A bérlakásprogram kivitelezhetetlen Magyarországon? – ezt gondolja a szakértő
A magyar ingatlanpiac új fejlesztési ciklus előtt állhat, de az elmúlt évek hektikus környezete után továbbra is komoly kérdés, hogyan alakul a lakások, irodák és kereskedelmi ingatlanok piaca. Botos Bálint, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke szerint az elmúlt öt-tíz évben a lakáspiac rendkívül kiszámíthatatlanul működött. A lakásárak jellemzően emelkedtek, miközben a tranzakciószám, az építési kedv és az állami támogatási rendszer folyamatosan változott. Jelenleg közel 30 ezer lakás van építés alatt, a kereslet azonban nem nőtt ehhez hasonló ütemben. Illetve kérdések merülnek fel a bérlakásprogrammal kapcsolatban is.
A teljes beszélgetés megtekinthető a Világgazdaság YouTube csatornáján, illetve Spotifyon:
Botos szerint mégsem beszélhetünk arról, hogy túl sok új lakás épülne. Magyarország mintegy 4,5 milliós lakásállományából kiindulva évente körülbelül 45 ezer új otthonra lenne szükség ahhoz, hogy teljesüljön a nemzetközi összehasonlításban használt, nagyjából egyszázalékos megújulási ráta.
Az új és a használt lakások piaca közben látványosan kettévált. Az Otthon Start által meghatározott árkorlát elsősorban az olcsóbb használt ingatlanok, köztük a panellakások iránti keresletet erősítette. Ezeknél 20 százalék feletti áremelkedés is történt, miközben az új lakásoknál egy számjegyű volt a drágulás. A támogatási programra ráadásul az újépítésű kínálat nem tud gyorsan reagálni, hiszen egy új projekt engedélyezése és kivitelezése akár két-három évet is igénybe vehet. A használt lakások piaca ezzel szemben gyorsan reagált, elsősorban áremelkedéssel.
A bérlakásprogram lehet a válasz
A lakáspiaci problémák egyik oka az is lehet, hogy Magyarországon kevés a különböző élethelyzetekre szabott lakhatási forma. Botos szerint Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz képest hiányoznak vagy csak kis számban vannak jelen például a korszerű diákszállások, a stúdiólakások és az intézményi bérlakások. A bérbe adott lakások aránya Magyarországon és több régiós országban mindössze 8–10 százalék körül mozog.
A megfizethető lakhatás ráadásul már nem pusztán szociális kérdés, az ország versenyképességére is hatással van. Ha a lakhatás drága, magasabb fizetésekre van szükség ugyanazon életszínvonal fenntartásához, ami növeli a vállalatok költségeit.
A bérlakáspiac a munkaerő mobilitását is segíthetné, hiszen egy pályakezdőnek nem feltétlenül éri meg azonnal saját lakáshoz kötnie magát, ha néhány év múlva az ország vagy a város másik részén talál jobb munkalehetőséget.
Az új lakások árának csökkenésére ugyanakkor nem érdemes automatikusan számítani. A szakember szerint Magyarországon már egy lakás előállítása is drágább lehet, mint például Lengyelországban. Ebben szerepet játszanak a tervezési és kivitelezési költségek, az építőipar hullámzó megrendelésállománya, a finanszírozási költségek, valamint az engedélyezés bizonytalanságai is. Ezeket a kockázatokat a fejlesztők végül beépítik az árakba.
Ajánlott videók
