Más vágányon a makrogazdaság

Gazdaság | Makrogazdaság
Elfogadta az európai uniós előcsatlakozási program részét képező, a következő négy évre szóló makrogazdasági pályát a kormány - jelentette be László Csaba pénzügyminiszter pénteken. Makrogazdaság mellékletünkben bemutatjuk, milyen irányelvek vezérlik a gazdaságpolitikát az elkövetkezőkben. Elemzői vélemények pedig a 10. oldalon olvashatók.

A kormány által elfogadott makrogazdasági pályának öt fontos célkitűzése van: 1. elhivatott az államháztartási hiány folyamatos csökkentése ügyében; 2. olyan jövedelempolitikára törekszik, amely a termelékenység növekedésével összhangban lévő reálbér-emelkedésre épül; 3. célja a fiskális és a monetáris politika összehangolása; 4. a gazdaság teljesítményének növelésére irányul; 5. elkötelezett az esélyegyenlőség megteremtésében.

A felvázolt gazdasági pálya az országot 2007-re juttatja el az eurózóna-csatlakozásra való érettségig, függetlenül attól, hogy az akkor vagy csak egy évvel később történik meg – fogalmaz a PM öszszefoglaló anyaga.

>> A következő négy év

– szép új világ?

A magyar gazdaságpolitika az elmúlt két esztendőben a nemzetközi gazdasági környezet romlására nem a versenyképesség javításával, hanem az állami szerepvállalás növekedésével reagált – olvasható a PM honlapján.

2003-tól 2006-ig egyenletes gazdasági növekedés valósulhat meg, az ezzel járó versenyképesség-javulással, valamint stabil reáljövedelem-növekedéssel. Az ezeken a kereteken belüli mozgásteret alapvetően a külső konjunktúra alakulására tett feltételezések, a 2002. évről áthúzódó determinációk és a 2004-re tervezett EU-csatlakozási időpont határozzák meg.

A program előfeltételei között szerepel, hogy 2003-tól a külső konjunktúra ismét élénkülhet. Ennek alapján az export növekedése jövőre elérheti a 10, majd az uniós csatlakozást is figyelembe véve 2006-ra a 12-14 százalékot.

A belföldi felhasználáson belül azzal számol a tárca, hogy a 2001-2002-ben a recesszió és a jövedelmezőségmérséklődés hatására visszafogott vállalati beruházási kedv erősödni kezd, és ezzel a felhalmozási hányad 2004-től ismét növekedhet. Ebben jelentős szerepet kapnak az EU-csatlakozás következtében a Magyarországnak juttatott támogatások (a strukturális alapokból kapható források a GDP 1 százalékát érhetik el évente az első esztendőkben.

Az infláció és az államháztartási hiány fokozatos csökkentése miatt a reálbér és a termelékenység növekedése összhangban marad a következő négy évben. A versenyképesség megőrzése érdekében 2003-ban csak mérsékelt nominális béremelések indokoltak, hiszen a kormány által részben végrehajtott (a minimálbér adómentessé tétele), részben tervezett jelentős adócsökkentések alacsony bruttó keresetnövekedés mellett is számottevő nettó-, illetve reálkereset-növekedést tesznek lehetővé. A lakossági fogyasztás jövőre 4-5 százalékkal emelkedne, ami összhangban áll a GDP és a termelékenység bővülésével.

Középtávon a fizetési mérleg hiányának fokozatos növekedésével lehet számolni, ám az nem lépi túl a GDP 3,5-4 százalékát, ami egy felzárkózási folyamatban természetes mérték.

>> Beruházások:

változó szerkezet

Az elfogadott pálya az állami beruházások belső arányainak átrendezését tűzi ki, mert a versenyképesség fokozása céljából nagy súly jut a tőkevonzási képességet tovább javító infrastrukturális beruházásokra.

A programban kiemelt helyen szerepel az adóterhelés mérséklése. Ez kedvezően érintené a költségoldali versenyképességet, elősegítené a munkanélküliség alacsony szintjének és a magasabb aktivitási rátának az elérését, és növelné a vállalkozói szektorban maradó forrásokat.

