Javítanák a fiskális fegyelmet

Gazdaság | Gazdaságpolitika

A szorosabb gazdasági unió irányába tett lépésként értékelik az elemzők az Európai Bizottság javaslatait, többek között azt az indítványát, hogy még a nemzeti parlament jóváhagyása előtt alaposan meg kellene vizsgálni az egyes tagállamok költségvetését. Az integráció vezetői a tervek szerint a júniusi EU-csúcson döntenének a bizottsági előterjesztés sorsáról, s ha jóváhagyják, úgy 2011-től életbe lép a szigorító csomag. A bizottsági javaslat deklarált célja a monetáris unió stabilitásának a mélyítése, a túlzott deficitek következetesebb és korai büntetése, továbbá a tagországok közötti makrogazdasági koordináció, a fiskális fegyelem erősítése.
„Nincs sok választása az EU-nak, ha a jövőben el akarja kerülni a görögországi és az eurózónás válsághoz hasonló megpróbáltatásokat: végre kell hajtani a szükséges strukturális reformokat” – kommentálta a bizottsági előterjesztésről szóló hírt Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Ugyanakkor nem titkolta borúlátását; szerinte aligha lehet egy az egyben keresztülvinni a bizottsági elgondolásokat, valószínűleg kompromisszumra lesz szükség. Úgy véli, a szóban forgó kríziseknek az a legfőbb tanulsága, hogy nem lehet akármekkora hiányokat fenntartani, előbb-utóbb csinálni kell valamit a válságkezelés címén szabadjára engedett deficittel. A görögöket túl későn ébresztették rá erre, és ezért nagy árat fizetnek, s velük a többiek is. Spanyolország már előrelátóbb: komolyan veszi a megszorításokat, és példaértékű volt, ahogy José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök a gazdaságuk összeomlását feltételező első híresztelésre kiállt, és megállította a hazáját egyébként alighanem maga alá temető hírlavinát. „Tehát szurkoljunk a spanyoloknak!” – hangsúlyozta Csaba László. S fontos az is, hogy a jövőben az eddigieknél konzekvensebben végezze munkáját az unió statisztikai hivatala, az Eurostat és az Európai Számvevőszék.
„Az EU meglévő és a mostani válság során láthatóan csődöt mondott szabályozásából Olli Rehn pénzügyi biztos legalább két elemet át akar emelni az új szabályozásba” – véli Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója. Az egyik a korai figyelmeztetés új területre történő kiterjesztése: a nemzeti költségvetések megbeszélése tavasszal, még mielőtt az adott tagállamban törvényerőre emelkedne a nemzeti büdzsé. Másfelől az államadósságra is kiterjedne a korai figyelmeztetés rendszere. Rácz Margit ugyanakkor úgy véli, hogy ezekkel a túlzott deficit kialakulását nem lehet hatékonyan megakadályozni. A másik elem a büntethetőségtől a tényleges büntetésig való eljutás lenne; ezt a stabilitási és növekedési paktum alapján valóban ki kellene vetni.
Rácz Margit szerint az állandó válságkezelési keret talán az egyetlen igazán figyelemre méltó ötlete Olli Rehnnek. „A magam részéről egy európai valutaalap létrehozatalát tartanám a megfelelő megoldásnak, ez egyszerre két dolgot biztosítana – jegyezte meg. – Azonnal források állnának rendelkezésre, mihelyt erre szükség van. A pénzhez való hozzájutáshoz azonban az államháztartás rendbetételét is vállalnia kell a tagországnak.”
„Az euróövezetben senki sem élhet a többiek rovására” – emelte ki fontos tanulságként a külügyminiszteri poszttól búcsúzó Balázs Péter. Szerinte Görögország sorsa fontos figyelmeztetés/üzenet Magyarország számára: szűk a mozgástér, megfontoltnak kell lenni, a távozó kormány eredményeinek nemzetközi elismerése azt mutatja, hogy megéri.

Felzúdulást okozott a Brüsszeli terv

A bizottsági javaslatok azonnal felzúdulást váltottak ki. Az EUobserver Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnököt idézi, aki szerint furcsa lenne az ellenőrzés azoknál a tagállamoknál, amelyek korrekt költségvetést készítenek. Svédország esetében tavaly a költségvetési hiány a GDP 0,5 százaléka és az államadósság a GDP 42,3 százaléka volt. A stabilitási és növekedési paktum szerint 3 százalék lehet a deficit és 60 százalék az államadósság. Jelenleg túlzott deficit miatt hármat kivéve valamennyi tagállammal szemben zajlik bizottsági eljárás.

Új esély több ezer magyar vállalkozásnak

Akár tíz-húszezer vállalkozás számára is releváns fejlesztési lehetőség lehet a két részletben 45 milliárd forintos keretösszegű új innovációs pályázat.

A beruházási ráta 25 százalékra nőhetett

Az építőipar első negyedéves, 47 százalékos növekedéséből kiindulva bőven 20 százalék felett gyarapodhattak a beruházások.
Világgazdaság Piactér