Naptár

Gazdaság | Makrogazdaság

Augusztus 7.

Ipari termelés (júniusi előzetes)

Májusban nem sikerült az áttörés, és folytatódott az ipar stagnálása. A szektor egy hónap alatt 0,6 százalékkal növelte teljesítményét, de így is elmarad (0,7 százalékkal) a 12 hónappal ezelőtti szinttől. Az elmúlt egy évben a havi változás mértéke felváltva volt pozitív és negatív, ami azt jelzi, hogy még mindig nem kezdődött meg a várt fellendülés. Kedvező, hogy áprilisban 2,6 százalékos havi visszaesést mért a Központi Statisztikai Hivatal, vagyis májusban valamit javított az ipar. Ugyanakkor az egyhavi változásokból nem lehet túlságosan sok következtetést levonni, ez adódhat egyszerűen néhány nagyvállalat termelési ciklusának alakulásából is.

Augusztus 12.

Mezőgazdasági termelői árak (június)

Nem tört meg a mezőgazdasági termelői árak másfél éve tartó csökkenése májusban sem. Az átlagos árszínvonal májusban 17 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A gabonafélék ára a tavalyi kétharmadára mérséklődött, s már az infláció szempontjából kritikus pontnak számító állati termékek is bő 10 százalékkal olcsóbbak, mint 12 hónappal ezelőtt.

A fogyasztói árindex szempontjából ezek mindenképp kedvező adatok, a fogyasztói kosár egyik legkritikusabb és legkevésbé előre jelezhető árucsoportjának termelői árai tehát egyelőre nem jelentenek veszélyt az inflációra.

Augusztus 13.

Fogyasztói árak (július)

A júniusi fogyasztói árindex hosszú idő után először okozott kellemes meglepetést az elemzők és közgazdászok körében. Júniusban az éves szintű infláció mindössze 4,8 százalékos volt, ami számottevően alacsonyabb volt a várakozásoknál. A leginkább meglepő eredményt az élelmiszerárak produkálták, egy hónap alatt ugyanis 1,8 százalékkal csökkentek, amire eddig még nem volt példa. Az elemzők szerint az év további részében ingadozó inflációra kell számítani, az év végére azonban most már elérhetőnek tartják a jegybank 5,5 százalékos célját.

Augusztus 16.

Építőipar (június)

Az ipari szektor egyetlen stabilan növekvő ága, az építőipar májusban is képes volt javítani. A nagy és kisebb vállalkozásokra egyaránt jellemző aktivitásnak köszönhetően tovább nőtt az építőipari termelékenység, az ágazat statisztikailag kiigazított produktuma 23,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, és 0,5 százalékkal volt magasabb, mint áprilisban. Ráadásul a termelékenységbővülés országszerte általános, de az átlagból kiemelkedik az 50 százalék feletti dinamikát felmutató Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye teljesítménye. Az impozáns eredmények ellenére a szakemberek jelentős része a mostani lendület egy éven belül bekövetkező kimerülésével számol.

Augusztus 23.

Kiskereskedelmi forgalom (június)

Várhatóan a júniusi kiskereskedelmi forgalom is átlagos növekedést hoz majd. Májusban az előző hónapokhoz képest némileg lelassult a kiskereskedők forgalmának növekedése – az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,9 százalékos volt a bővülés -, de az elemzők erre számítottak is. Az év további részében várható, hogy lassabban ugyan, de stabilan bővül a hazai kiskereskedelmi forgalom.

Augusztus 27.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség (július)

Júliusban kiderül, hogy stagnál-e a hazai munkanélküliség, az elemzők nem várnak számottevő változást a nyári hónapokban. Az idei második negyedévben 5,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon a KSH adatai szerint. Az állástalanok száma április és június között 230 ezer volt, nem változott számottevően az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A munkavállalói korú népesség 63,9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon az adott időszakban. A foglalkoztatottak száma az utóbbi három hónap átlagában 3,859 millió fő, az előző évhez viszonyított létszámnövekedés a mintavételi hibahatáron belül maradt. Más tekintetben sem történt érzékelhető változás, a munkanélküliek 46,2 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A tartósan állás nélküliek arányában szintén nem történt lényeges elmozdulás, mint ahogyan a munkanélküliség átlagos időtartama is megegyezik az előző év azonos időszakának 15,9 hónapos adatával.

Gördülékenyebbek lehetnek az őszi bértárgyalások

Legkésőbb november végéig, december elejéig egyezségre jutnának az áruházláncokkal a jövő évi béremelés mértékéről a szakszervezeti vezetők.

Szétoszthatják az államkasszából a többletet

Az egészségügy, az oktatás, a családvédelmi akcióterv és a gazdaságfejlesztés kaphat többletforrásokat, amennyiben az ősszel módosítják a költségvetést.
Világgazdaság Piactér