A jobb teljesítmény rajtunk is múlik

Gazdaság | Innováció
Az EU kutatás-fejlesztési és innovációs jövőjéről Budapesten tanácskoztak a tagállamok és Brüsszel szakértői

A 7. keretprogramot (FP7) minél vonzóbbá és könnyen hozzáférhetővé kell tenni az európai kutatói közösségek, vállalkozások, valamint a keretprogramban alulreprezentált tagállamok pályázói számára. Ez volt a fő üzenete annak az uniós konferenciának, amelyet a magyar EU-elnökségi program keretében, a Nemzeti Innovációs Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium rendezésében, a Tudományos és Technológiai Alapítvány közreműködésével tartottak Budapesten.
Maga a konferencia hagyományosnak tekinthető abban az értelemben, hogy az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjának mindig van egy félidős értékelése – kezdte a tanácskozás munkájának számvetését Nyiri Lajos szakértő. Ezúttal tíz ajánlást tett az értékelést készítő bizottság. Ezek egy része a hosszú távú nagy európai prioritásokra, más része pedig a végrehajtási, eljárási feltételek egyszerűsítésének továbbvitelére fókuszál. Emellett nagy figyelmet kapott a 2004-től csatlakozott EU12 tagállami csoport – Magyarország is idetartozik – szerényebb teljesítményének javítása.
Nyiri Lajos szerint az volt az egyik újdonságnak számító javaslata a tanácskozásnak, hogy bár az excellence (kiválóság) a fő követelmény a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt uniós források odaítélésénél, az új tagországok képviselői hangsúlyosan javasolták, hogy a következő keretprogramban ennek értelmezését gondolják újra a tagállamok. Jelenleg a forrást igénylő projekt európai hozzáadott értéke és európai dimenziója nagyban befolyásolja, hogy ki kaphat támogatást, noha ezek értelmezése még az európai bizottsági illetékesek körében sem egyértelmű.
Ugyancsak a konferencia ajánlásai között szerepel, hogy nem a legfejlettebb országokat tömörítő EU15 csoport adottságaira kell kizárólagosan építeni a keretprogramot, hanem mind a 27 tagállaméra. A 2014-től kezdődő új finanszírozási ciklusnak már az EU27 dimenziót kellene tükröznie. A magyar szakértő szerint erre van esély, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy az esély teljesülése nem kizárólag az EU-n múlik. A tagállamoktól is függ, hogy mennyire képesek meghatározni és – akár kompromisszumok árán is – elfogadtatni a saját prioritásaikat. Összességében jelenleg nagyon gyenge az EU12 teljesítménye. Ha Magyarországot Csehországgal vagy Lengyelországgal hasonlítjuk össze, „akkor már nem annyira rossz a teljesítményünk, de ezzel is az EU27 alsó harmadához tartozunk mind a kutatás-fejlesztés, mind pedig az innováció terén”.
A konferencia résztvevői elsősorban azt firtatták, hogy mi ennek az oka. Nyiri Lajos úgy véli, közrejátszanak ebben nemzeti okok, például az érdekképviseleti (lobbizási) képesség alacsony szintje, vagy ami súlyosabb, a nemzeti innovációs rendszerek gyengesége. Ez utóbbinál nem lehet egyik pillanatról a másikra eredményt elérni, kitartó és következetes munkára van szükség a kormány és a kutatóhelyek, vállalkozások részéről. A szóban forgó országok közös vonása – bármennyire nem szeretik elismerni – az alacsony költségvetési hozzájárulás a kutatáshoz és innovációhoz, a magánszféra viszonylag alacsony aktivitása ezen a területen, a kormányzati/állami irányítás stratégiai és szervezeti gyengesége, a kutatási infrastruktúra elmaradottsága és a tudományos tevékenység csekély vonzereje. A másik oldalon, néhány kivételtől eltekintve hagyományosan erős a kutatási szektor ezekben az országokban, amely a rendszerváltás óta azonban fokozatosan veszít nemzetközi versenyképességéből, részben a tartós alulfinanszírozottság és az elmaradott infrastruktúra, részben a versenytársak dinamikusabb fejlődése következtében.
El kell ismerni: az EU keretprogramjai eddig viszonylag nagy pénzügyi lökést adtak ahhoz, hogy a hazai kutatás-fejlesztési szektor megőrizze korábbi pozícióját, illetve felzárkózzon a nemzetközi iskolákhoz. Ennek köszönhetően ma számos magyar tudós dogozik más országok nemzetközi hírű kutatóhelyein. Ráadásul Magyarországon van egy dinamikusan fejlődő kisvállalkozói kör, amely globális piacokra tör és egyértelműen innovatív, az uniós keretprogram szempontjából is relevánsnak tekinthető. Jó részük mégsem indul el Brüsszel pályázatain.
Európa már legalább egy évtizede észlelte relatív lemaradását a nagy versenytársak innovációs teljesítményéhez képest. Számos intézkedést hozott, új kezdeményezéseket indított útjára, növelte a keretprogram költségvetését, de más akciókon keresztül is. Összességében azonban meg kell állapítani, hogy „ezek a lépések az eddigiekben nem nagyon erősítették Európa innovációs pozícióit a világban, a felzárkózás jelei egyelőre nem látszanak, sőt néhány új versenyző – Kína, India, Brazília – megjelenése további aggodalomra ad okot” – állapította meg Nyiri Lajos. Meggyőződése, hogy rendszerspecifikus problémák állják útját az előrelépésnek Európán belül. VG

Budapesti ajánlások a 8. keretprogramhoz

Speciális akciók kellenek a keretprogramban alulreprezentált tagállamok részvételének javítására
Szükség van a nemzeti stratégiák megerősítésére, különös tekintettel a nagyléptékű nemzetközi együttműködési programokban való részvételre
Jobban ki kell használni a keretprogramok és a strukturális alapok közötti szinergiákat
A 8. keretprogramnak az EU2020 stratégiát kell követnie, témáiban meg kell felelnie a nagy társadalmi kihívásoknak, továbbra is a kiválóságon szükséges alapulnia, figyelembe kell vennie a tagállamok különbözőségét
Erőfeszítéseket kell tenni az ipari – különösen a kis- és középvállalkozói – részvétel erősítésére, valamint a kutatási irányvonal megerősítése mellett az innováció és a piacorientált megközelítés fokozottabb támogatására
További lépésekre van szükség a program vonzóbbá tétele érdekében, és azért, hogy megkönnyítsék a pályázást a potenciális pályázók számára

Kevesebb felajánlás érkezett, az egyházaknak viszont több jutott

A legtöbb pénzt a Magyar Katolikus Egyház kapta, közel három milliárd forint értékben.

Mindig legyen tíz fillér a zsebedben

Török Zoltán nagypapája gazdasági alapvetése mentén tartja csúcson a soproni kosárlabdacsaptot. A cél a régi, ám most kénytelen meghúzni a nadrágszíjat.
Világgazdaság Piactér