Éltanulóként szégyenpadon?

Gazdaság | Makrogazdaság
A korábbi fiskális „ámokfutás” és az uniós feszültségek miatt kemények a hitelezők

Hazánknak a huszonhét EU-tagország közül jelenleg az ötödik vagy hatodik legalacsonyabb a költségvetési hiánya, miként lehet hát, hogy az unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ilyen szigorúan ragaszkodik a korábban vállalt hiánycélok precíz betartásához? Az utóbbi napokban – a két nemzetközi szervezet delegációinak távozása óta – sokakban fogalmazódott meg ez a kérdés.
A válasz ugyanakkor egyszerű: Magyarország ellen 2004 óta folyik az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás. Hazánk hatodik éve képtelen eleget tenni a csatlakozásakor vállalt feltételeknek az államháztartás terén. A jelenlegi belpolitikai vitákat is más megvilágításba helyezi: Magyarországon a 2001-ben még 4 százalékos GDP-arányos hiány éveken át a 7–9 százalékos tartományban tartózkodott, és csak 2008-ra mérséklődött 3,8 százalékra. Mivel tavaly a gazdasági válság hatására a deficit csekély mértékben ugyan, de ismét megemelkedett – 4 százalékra –, nem meglepő, hogy az uniónál és az IMF-nél betelt a pohár, és be akarják vasalni az idén a 3,8, jövőre pedig a 2,8 százalékos hiánycél teljesítését.
Sok tekintetben az időzítés sem szerencsés. A Görögországnak eddig 142,5 milliárd eurót hitelező EU–IMF páros a hazánkkal szembeni szigorral a mediterrán országnak, valamint többi adósának is üzen: nem lehet tovább halogatni a szerkezeti reformokat. A magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokon is a fő kifogások között szerepelt a mélyreható átalakítások elmaradása. Míg egy vagy fél éve az IMF és az EU nagyobb eséllyel bólint rá egy valamivel nagyobb deficitre – bár az akkor még kormányra készülődő Fidesz által korábban emlegetett 5-7 százalék akkor is túlzásnak tűnt –, erre a jövőben hiba lenne építeni. Ez magyarázza azt is, amit a tárgyalásokat kommentáló szakemberek kiemeltek: nem az IMF, hanem az EU ragaszkodott inkább a korábbi célok valóra váltásához.
Annyiból nem a legrosszabbkor jött a tárgyalások megszakadásának híre, hogy a piacokon már éppen elültek a görög államcsőddel kapcsolatos félelmek. „Ha két hónappal visszamennénk az időben, az ilyen hírek a magasba küldték volna az euróövezet kötvényhozamait, és nyomás alá helyezték volna magát az eurót is” – szögezte le Nick Matthews, az RBS közgazdásza a Financial Timesnak. Hasonlóképpen vélekedett az unió szóvivője is. Ton van Lierop úgy fogalmazott: nincs határideje az IMF és Magyarország közötti tárgyalások újrakezdésének, s nem jár azonnali és közvetlen következményekkel az egyeztetések megszakadása.
Utóbbi kapcsán egyébként Matolcsy György is igyekezett optimistának mutatkozni. „Csak átmeneti leállásról van szó az egyeztetések tekintetében, és bizonyosan megszületik a megállapodás az IMF-fel, igaz, minden bizonnyal csak szeptember második felében” – fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.
A félelmeket ugyanakkor jól mutatja, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke – a Handelsblatt kérdésére – úgy vélekedett: a magyarországi fejlemények „megfertőzhetik” az egész régiót. „Magyarország esete megmutatta azt is, mennyire fontos, hogy egy országnak megbízható fiskális politikája legyen” – fogalmazott Thomas Mirow.
Az IMF-feltételek teljesítése nemcsak nálunk okoz komoly gondokat: Romániában nemrég a kormánykoalíció bukása „akasztotta meg” a nemzetközi szervezetek által kívánatosnak tartott folyamatot, a további megszorításokat szintén ellenző Ukrajnával pedig ezekben a hetekben igyekszik zöld ágra vergődni az IMF. Romániának egy több mint 20 milliárd eurós, Ukrajnának eddig egy közel 13 milliárd eurós hitelcsomagot biztosított az IMF–EU.

Túlzottdeficit-eljárás
A tartósan túlzott hiányért az EU akár meg is bírságolhatja az euróövezet tagállamait. Ez úgy történik, hogy az illető államnak nem kamatozó letétet kell elhelyeznie, ez idővel büntetéssé válik. A monetáris unión kívüli országok esetében pedig az EU-s támogatások megvonása lehet a végső eszköz. Ezek azonban csupán elvi lehetőségek, amelyekkel Brüsszel még soha nem élt. Erre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett tagállam sorozatosan az uniós ajánlásokkal ellentétesen cselekszik. Az eljárás végigvitelének esélye ráadásul súlyos csorbát szenvedett 2003-ban, amikor éppen az euróövezet két meghatározó tagállamával, Németországgal és Franciaországgal szemben a kritikus pontnál akasztották meg a procedúrát.
Magyarország esetében ugyanakkor a konvergenciaprogram legutóbbi, márciusi értékelése alapján egyelőre nincs szó komolyabb lépésekről. Bár az előző szocialista kabinet által előterjesztett konvergenciacsomag tarthatóságát több ponton is megkérdőjelezte tavasszal Brüsszel, ezek a kritikák nem jelentették, hogy hazánk az uniós ajánlásokkal ellentétesen cselekedne.

Szeptemberben is lendületben maradtak a bérek

A szeptemberi bruttó átlagkereset 392 300 forint volt.

Harmadik hónapban csökkent az orosz feldolgozóipar teljesítménye

Az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) május óta legalacsonyabb szintre, 46,3 pontra süllyedt az októberi 46,9 pontról.

Bécsben megnyílt a legnagyobb „tesztutca”

Az osztrák fővárosban applikációval és szűrőpontokkal védekeznek a járvány ellen.

Másodperceken múlt a Forma-1-es pilóta élete

Csupán néhány másodperce volt a személyzetnek arra, hogy kimentse Romain Grosjeant, a Haas pilótáját az égő roncsok közül.
Világgazdaság Piactér