fejlődik. A beépített kapacitások vélhetően a 16 gigawattot is elérhetik 2035-re. A szükséges hálózat- és kapacitásfejlesztéseket követően 

Magyarország ismét éllovasa lehet a zöldenergia-piacnak, amelynek révén pedig az ipar és a gazdaság zöldátmenete kaphat lendületet, teljesítve ezzel az EU-s és hazai energia- és klímastratégiában megfogalmazott célokat.

A vállalat közleményében az is áll, hogy az aFRR-kapacitásokat a naperőművi bekapcsolások beruházói vállalásaival összhangban külön kapacitásmechanizmussal kellene mielőbb tendereztetés útján kiosztani. Az Optimum Solar szerint mindezt leginkább a meglévő Mavir-infrastruktúrába integrálva lenne célszerű megtenni: 132/220/400 kilovolton csatlakoztatva 50–200 megawatt kapacitású akkumulátortelepek létrehozásával több ütemben egy-két óráról akár négy-nyolc órára növelhető a tárolókapacitás, amely a szabályozás hálózati kihatásainak mérséklésével javítja a teljes rendszer működési hatékonyságát.

Más szabályoz helyben, és más rendszerszinten

Fontos lesz megkülönböztetni a naperőművek, fogyasztási helyek működéséhez szükséges kapacitásokat a rendszerszintű aFRR-szabályozói képességtől, hiszen az előbbi menetrendtartásra és egyéb fogyasztói profil átalakítási szolgáltatásokra, míg az utóbbi a Mavir-mérlegkör költséghatékony és nemzetközi egyezményeknek megfelelő működtetésére-igazolására lesz megoldás. Az Optimum Solar szakemberei úgy látják, hogy 

az új nemzetközi tendereket már nem a gázmotorok vagy a gázturbinák nyerik meg, hanem a napelemmel töltött akkumulátorok, 

amelyek az üzemeltetése és amortizációs mértéke, valamint a rendszerszintű szabályozása is kedvezőbb.

Fontos lesz a napelemes piac számára, hogy hamarosan a nemzetközi kiegyenlítőpiachoz is csatlakozik a magyar piac, így a kiegyenlítő energia ára a jelenlegi, lassan kigazdálkodhatatlanná váló és a naperőművi beruházók által elfogadhatatlannak tartott szintről  (a nemzetközi öt-, néha már tízszereséről) tervezhető és fenntartható szintre csökken. Mindez azt is jelenti, hogy az energiatárolóval kombinált zöldenergia-termelő rendszerek továbbra is valós alternatívát jelentenek a vállalatoknak és a nagy energiaigényű ágazatok szereplőinek a meglévő csatlakozási pontra akkumulátor és napelem együttes alkalmazásával. A szabályozási tartalékra vonatkozó kötelezettség megszűnésével a vállalatok napelemei a vállalatok saját fogyasztására termelhetnek, azáltal pedig, hogy a saját igényeik szerint használhatják az energiatárolót, a teljes rendszer hatékonysága mellett a beruházás megtérülése is javul. Az új szabályozás szerint csatlakozási díjkedvezmény is igénybe vehető.

Készülnek az új projektek

A Baján 2011-ben alapított Optimum Solarnál több szél-, víz- és naperőmű-fejlesztési projekt előkészítése és megvalósítása zajlik a többi között Szerbiában, Boszniában, Horvátországban és Romániában. A cég a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában 2020-ban 6 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, B minősítéssel rendelkezik.