Most kiderült, hogy hány magyar fiatal tanulna külföldön

Gazdaság | Gazdasági Hírek
A legkiemelkedőbb középiskolák tanulói közül minden tizedik diák adta be a jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe is Pest és Győr-Moson-Sopron megyéből. E diákok jelentős része nem csupán a felsőfokú képzés idejére tervezi a külföldi tartózkodást, hanem hosszabb távra is.

A leginkább kiemelkedő hazai gimnáziumok végzős tanulói közül minden tizedik (9,9 százalék) adta be vagy adja be jelentkezését még idén külföldi felsőoktatási intézménybe (is). Ők nem csak a szándékot jelezték, hogy szeretnének külföldön továbbtanulni, hanem megjelölték azokat a külföldi intézményeket, amelyekbe beadják jelentkezésüket, illetve a kiválasztott képzés szakterületét is megadták – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) felméréséből. Ez azt jelenti, hogy esetükben tényleges migrációs tervekről beszélhetünk, nem csupán ábrándokról.

„Azt találtuk, hogy külföldi felsőoktatási intézménybe nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a lányok, a felsőfokú végzettségű apák gyermekei, a több idegen nyelvet beszélő tanulók, valamint azok, akik korábban részt vettek külföldön nyelvtanulási programon” – írják a kutatók. Emellett az eredmények arra utalnak, hogy a jobb anyagi helyzetű diákok is nagyobb eséllyel adják be a jelentkezésüket külföldre.

 

A külföldi intézménybe jelentkező diákok elsődlegesen az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Németországban szeretnének tanulni. A tudományterületek közül a gazdasági képzés emelkedik ki. A legtöbb diák tandíjmentes helyre igyekszik bekerülni. Lényeges kérdés, hogy a tanulók milyen időtávra tervezik külföldi tartózkodásukat: jelentős részük (41 százalék) szeretne hosszabb távon külföldön maradni, további 17 százalékuk az egyetem elvégzése után azt tervezi, hogy még egy ideig külföldön fog dolgozni. Magas (21 százalék) azoknak az aránya, akik még nem tudják, hogy mennyi időre tervezik külföldi tartózkodásukat. 18 százalékuk szeretne a képzés befejezése után azonnal visszajönni Magyarországra.

Forrás: MKIK GVI

A külföldi továbbtanulást a legtöbben a jobb minőségű képzéssel és a jobb oktatási rendszerrel indokolják

– írja az MKIK GVI. Továbbá sok tanuló véli úgy, hogy külföldön több lehetősége, jobb munkája vagy magasabb életszínvonala lesz. A harmadik leggyakoribb válasz a nyelvtudás fejlesztése volt.

A kutatásról
A kutatás azt vizsgálta, hogy a legkiemelkedőbb – az Országos kompetenciamérés eredményei alapján készült rangsor felső egytizedébe tartozó – budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei végzős gimnazistáknak milyenek a továbbtanulási tervei. A migrációs tervek helyett a külföldi képzésre történő jelentkezésre – pontosabban az intézmény és a képzés kiválasztására – kérdez rá. Azzal a feltevéssel élve, hogy ha egy diák már kiválasztotta az intézményt és a képzést, illetve beadta jelentkezését, vagy még ebben a tanévben beadja, az arra utal, hogy migrációs szándéka komoly, nem csupán ábrándozik a külföldi továbbtanulásról. Az MKIK GVI közölte: a kutatási cél megvalósítása érdekében egy önkitöltős kérdőívet állítottunk össze, amelyet húsz gimnáziumban töltöttek ki a végzős diákok. Eredményeik 961 gimnazista válaszain alapulnak.

 

14:44
Gazdaság

Izrael élen jár a mérnökök és informatikusok képzésében

Izrael élen jár az információs technológia gazdasági életben való alkalmazásában, kiberbiztonságban és a mérnök-, valamint informatikusképzésben is, így ezeken a területeken értékes partnere lehet hazánknak.
06:44
Gazdaság

Újabb rekordok előtt áll a magyar export

Az elmúlt év 360 millió dollár értékű izraeli kivitele után minden feltétel adott az exportvolumen növekedéséhez – mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Kun Gábor, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgató-helyettese.
Világgazdaság Piactér