Európai szélenergia-ipari szereplők egyenesen abszurdnak nevezték a skandináv ország kormányának hirtelen meghozott döntését, amellyel felfüggesztette a tengeri szélerőműparkok engedélyezését. A váratlan fordulat oka a kabinet szerint az, hogy az eddig érvényes, „open door”-nak nevezett gyors jóváhagyási mechanizmus sérti az állami támogatásra vonatkozó szabályait.
A döntés időzítése sem kedvező: az Európai Unió energiaválságba került, és maga a brüsszeli bizottság is folyamatosan a megújulók részarányának növelésére és ambiciózusabb kibocsátáscsökkentésre ösztönzi a tagállamokat.
Sajnálkozó iparág
Súlyosan aláássa a dán kormány döntése az eddigi célokat
– reagált lényegre törően a helyzetre a WindEurope vezérigazgatója. Giles Dickinson szerint a balti projektek is veszélybe kerültek. A döntés „abszurd”, főként abban az időszakban, amikor az EU eddig az állami támogatásra vonatkozó szabályrendszer egyszerűsítésén dolgozott, ezzel is elősegítve a beruházások felpörgetését – írja a Financial Times.
Hasonló véleményen van a Dániában öt tengeri szélerőműparkot üzemeltető Orsted vezetője is. Rasmus Errboe kiemelte, hogy nem tudnak haladni a világ legnagyobb tengeri szélerőműparkjának megépítésével, pedig a fejlesztők készen állnak a beruházás elindítására.
Akár tíz évbe is telhet, amíg a szárazföldi szélenergia-termelők megkapják az engedélyeket, annak ellenére, hogy az uniós jogszabályok szerint erre legfeljebb két év áll rendelkezésre – állapította meg egy tavalyi tanulmányában az Ember elnevezésű agytröszt.
Brüsszeli ellenszél jött
Az utóbbi időben csökkent a tengeri szélenergia befektetések-fejlesztések volumene. Míg
2020-ban még csaknem 28 milliárd eurót költöttek erre, 2022-ben 17 milliárd euróért fejlesztettek, míg 2021-ben egyáltalán nem költöttek a tengeri szélkerekek fejlesztésére.
Lars Aagaard dán éghajlat- és energiaügyi miniszter kijelentette, hogy az engedélyek felfüggesztése nagymértékben akadályozza az egész energiaszektor „zöldítését”. Ám ez nem hatotta meg Brüsszelt, szűkszavú válaszukban mindössze annyit közöltek, hogy „kapcsolatban állnak a dán hatóságokkal, de a tagállamok feladata, hogy a célokkal összhangban alakítsák ki cselekvési terveiket”.
A válasz talán még elgondolkodtatóbbá válik, ha felidézzük:
tavaly a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen Németország, Belgium, Hollandia és Dánia vezetőivel együtt vállalta, hogy 2030-ig 65 gigawattal növeli, 2050-re pedig megduplázza az északi-tengeri part menti szélerőmű-kapacitásokat.
Platózó kibocsátás
Optimista előrejelzést fogalmazott meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) energiabiztonsági irodájának vezetője. Keisuke Sadamori szerint
ugyan ismét igen gyorsan, évi 3 százalékos növekedéssel indul újra a globális elektromosenergia-igény bővülése, de 2025-re a többletfogyasztást már szinte teljes egészében megújuló energiaforrások felhasználásával tudja fedezni a globális energiaszektor.
Ha az atomenergia-kapacitások növekedését is beleszámítjuk, reális azt mondani, hogy az energiatermelésből származó kibocsátás nem emelkedik tovább az elkövetkező években. Sadamori ugyanakkor nem számít a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorulására Európában, szerinte sokkal inkább a hatékonyság növeléséről szólhatnak az elkövetkező évek.
Hasonló véleményének adott hangot az IEA ügyvezető igazgatója is. Fatih Birol szerint
közel járunk az energiaszektor kibocsátásának fordulópontjához. A kormányokat azonban most minden eszközzel támogatni kell az alacsony kibocsátású források terjesztésében.
A Dániában kialakult helyzet azonban azt sugallja, hogy az üzenet nem jutott el minden döntéshozó fülébe.
Lebomló szélkerekekKomoly dilemma alakult ki a szélturbinákkal kapcsolatban: ugyan a szélkerekek több évtizedes működésük során szennyezőanyag-kibocsátás nélkül termelnek energiát, viszont élettartamuk végén gigantikus lapátjaik akár évekig a szeméttelepeken rohadnak. Erre a kettősségre válaszol a Vestas új rendszere: a szélturbina-óriás olyan kémiai megoldást fejlesztett ki, amely lehetővé teszi a tartós epoxigyantából készült lapátok lebontását és újrahasznosítását. A dán cég az eljárást az Aarhusi Egyetemmel és egy amerikai céggel közösen dolgozta ki, és azt tervezi, hogy a laboratóriumi tesztek után kísérleti projekteket indít. A Vestas közleménye szerint a technológia mind a már hulladéklerakókban elhelyezett régi lapátokon, mind az aktív szélerőműparkokban használható. |