Javítaná a társadalmi mobilitást. A képzés javításával és aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazásával is számol az irányelv azért, mert a gazdaság több ágazatában, néhány szakmában, illetve egyes régiókban és foglalkozáscsoportokban mára munkaerőhiány alakult ki, ami csökkenti a külföldi befektetők beruházási hajlandóságát.

Az új gazdaságpolitika az eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a lakosság megtakarítási hajlandóságának ösztönzésére. A megtakarítás ösztönzését elősegítheti a magánnyugdíjpénztárakba befizetendő járulék 6-ról 8 százalékra való emelése, a pályakezdők kötelező tagságának visszaállítása. A szöveges bemutató megemlíti az egészségügyi reform folytatását, a színvonalasabb ellátást nyújtó egészségpénztárak széles körű elterjedésének elősegítését is. Ez utóbbival javulhat a megtakarítási hajlandóság, az egészségügyi ellátás területén pedig olyan reformlépések valósulnak meg, amelyekkel megteremtődik az egyéni érdekeltség az alapellátáson túlmenő szolgáltatások finanszírozásában.

A nagyobb lakossági megtakarítás mérsékli a keresleti oldalról származó inflációs nyomást, ezáltal kedvezőbb kilátásokat teremt a dezinfláció sikerességére. Ezen túlmenően a megtakarítási hajlandóság javulása, a kisebb lakossági kereslet kedvezően érinti a nemzetgazdaság külső egyensúlyi helyzetét, csökkenti a fizetési mérleg hiányát.

>> Újra hangsúlyos

a privatizáció

A privatizálásra kerülő állami vagyon elsősorban annak révén jár kedvező makrogazdasági hatásokkal, hogy a magánszektor várhatóan hatékonyabban tudja azt működtetni. Emellett pedig a bevételek hozzájárulnak az államadósság mérséklődéséhez. A privatizációból származó bevételek a finanszírozási forrás jellege miatt az állami finanszírozású államháztartási hiányt nem, illetve a kisebb adósság kamatterhének mérséklődésével csak szerény mértékben csökkentik.

A 2001-2002-es dekonjunktúra körülményei között az expanzív fiskális politika okozta deficit, illetve hiteligény még nem korlátozta a vállalati szféra fejlődését, mert a vállalkozások amúgy is jelentősen lecsökkentették beruházásaikat és hiteligényüket.

>> Feszültségpontok

az államháztartásban

A gazdaság gyors növekedésének fenntarthatósága miatt elsődleges a GDP-arányos hiány csökkentése. Megélénkülő világgazdasági konjunktúrában, amikor az export bővülésével is gyorsítaná a növekedést, akkor az államnak fokozatosan vissza kell vonulnia hiteligényével. Éppen ezért a 2002-ben az ESA95 metodikában a PM által várt 5,5-6 százalékos államháztartási hiány jövőre 4,5 százalékra, azt követően pedig évi 1-1,5 százalékkal csökken.

A következő években már nem lehet az ideihez hasonló mértékű inflációcsökkenésre számítani. Az idén még az árszintemelkedés nagyobb mértékű lassulása elsősorban a világpiaci olaj- és agrárárak mérséklődésének és a monetáris politika változásainak köszönhető. A forint erőteljes, tartós felértékelődése – az input költségek csökkenése, valamint a külkereskedelmi-főpiaci árak közvetlen ármeghatározó szerepe révén – az egyes gazdasági ágakban, fogyasztói árucsoportokban az árszintemelkedés mérséklődésével járt.

Kevesebb felajánlás érkezett, az egyházaknak viszont több jutott

A legtöbb pénzt a Magyar Katolikus Egyház kapta, közel három milliárd forint értékben.

Mindig legyen tíz fillér a zsebedben

Török Zoltán nagypapája gazdasági alapvetése mentén tartja csúcson a soproni kosárlabdacsaptot. A cél a régi, ám most kénytelen meghúzni a nadrágszíjat.
Világgazdaság Piactér