Kína a világ vezető exportőre az arcfelismerés és a mesterséges intelligencia terén

Peking világelső az arcfelismerés exportjában: a kínai vállalatok 201, a technológiát érintő üzletet bonyolítottak le, míg az amerikai cégek csak a második helyen állnak 128 ügylettel. A távol-keleti óriás a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatos terén általában véve is vezetőnek számít – derül ki a Harvard és az MIT akadémikusai által készített tanulmányból.

A kínai vállalatok részben azért lettek éllovasok az arcfelismerés és az MI területén, mert a pekingi kormány hatalmas mennyiségű adatot és támogatást nyújt a cégeknek. Elemzők szerint a nem demokratikus országokban a technológia jól jön a vezetőknek, akik emiatt szívesen költenek a területre. Mindez persze aggodalmat keltett az amerikai politikusok körében, többségük úgy érvel, hogy Kína és más autokratikus államok az állampolgárok megfigyelésére, elnyomására használja az arcfelismerő rendszereket – írja a Wired.

Azt persze nehéz elhinni, hogy a területen második Egyesült Államok csak a demokrácia miatt aggódik, nem pedig a piacvezető kínaiakat szeretné kiütni a nyeregből. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az amerikai rendőrség jó néhány városban használja a technológiát. A Clearview AI pedig olyan arcfelismerő eszközöket fejlesztett ki, amelyek képesek összekapcsolni egy emberrel készült térfigyelőkamera-képet a személyazonosságával. Ha pedig körözik az érintettet, az megkönnyíti a hatóságok dolgát.

Az amerikai think-thank, a CNAS munkatársa, Alexandra Seymour szerint Washingtonnak szabályoznia kéne az arcfelismerés hazai használatát, majd külföldön alternatívákat kínálni a kínai technológia helyett. Ahogy egyre feszültebbek a kínai–amerikai kapcsolatok, könnyen lehet, hogy Washington nem elégszik meg az eddigi korlátozásokkal, hanem újabb frontot nyit és megpróbálja visszafogni a kínai MI-exportot.

A Fehér Ház tavaly októberben korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását. Az amerikai kormány decemberben 36 kínai céget rakott feketelistára: az úgynevezett Entity-listán szereplő vállalatok nem vásárolhatnak technológiát és alkatrészeket amerikai beszállítóktól, csak ha engedélyt kérnek rá, amit nem könnyű megszerezni. Erre felkerült a memóriacsipek gyártásában meghatározó YMTC is. A Fehér Ház valószínűleg attól is tartott, hogy a kínai vállalat az önköltség alatt fogja értékesíteni a memóriacsipeket és nyomást gyakorol az amerikai riválisokra, például a Micronra.

Mire jó az arcfelismerő rendszer?

Az arcfelismerésnek több gyakorlati alkalmazása van, például lehet használni okostelefonok feloldására, az alkalmazásokban való hitelesítésre vagy barátok megtalálására a közösségi médiában. A legnagyobb vita akörül forog, hogy a hatóságok térfigyelő kamerák segítségével megfigyelhetik az állampolgárokat és valós időben elemezhetik az adatokat. A koronavírus-járvány idején kormányok és városok így ellenőrizték, hogy az emberek betartják-e a korlátozásokat és viselnek-e maszkot.

Egy-egy körözött bűnözőt is így foghatnak el, ha azonosítja az MI a tömegben. De például tüntetők, demonstrálók azonosítására is alkalmas lehet, így a diktatúráknak különösen praktikus a használata. Jogvédők és aktivisták szerint az arcfelismerő rendszerek használata sérti az állampolgárok magánélethez való jogát, a téma kapcsán pedig heves viták bontakoznak ki a szakértők között.