Bajban az építőipar – mi hozhat végre fordulatot?
A magyar építőipar egyik legnagyobb problémája jelenleg a megrendelések hiánya. Az ÉVOSZ 400 vállalkozás bevonásával készült felmérésében is ezt nevezték meg a cégek a működésüket leginkább akadályozó tényezőként. Az ágazat ráadásul jelenleg 15–20 százalékkal nagyobb teljesítményre lenne képes annál, mint amennyire ténylegesen van megrendelése.
A vállalkozások első lépésként még nem feltétlenül zárnak be. Amelyik cégnek van tartaléka, az próbálja átvészelni a nehezebb időszakot, miközben csökkenti a költségeit. Ez azonban a foglalkoztatásra is hatással van.
Először jellemzően a betanított és segédmunkásoktól válnak meg, később pedig már a szakmunkásokat és a mérnököket sem tudják teljes kapacitással foglalkoztatni.
A legnehezebb helyzetben elsősorban a közepes és nagy értékű projektekre szakosodott vállalkozások, illetve a hozzájuk kapcsolódó szakcégek vannak. A mikro- és kisvállalkozások számára ugyanis a lakossági felújítások továbbra is biztosítanak valamennyi munkát.
Építőipar: különösen látványos a visszaesés az állami beruházásoknál
Míg 2025-ben mintegy 1710 milliárd forint értékű állami építési beruházásról lehetett beszélni, addig 2026 első hat hónapjában mindössze 615 milliárd forintnyi állami megrendelésre szerződtek le. Koji László szerint ilyen alacsony szintre az elmúlt harminc évben nem volt példa.
Az ágazat számára komoly segítséget jelenthetnének az uniós források. Az ÉVOSZ számításai szerint ezekből mintegy 2000 milliárd forint juthatna építési beruházásokra, többek között vasúti, HÉV- és más kötött pályás fejlesztésekre. Ezek hatása azonban még gyors döntések esetén is legkorábban 2027 elején jelenhet meg érdemben az építőipar teljesítményében.
Az Otthon Start elsősorban a használtlakás-piacot mozgatta meg
A programhoz kapcsolódó költések 93 százaléka meglévő lakóingatlanok adásvételéhez kötődött, miközben az új építésű lakások részesedése a 7–8 százalékot sem érte el. Ez ugyanakkor közvetve a kisebb kivitelezőknek is munkát jelenthet, hiszen egy tulajdonosváltást gyakran felújítás vagy legalább egy tisztasági festés követ.
Az új lakásoknál az egyik legnagyobb kérdés továbbra is az ár. Koji László szerint az építőipar 2026-os árszinten körülbelül 800 ezer forintos négyzetméterenkénti költséggel képes kész lakóingatlant építeni. Erre rakódik rá többek között a telek, a közműfejlesztés, valamint az ingatlanfejlesztő költsége és profitja.
A megfizethetőbb lakásokhoz szerinte a finanszírozási feltételeken is javítani kellene, és fontos lenne, hogy a lakásépítést, illetve -vásárlást szolgáló kamatszint 3–5 százalék között maradjon.
A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube csatornáján, illetve Spotifyon.
Ajánlott videók
