Újra csúcsra jár az államadósság

Gazdaság
Visszanőtt a központi költségvetés adóssága, január végén már a karácsonyi szintet közelítette, és a kibocsátási terv alapján tovább emelkedhet. Ha viszont megjönnek az uniós pénzek, nagyot zuhan majd.

Nem bontotta ki az igazság minden részletét Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, amikor január 28-i sajtótájékoztatóján folyamatosan azt bizonygatta, hogy nem trükköztek az államadósság-számokkal – derül ki az immár nyilvánosságra hozott január végi adatokból. Ezek szerint ugyanis január 31-én a központi költségvetés bruttó adóssága meghaladta a 25 180 milliárd forintot, vagyis több mint 480 milliárd forinttal emelkedett egyetlen hónap alatt (ebből 30 milliárd technikai tétel). Az adósság a karácsonyi szintet közelíti, jelentős összeget kellett ugyanis pótolni a kormányzati számlákon ahhoz, hogy a biztos állami működést garantálni lehessen. Ez annyit jelent, hogy az év végi adósságcsökkentés ekkora részét ügyes elszámolási módszerként kell – ismét – nyilvántartani.


A kormány bravúrként könyvelhette el, hogy a maastrichti államadósság-mutató tavaly a GDP 75,5 százalékára esett a 2014 végi 76,2-ről. (Korábban azt várta a kabinet, hogy 76 százalék közelébe esik a mutató.) A sikert annak ellenére érték el, hogy a Brüsszellel folytatatott viták nyomán csaknem 600 milliárd forint folyósítását tartotta vissza, ami az elszámolási rendszer miatt az uniós hiánymutatóban nem, de az adósságszámban jelentkezett.


Az államháztartási adósságszint a tavalyi harmadik negyedév végén még 78 százalékon állt, innen faragták le az év végére a 2014-es decemberi szint alá. A csökkentés ráadásul hirtelen volt és nagyon gyors – legalábbis a központi költségvetés adósságáról szóló, valamivel szűkebb körű, de a folyamatokat jól mutató adatok szerint. Az ÁKK ezeket az adatokat korábban hetente publikálta, és ebből derült ki, hogy az adósság december közepéig nőtt, a 11-i adatok szerint 25 911,7 milliárd forinton tetőzött. Év végére aztán 1212 milliárd forinttal csökkentették ezt, hogy 24 700 milliárd forintra nyomják az állományt, ami az államháztartási szintű számokat is megszépítette. Barcza a januári sajtótájékoztatón ennek magyarázatául közölte, hogy az adósságkezelő decemberben 1188 milliárd forint adósságot törlesztett, és ezenfelül 389 milliárd forintnyi kötvényt vásárolt vissza a jegybanktól. A lejáratokat egyébként részben úgy állították be, hogy december utolsó napjaiban kelljen törleszteni, vagyis hogy emiatt is csökkenjen az adósságszint. Erre mondta azt az ÁKK vezére, hogy „amint a likviditás egész évben fontos, úgy az év utolsó napján a minél alacsonyabb adósságráta a cél”.


Azt mindeddig nem lehetett kideríteni, hogy a cél elérése érdekében megtett lépésekből mennyi volt a túlvállalás – vagyis az az összeg, amit azért pótolni kellett. A heti adatközléseket ugyanis az ÁKK – különösebb magyarázat nélkül – abbahagyta. Most is csak a havi részletes számok közzétételéből derül ki, hogyan alakult az adósság az első hónapban. Az adatközlés szerint januárban az ÁKK több mint nettó 450 milliárd forint értékben bocsátott ki államkötvényeket. Az adósságot tovább növelte – 47,4 milliárd forinttal – az euró gyengülése (ilyenkor ugyanis a fedezeti ügyletek eredményeként emelkedik a másik oldalon állók mark to market betétállománya, amely immáron 803,4 milliárdot tett ki). Ezzel párhuzamosan 17,4 milliárddal csökkentette a tartozások mennyiségét a forint erősödése az euróval szemben.


Az adósság várhatóan a következő hónapokban is emelkedni fog, az ÁKK korábban a február–márciusi finanszírozási tervben nettó 400 milliárdos kibocsátást jelzett előre. Igaz: az év végére valószínűleg ismét minden rendbe jön, és most ehhez talán kreatív megoldásokra sem lesz szükség. Ha ugyanis az EU kifizeti a 600 milliárdos „tartozást”, akkor az adósságszint egyből jelentősen csökken.

07:00
Gazdaság

Magasabb áron kínálják a hazai szamócát

Tíznapos késéssel indult a magyar termesztésű szamóca szezonja, és az árak is a tavalyi szint fölött vannak.
06:00
Gazdaság

Gyengülő szélben az erőművek

Az idén kiesik a fix árat és áramátvételt is biztosító támogatásból (KÁT) az arra jogosult szélenergia-kapacitások 5 százaléka, majd 8 év alatt az összes.
Világgazdaság Piactér