Előretör az illegális munka

Gazdaság | Makrogazdaság

A feketegazdaság térnyerésének erősödésére lehet számítani a „hivatalos” GDP zsugorodásával párhuzamosan – figyelmeztetnek a szakemberek Magyarországon és több uniós tagállamban is. Egyesek szerint az illegális szektor valójában olyan mélyen gyökerező és állandóan jelen lévő problémának számít a nemzetgazdaságokban, amellyel válság idején nem történik más, mint hogy jobban láthatóvá válik.
Az ebből a szempontból fehér országok közé sorolható Ausztriában a legfrissebb adatok tanúsága szerint robbanásszerű növekedés feltételezhető a feketegazdaságban. Ugyan konkrét statisztikák nem állnak rendelkezésre, a hatósági rajtaütések adatai ezt sugallják: tavaly közel 10 százalékkal nőtt az illegális foglalkoztatás miatt indított eljárások száma. Az illetékesek becslései szerint ráadásul a feketefoglalkoztatás miatti adómegkerülések összege még ennél is nagyobb mértékben nőtt.
A hatóságok szerint az illegális munkavállalásra való hajlam mellett a növekvő munkanélküliség is egyre több embert kerget a feketegazdaságba – írja a Die Presse. Ausztriában egyébként 9 százalékosra becsült GDP-részarányával a feketegazdaság a turizmussal egyenértékű részt képvisel a nemzetgazdaságban.
Németországban szintén a feketemunka virágzására utalnak az adatok, és a folyamat erősödése mögött is a válság áll. A német árnyékgazdaság 2009-ben a GDP körülbelül 15 százaléka körül volt, ám ebbe a feketefoglalkoztatás mellett olyan tevékenységek is beleszámítanak, mint az illegális prostitúció vagy a vámcsalás. Ennek 365 milliárd eurós összértékéből körülbelül 160 milliárd eurót tesz ki önmagában a feketemunka.
Az EU legnagyobb nemzetgazdasága egyébként középmezőnynek számít a „fehérség” szempontjából. A német 14-15 százalékos hányad az írekéhez és skandináv államokéhoz hasonló. A hivatalos közléseken alapuló számítások szerint Ausztria, Franciaország számít igazán tisztának 2-4 százalékos feketegazdasági arányával, míg a másik végletet olyan államok képviselik, mint pl. Portugália közel 25 százalékosra becsült arányával.
Érdekes megfigyelés ugyanakkor, hogy a válság során a GDP-visszaesés tekintetében éppen a középmezőny járt a legrosszabbul, míg a nagyon tiszták és nagyon feketék egyaránt kisebb zsugorodást voltak kénytelenek elkönyvelni – állapította meg még decemberben a Deutsche Bank Research elemzője, Sebastian Kubsch.
Magyarországon a gazdasági válság hatására megállt a feketemunka csökkenése, sőt 2009-ben ismét nőni kezdett az arány. Erről tájékoztatta a Világgazdaságot Cserháti Ilona, az Ecostat Gazdaságmodellező Műhelyének vezetője saját kutatási eredményeikre hivatkozva. Szerinte a recesszió mindenképpen a feketemunka növekedésének irányába hat, hiszen mind a munkavállalók, mind a munkáltatók arra törekszenek, hogy minél kisebb nettó jövedelemcsökkenést szenvedjenek el. Az Ecostat számításai szerint a recesszió ráadásul a jövedelemegyenlőtlenségeket is növelte, így a legszegényebb rétegek egyre inkább a feketegazdaság felé sodródhatnak. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy a feketemunka arányának 2007–2008-ban elért csökkenése elsősorban a kormány erőfeszítéseinek volt köszönhető. Úgy vélekedett, hogy e téren a következő években csak akkor várható hasonló kedvező fordulat, ha a kormány további intézkedéseket hoz a feketemunka visszaszorítása érdekében; a gazdasági helyzet várható javulása önmagában ehhez nem elégséges.
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) kizárólag a munkaügyi ellenőrzés alá vont munkáltatóknál tapasztalt szabálytalanságokat tudja vizsgálni, vagyis a hazai munkáltatók hozzávetőleg 5-10 százalékára van „rálátása”. Saját tapasztalataikról szólva elöljáróban ezt hangsúlyozta Gedeon András, a főfelügyelőség szóvivője. Elmondta, hogy az évente ellenőrzött 20-30 ezer munkáltató körében évekre viszszamenőleg a feketefoglalkoztatás volt a legnagyobb számban és a legtöbb munkavállalót érintően elkövetett jogsértés. Az OMMF ellenőrzési eredményeiből például az látszik, hogy a feketefoglalkoztatás a vagyonvédelem területén a leggyakoribb, és jellemző jogsértés az alkalmi munkavállalói könyvvel való visszaélés.
Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke, a gazdaság fehéredését miniszterelnöki felkérésre vizsgáló bizottság tagja szerint most, amikor tetőzik a foglalkoztatási krízis, még nehéz kiszűrni, hogy mi tulajdonítható a recessziónak és mi a feketemunka újabb térnyerésének. Ugyanakkor maga is megjegyezte, hogy az elmúlt egy évben munkanélkülivé vált százezer ember közül 70 ezer regisztráltatta magát, 30 ezer viszont „eltűnt”.
A 10,5 – hamarosan 11 – százalékos munkanélküliség egyértelműen a feketemunka-adás és -vállalás irányába hat – állapította meg Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Szerinte sokkal érzékelhetőbb adó- és járulékcsökkentést kellene megvalósítani – ezt kívánná a gazdaságélénkítés érdeke is. S nem összevissza kellene vegzálni a munkáltatókat, hanem célzott, akció típusú ellenőrzéseket kellene végrehajtani a feketemunka, a maffiaszerű foglalkoztatás nyilvánvaló területein. JK–KoM

