Felfüggesztett támogatások: Oslóban a magyar válaszra várnak

Gazdaság | Gazdaságpolitika
Jelenleg nem folynak tárgyalások a magyar és a norvég fél között abban az ügyben, ami miatt Oslo felfüggesztette a Norvég Alap még folyamatban lévő 11 programja közül kilencben a támogatások kifizetését – tudta meg lapunk. A norvég kormány most a magyar kormány reagálását várja a pénteken elküldött, a mintegy 35 milliárd forintnyi támogatás felfüggesztését közlő levelére

„Norvégia most azt várja, hogy a magyar kormány reagáljon arra a pénteki levélre, amelyben az oslói kormány a támogatások kifizetésének felfüggesztéséről tájékoztatta a magyar felet” – válaszolt Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete arra a kérdésünkre, hogy folynak-e jelenleg tárgyalások a norvég és a magyar kormány között abban a pályázati intézményrendszeri kérdésben, ami a támogatások befagyasztását eredményezte.


Mint ismert, Oslo azért függesztette fel a támogatások kifizetését, mert 2014. január 1-jével a kabinet a központi államigazgatáson kívülre helyezte a Norvég Alap programjainak lebonyolításával, monitorozásával, a források lehívásával kapcsolatos feladatokat ellátó úgynevezett nemzeti kapcsolattartót. A magyar kormány ezen döntése az Alap még folyamatban lévő 11 programja (összesen 12 program indult el, azonban egy már lezárult) közül azt a kilencet érintette, ahol a programok felügyeletét a két ország között kötött megállapodás alapján a magyar kormány látja el. Ebben a kilenc programban az átalakítás előtt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága (NEP IH) töltötte be a nemzeti kapcsolattartó szerepét.


Az uniós pályázati intézményrendszer átalakításának keretében azonban január 1-jével megszűnt az NFÜ, és a nemzeti kapcsolattartói feladatok a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft.-hez kerültek át, amely bár állami tulajdonú, de szervezetileg független az államigazgatástól, amit Oslo a Norvég Alapról megkötött kétoldalú megállapodás egyoldalú megsértésének tart. Az intézményrendszeri átalakításról, a norvég kifogásról már hónapok óta folytak az egyeztetések a két kormány között, de mindeddig nem sikerült egyezségre jutni a kérdésben, ami a pénteki forrásbefagyasztást eredményezte.


A Norvég Alap támogatásainak felfüggesztése a még futó 11 program közül azt a kettőt nem érintette, amelyeket nem a magyar kormány, hanem közvetlenül a brüsszeli székhelyű Finanszírozási Mechanizmus Iroda felügyel. Ezen két program egyike, a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA), amellyel kapcsolatban Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár április elején levelet írt a norvég kormány EU-ügyekért felelős tagjának, Vidar Helgesennek azt kifogásolva, hogy az NCTA forrásait az az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium kezeli, amely szerinte szorosan kötődik az LMP-hez.


Az Ökotárs Alapítvány cáfolta az állítást, közölve, hogy soha nem támogatott pártot. A norvég miniszter válaszlevelében azt írta, hogy meglepték Lázár János állításai, amelyeket nem tart megalapozottnak, illetve aláhúzta, hogy az NCTA programoperátorát, az Ökotárs Alapítvány vezette konzorciumot nyílt pályázat keretében választották ki, amiről konzultáltak is a magyar féllel.


Ezt követően Lázár János egy újabb levélben már azt kérte norvég kollégájától, hogy Oslo függessze fel az NCTA támogatásainak kifizetését, amíg „nem rendezik a kérdést”. Norvégia pár napra rá, május 9-én levelet küldött, azonban abban nem a Lázár János által várt NCTA forrásainak, hanem a kormány által felügyelt, és a nemzeti kapcsolattartó áthelyezési ügyével érintett kilenc program támogatásainak felfüggesztéséről szóló döntés szerepelt.


Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a Lázár János második levele és a támogatások felfüggesztéséről szóló, pár nappal későbbi norvég bejelentésnek van-e köze egymáshoz, Tove Skarstein azt válaszolta: a két kérdés teljesen független egymástól, s ezeket a norvég kormány külön is kezeli egymástól. Egyben elmondta, hogy az NCTA ügyét kormánya nem tartja olyan kérdésnek, ahol teendője lenne.


A Norvég Alap 2009-2014-es ciklusában összesen 153,3 millió euró támogatás áll Magyarország rendelkezésére, amelyet 2016. április 30-ig használhat fel. A teljes keretből mintegy 21 millió eurót tesz ki az a tétel, amely annak a három programnak a kerete, amelyekre nem vonatkozik a támogatások felfüggesztése. (Utóbbi 3 program közül a Lázár János által az Ökotárs Alapítvány miatt kifogásolt NCTA kerete 13,5 millió euró.)


A felfüggesztés által érintett programok nettó keretösszege így mintegy 120 millió eurót tesz ki, a befagyasztott összeg azonban ennél valamivel kevesebb, hiszen a keretből már történtek kifizetések is, igaz, egyelőre csak mintegy 2,2 millió euró összegben, mivel a programok többségében még nem futnak támogatott projektek. Összességében így az mondható el, hogy mintegy 35 milliárd forint összegű támogatást érint a befagyasztás. A Norvég Alap teljes keretéből amúgy eddig már közel 12 millió eurót fizettek ki, ennek mintegy felét az NCTA keretében.


Az Alap legtöbb forrását a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervetek fejlesztése területén lehet felhasználni. A támogatásokra alapvetően non-profit szervezetek, önkormányzatok pályázhatnak, azonban a zöld ipari innovációról szóló, 21 millió eurós kerettel bíró programban vállalkozások is igényelhetnek forrásokat.

Norvégia a közös piacért fizet

A norvég forrásokat hivatalosan EGT és Norvég Alapoknak nevezik, miután azokon keresztül Norvégia mellett az Európai Gazdasági Térség (EGT) másik két EU-n kívüli tagja, Izland és Liechtenstein is nyújt fejlesztési támogatásokat Magyarországnak, azonban a források mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja. Norvégia, illetve Izland és Liechtenstein az áruk, a szolgáltatások, illetve a tőke és a munkaerő szabad áramlását biztosító uniós közös piachoz való hozzáférésért cserébe nyújtja a támogatásokat az EU szegényebb – kelet-, illetve dél-európai – tagállamainak.


Putyin: több gyerek, több adókedvezmény

Az orosz elnök évértékelő beszédében a nagycsaládosok támogatására koncentrált. Megerősítette a GDP-célt is, ami az elemzők szerint elérhetetlen.

A vámok eltörlésére is kész az Európai Unió

Az Európai Parlament szakbizottsága a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások megszakításával fenyeget.
Világgazdaság Piactér