Kisebb posztot kaphat Navracsics

Gazdaság | Gazdaságpolitika
A vártnál kevésbé fajsúlyos területet választott ki az Európai Bizottság leendő elnöke a magyar biztosjelöltnek. Navracsics Tibor az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó tárcát kaphatja meg.

Az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekért felelős EU-biztosi posztra jelölte Navracsics Tibort az Európai Bizottság leendő elnöke. Jean-Claude Juncker ugyanis bejelentette, hogy milyen tárcát szán a tagállamok által a biztosi posztra jelölt politikusoknak.


A várthoz képest kevésbé fajsúlyos portfoliót kapott a magyar jelölt, ugyanis a korábbi sajtóértesülések arról szóltak, hogy a magyar külügyminiszter a kereskedelmi, vagy az adó- és vámügyi tárcát kapja meg a tervek szerint november 1-jén felálló új bizottságban. Ezekhez képest a kijelölt portfolió (az uniós állampolgárság területét nem számítva) olyan területeket ölel fel, amelyek alapvetően tagállami, és nem közösségi hatáskörbe tartoznak, így brüsszeli szempontból nem tekinthetők fontosnak. Navracsics Tibor júliusban pedig még úgy nyilatkozott, hogy a bővítési posztot szívesen elvállalná.


Szintén nem tekinthető jelentős területnek a Navracsics Tibornak kijelölt poszt, ha azt vesszük figyelembe, hogy az eddigi magyar uniós biztosok milyen szakterületeket kaptak. Hazánk első EU-biztosa, Balázs Péter a regionális ügyekért felelt, majd Kovács László adó- és vámügyi biztos volt, míg az október végével leköszönő jelenlegi bizottságban Andor László a foglalkoztatási és szociális ügyi portfólióért felel. Sokat elmond a Navracsics Tibornak kijelölt terület súlyáról az is, hogy a jelenlegi brüsszeli testületben a portfólió jó részét kitevő oktatási, kulturális és ifjúsági ügyeket a ciprusi, míg az uniós állampolgársági területet a luxemburgi biztos viszi.


Azt is érdemes szemügyre venni, hogy Navracsics Tiboron kívül még két külügyminiszter szerepel a biztosi jelöltek között, és mindketten jelentős tisztséget, alelnöki posztot tölthetnek majd be. Igaz, az olasz Federica Mogherini valójában úgy került a bizottságba, hogy az EU állam- és kormányfői augusztus végén őt nevezték ki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, amely poszthoz automatikusan társul az Európai Bizottság alelnöki tisztsége is. A másik külügyminiszter, aki novembertől biztos lehet, a holland Frans Timmermans, akit az úgynevezett első alelnöki posztra kapott jelölést.


Juncker jelentős újítást hajtott végre a biztosi kollégium struktúrájában, mivel a leendő testületnek Mogherinin, illetve Timmermanson kívül további öt alelnöke lesz, akik mindegyike a többi „egyszerű” biztos tevékenységét hangolja majd össze. Juncker azonban leszögezte, hogy ez nem azt jelenti, hogy a testület tagjait első-, illetve másodosztályú biztosokra osztaná fel, csupán „csapatvezetőket”, illetve „csapatjátékosokat” jelölt ki.


Mogherinin és Timmermanson kívül alelnöki posztot kaphat négy egykori kormányfő: így a lett Valdis Dombrovskis (euró és szociális párbeszéd), a finn Jyrki Katainen (foglalkoztatás, növekedés), az észt Andrus Ansip (egységes digitális piac) és a szlovén Alenka Bratusek (energiaunió). Rajtuk kívül még a jelenleg is uniós biztos bolgár Krisztalina Georgieva (költségvetés, személyzeti ügyek) kapott alelnöki jelölést.


A biztosjelöltek meghallgatása az Európai Parlament szakbizottságaiban szeptember végén kezdődhet meg, majd a képviselőtestület szavaz az egész bizottságról. A Juncker vezette testület akkor léphet majd hivatalba, ha az EP többsége jóváhagyta a testületet.

Kilenc női jelölt

A leendő bizottságban öt korábbi kormányfő, illetve összesen 19 egykori miniszter kap majd helyet. Emellett a jelenlegi bizottság hét tagja is folytathatja munkáját, valamint az Európai Parlament nyolc korábbi képviselője is biztos lehet. A 28 biztosjelölt között 9 nő szerepel, ami abból a szempontból bír jelentőséggel, hogy az Európai Parlament már előre jelezte: ha a nők száma nem éri el a jelenlegi biztosi kollégiumban meglévő számot, azaz a 9 főt, akkor a képviselőtestület nem hagyja jóvá az új bizottságot.


Putyin: több gyerek, több adókedvezmény

Az orosz elnök évértékelő beszédében a nagycsaládosok támogatására koncentrált. Megerősítette a GDP-célt is, ami az elemzők szerint elérhetetlen.

A vámok eltörlésére is kész az Európai Unió

Az Európai Parlament szakbizottsága a kétoldalú kereskedelmi tárgyalások megszakításával fenyeget.
Világgazdaság Piactér