Halmozott hátrányokat okoz az illegális bevándorlás

A hét végi dél-olaszországi zavargások ismét rámutattak, hogy a feketefoglalkoztatás problémájához sok esetben szorosan kapcsolódik az illegális bevándorlás egész uniót érintő kihívása is. A calabriai Rosarnóban súlyos összecsapásokra került sor a 2500, többségében fekete-afrikai illegális mezőgazdasági munkás, illetve a helyi lakosság között. Értesülések szerint az indulatok felszításában a helyi maffia is szerepet játszott, miután a bevándorlók nyíltan elégedetlenkedni mertek rossz körülményeik miatt.
Dél-Olaszországban szinte alig van olyan agrárgazdaság, amely legálisan foglalkoztatná munkásait. A bevándorlók napi 15 órát dolgoznak átlag 25 euróért, és közel felük minden komfortot nélkülöző szállásokon lakik. A maffia a feketefoglalkoztatás mellett a munkásokat európai földre juttató emberkereskedelmi hálózatok üzemeltetéséből is komoly jövedelemhez jut.
Az olasz eset jól mutatja az EU tehetetlenségét az illegális bevándorlás kezelése kapcsán, amelynek a fenyegető gazdasági-szociális feszültségek mellett sok esetben nemzetbiztonsági vetülete van, hiszen az ellenőrizetlen migránsokkal együtt például terroristák is könnyen bejuthatnak az unióba – mutat rá a The Wall Street Journal.

Százhatvanezer óvszert osztanak szét, de minek?

A tokiói olimpián hiába kapnak a versenyzők óvszert, ha a résztvevőknek minden szükségtelen fizikai kontaktust kerülniük kell.

Dubajban nyomoz a német adócsalók után a berlini kormány

A Olaf Scholz vásárolt egy CD-lemezt, amely állítólag hosszasan sorolja a német állampolgárok Dubajban rejtegetett vagyonát.

Ronaldo milliárdokkal lejjebb taszította a kóla értékét

A sztárfocista kiállása a vízivás mellett komoly veszteséget okozott a Coca Colának.

Izer Norbert: ötmillió forinttal is csökkenthető a fizetendő adó

A koronavírusra specializált méltányosság szabályai egyszerűek, ráadásul ingyenes mindenkinek, a kérelem ugyanis illetékmentes.
Világgazdaság Piactér