Az Európai Unió közeledése Azerbajdzsánhoz

Gazdaság
Angela Merkel német kancellár, aki a közösség soros elnökeként elszántan munkálkodik az EU immár vészesen Oroszországtól függő energetikai szükségletének diverzifikálásán, sorra meglátogatta az OPEC-országokat, majd egymás után tárgyalt Nazarbajev kazah, Juscsenko ukrán és Aliyev azeri elnökkel.

A nemrég lezajlott német– azeri csúcson a felek megállapodtak, hogy június 11-én, tehát még a német elnökség alatt aláírják az EU és Baku közötti energetikai együttműködésről szóló megállapodást, amely külön kitér a szállítási útvonalak karbantartására. Azerbajdzsán, amint azt orosz akcentussal, de angol nyelven tartott sajtóértekezletén Ilham Aliyev azeri elnök kijelentette, Brüsszel tevőleges stratégiai partnere lesz a kőolaj- és földgázellátás diverzifikálásában.
Érdekes szövetség, amely talán túlságosan is felértékeli Bakut. Ennek jeleként Angela Merkel nyomban felkérte vendégét, hogy vállaljon szerepet az Azerbajdzsánnal szomszédos – vele nemegyszer perben-haragban álló – Irán nukleáris programja miatt tartóssá vált válság megoldásában. A német kancellár széles körű gazdasági együttműködést, nagy volumenű német befektetéseket is ajánlott az azeri elnöknek. A csúcstalálkozó alkalmából 40 német vállalat részvételével megrendezett gazdasági fórumon máris komoly közös projektek terve rajzolódott ki.
Egy politikailag, kivált emberjogi szempontból teljesen szalonképtelen államfő aligha részesült volna ilyen fogadtatásban, ha hazájának nem lenne nyugati gazdasági-technológiai-biztonsági ellenőrzés alatt álló energetikai kincse. De van. A British Petroleum által irányított Azerbaijan International Operating Company tavaly óta folyamatosan növeli a kitermelést az Azeri-Csirag-Gjunesli lelőhelyen. A Moszkvából szított korábbi aggodalmakkal szemben idáig a veszélyes terepen áthaladó Baku– Tbiliszi–Ceyhan vezeték működésében sem volt számottevő fennakadás. (Mihail Szaakasvili grúz elnök néhány éve azért döntötte meg nyugati segítséggel a vezeték szárazföldi végpontján található Adzsária Moszkva-barát vezetését, hogy ne is legyen.)
Merkel asszony vendégszeretetét most alighanem növelte, hogy 2005-ben 41, 2006-ban 45 százalékkal nőtt az azeri olajkitermelés. A valamikor koldusszegény Azerbajdzsán ma a világ leggyorsabban fejlődő gazdasága: 2005-ben 26,4, 2006-ban 34,5 százalékos volt a GDP-növekedés, és még az idén is 21 százalékot várnak.
Ez óriási húzóerőt gyakorol az azeri gazdasági életre. Az Oroszország, Irán és Törökország mezsgyéjén egyensúlyozó világi türk állam politikai és gazdasági értelemben is hihetetlenül ügyesen lavíroz azóta, hogy a szovjet birodalom felbomlása utáni rövid, véres „nemzeti intermezzót” követően a posztszovjet elit viszszavette a hatalmat. Az SZKP KB PB-tagból és KGB-tábornokból „demokratikusan” megválasztott elnökké lett Heydar Aliyev értett hozzá, hogy minden szomszédjától azt vegye (fogadja) el, ami Bakunak hasznos. A dinasztikus hatalomváltás nyomán bécsi playboyból Azerbajdzsán elnökévé avanzsált Ilham fiának jóval kisebb a befolyása az azeri elitre, noha legalább olyan keményen számol le az ellenzékével, mint véreskezű apja. A világ nagy olajvállalataival való jó kapcsolata miatt azonban a nyugati demokráciákban többnyire csak a kis emberjogi csoportok bírálják.
