A finn biztos – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Michel Barnier belső piaci biztossal közös sajtótájékoztatóján – az európai uniós tagországok pénzügyminiszteri találkozóját követően nyilatkozott.
A találkozón a túlzott államháztartási hiány miatt folyó, már régebben indított eljárás keretében esett szó a magyar (és a lengyel) gazdaságról, megfelelően az uniós eljárási rendnek.
Rehn megismételte, hogy az Európai Bizottság mielőbb további részletekről szeretne információkat kapni a magyar tervekkel kapcsolatban, különös tekintettel a hiányra, a következő években is hatni képes, szerkezeti jellegű intézkedésekre.
Az MTI értesülése szerint a biztos a találkozón fontos eszköznek nevezte a 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot is.
Rehn a sajtótájékoztatón hangoztatta: korai még foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy kell-e az EU-nak új lépéseket tennie a deficiteljárásban. Reményét fejezte ki, hogy a bizottság hamarosan, akár még a konvergenciaprogram beadása előtt további részleteket ismer meg a tervezett magyar intézkedésekről.
Brüsszeli források szerint a vitában volt olyan felszólalás is, amely szerint az EU-nak tovább kellene lépnie a deficiteljárásban.
Matolcsy György a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a találkozó napirendjén szerepelt a túlzott hiány miatt folyó eljárás áttekintése Magyarország és Lengyelország vonatkozásában.
Ami Lengyelországot illeti, Rehn üdvözölte, hogy Varsó is biztosította az EU-t arról az eltökéltségéről, miszerint a deficitet az ajánlásoknak megfelelően jövőre az előírt 3 százalék alá szorítja. Hozzátette, hogy a bizottság a konvergenciaprogram áprilisi beadását követően részletesen elemzi a lengyel terveket. A bizottság egyelőre nem látja szükségét, hogy további lépéseket tegyenek a Lengyelország elleni eljárásban, de ezt a kérdést újra áttekinti az említett részletes értékelés után – tette hozzá.
Megemlítette Rehn azt is, hogy az EU-tagországok miniszterei üdvözölték Portugália múlt hét végén bejelentett programját, amely a biztos szerint fontos lépés a pénzügyi konszolidáció útján. Egy kérdésre válaszolva Rehn reményét fejezte ki, hogy a program nem vezet belpolitikai bizonytalansághoz az országban, mert a gazdaság megszilárdításában szerinte jelentős szerepet játszik.
A biztos egy másik kérdés kapcsán kitért Írországra is. Az unió szempontjából is fontosnak mondta, hogy Dublin helyezkedjen “konstruktív megközelítésre” a EU-ban tervezett egységes cégadóalap-számítás ügyében, mert szerinte az EU-nak tovább kellene lépnie az adóügyi koordináció terén is.
A londoni elemzők kevésbé szigorúak az adósságlimit kérdésében
Elég a hazai össztermék (GDP) 60 százalékán rögzíteni a magyar alkotmányban az államadósság-ráta felső tűréshatárát – vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyar kormány konszolidációs csomagjának szerkezete kedvező, a változatlanul fennálló végrehajtási kockázatokat pedig enyhíti a kormányfő jelentős támogatottsága.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális gazdaságelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) szakértői a minap Magyarországon és Lengyelországban tettek tájékozódó látogatást, és erről befektetők számára Londonban összeállított ismertetésükben kiemelték, hogy mindkét országban “őszinte törekvést” tapasztaltak fontos reformok megvalósítására.
Elemzésükben felidézték, hogy a magyar kormány nemrégiben 50 százalékos felső adósságráta-határ kijelölésére tett utalást. A BofA Merrill Lynch Global Research citybeli elemző stábja szerint azonban “ez szükségtelenül alacsony” szint lenne, tekintettel az EU által az euróövezeti csatlakozás egyik feltételeként meghatározott magasabb, 60 százalékos tűréshatárra, valamint a magyar kiindulási pontra.
A ház szerint a 60 százalékos GDP-arányos adósságlimit rögzítése is pozitív lépés lenne a középtávú költségvetési hitelesség megteremtése felé.
