Ma zárul le az a február végén indult munka, amelynek során a Mol Nyrt. arra keresi a választ, érdemes-e kutatókutat lefúrnia az Üllő közelében feltételezett szénhidrogén-lelőhelyen. Ennek eldöntésére a társaság megbízásából az Acoustic Geophysical Services nevű cég végzi a háromdimenziós szeizmikus mérést.
Hatalmas gépek járják be a területet
A mérés egyik fő eszköze egy 30 tonnás berendezés, egy nagy szállítójárművön rögzített vibrátor, amely a föld mélye felé rezgéseket bocsát ki. E rezgéseket a visszaverődésük után érzékelők (geofonok) fogják be, majd továbbítják a műszerkocsin lévő eszközökre: a végcél az, hogy a begyűjtött és feldolgozott adatok alapján 3D-s képet alkossanak a kutatni kívánt felszín alatti területről, mert ennek alapján határozható meg, hogy hol milyen mélységbe célszerű lefúrni. A munka 25 négyzetkilométeren zajlik, a visszaverődött rezgéshullálomkat pedig 12 ezer érzékelő gyűjti be – hangzott el a helyszíni bejárás során.
Mint a Világgazdaság kérdésre elmondták, jelenleg hat vibrátor van a területen és épp négy van munkában. A helyszínen 100-120 ember dolgozik.
Ez most inkább olaj lesz, mint gáz
Homonnay Ádám, a Mol magyarországi kutatásáért és termeléséért felelős igazgatója az újságírókkal ismertette, ha a Mol az érintett, a vecsésihez hasonló Üllő-észak nevű mezőn talán szénhidrogént, az várhatóan kőolaj lesz. (Gáz inkább az ország keleti részén lévő sekélygázmezőkön remélhető.)
A Mol a Dány koncessziós területen 2016 óta kutat, és már több mezője is van itt, például a tóalmási vagy a nemrég bejelentett vecsési. E térségben három fúrásból jellemzően kettő találatnak számít. A sekélygázkutatások még sikeresebbek, az elmúlt időszakban 18 fúrásból 16 hozott találatot, míg a társaság többi kutatófúrása esetén a 30-40 százalékos találati arány az általános.