A mostani gazdasági fellendülésnek mindenesetre szélesebbek az alapjai Azerbajdzsánban. Az óriási építkezések tovább folynak, és tavaly a nem energetikai területek növekedése – elsősorban a szolgáltatások szférájában – ugyancsak elérte az imponáló 11 százalékot.
Vannak azonban óvatosságra intő jelek is. A kormány tavaly 80 százalékkal növelte a költségvetési kiadásokat, és az idén további 50 százalékos növekedést várnak. Így megugrott az infláció, amely a hivatalos adatok szerint 2007 elejére 11 százalék fölé került. Mérvadó elemzők szerint azonban a valós szám ennek a kétszerese. Februárban már a hivatalos szervek is elismerték a drámai helyzetet, és az egy évvel korábihoz képest már 16,8 százalékos inflációt jelentettek. A folyamat nyilvánvalóan tovább gyorsul, miután a kormány január 8-án a háromszorosára emelte a villamos energia árát, s több mint kétszeresére a vízdíjat. Sőt, akármilyen furcsa, 50 százalékkal nőtt a benzin ára is.
Eközben az azeri gazdaságba beömlő külföldi spekulatív és működő tőke egyre nagyobb nyomást gyakorol a nemzeti valutára, a manatra. 2005-ben a manat árfolyama nyolc, 2006-ban újabb öt százalékkal nőtt az amerikai dollárhoz viszonyítva. Mindez nehéz helyzetbe hozza a jegybankot, amely kamatot emelne ugyan az infláció letörésére, ugyanakkor fél az újabb tőkebeáramlástól. Elman Rusztamov, a jegybank elnöke ezért tavaly mintegy egymilliárd dolláros intervencióval akadályozta meg a manat további erősödését.
Miközben a főleg török vállalkozásban megvalósuló építkezéseket nem befolyásolja számottevően az erős nemzeti valuta, a gazdaság kőolajtól független szektorainak versenyképessége csökken. A helyi mezőgazdaságra különösen katasztrofális hatással van: a termelés az elmúlt évben csupán egyetlen százalékkal nőtt. A valamikor Szovjetunió-szerte híres és kedvelt azeri gyümölcsöt a bakui piacokról ma már kiszorítja a Dél-Amerikából importált vetélytárs. A legtöbb energetikai elemzőnek erről Nigéria példája jut eszébe, amelyet a „holland betegség” sajátos formája 15 év alatt élelmiszer-exportőrből -importőrré tett. Bakuban úgy vélik, hogy Azerbajdzsánban ehhez nem kell másfél évtized: a lakosság számottevő részét tragikusan érintő változás sokkal hamarabb bekövetkezik.
A bakui problémákhoz az energetikai szférában és azon kívül is hozzátartozik az állami szervekben tomboló korrupció. A csinovnyikok tudják, hogy most sokat lehet markolni, és nem szégyenlősek. Különösen a vám- és az adóhatóság, valamint – ó, posztszovjet térség! – a bírói kar „szennyezett” ebből a szempontból. Angela Merkelnek és az Európai Uniónak ezeket a politikai, társadalmi, gazdasági sajátosságokat is mérlegelni kell, amikor keblére öleli új szövetségesét.

A szerző az ELTE tudományos főmunkatársa

Hosszú életű termékeket szükséges tervezni

Vonzóvá kell tenni a hazai újrahasznosító ágazatokat a befektetők számára.

Az amerikai kormány több milliárd dolláros segítséget ad a farmereknek

Az újraválasztására készülő elnök az idén már ötödször járt kampányúton a középnyugati Wisconsinban.

Ők a legjobban kereső focisták

Az első helyen nincs nagy meglepetés.

Korrupcióellenes ügynökséget támogatna a FIFA

Gianni Infantino szerint a szövetség anyagilag is támogatna egy olyan ügynökséget, amely a sportban lévő korrupció ellen küzd.
Világgazdaság Piactér