Végül megtörte a csendet a Tesco: Londonból reagáltak a magyar üzletlánc eladásáról szóló hírekre – a válaszban ott rejtőzik a súlyos ítélet is
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMint megírtuk, piaci értesülések szerint a Tesco a Citigroup és a Goldman Sachs befektetési bankokat bízta meg a három országban működő, a cseh, a szlovák, és a magyar piacot magában foglaló üzletágának stratégiai jellegű átvilágításával és egy esetleges eladási tranzakció előkészítésével. A július elején felröppent pletykákhoz képest ez annnyiban új fejlemény, hogy a cseh vállalatfelvásárlási piacon mozgó források szerint már olyan dokumentáció is készült, amely alkalmas lehet a potenciális befektetőkkel folytatandó tárgyalások megindítására. A Tesco eddigi csöndje pedig akár az értesülés megerősítéseként is értelmezhető – erről itt írtunk –, noha biztosat továbbra sem tudhatunk. Most megjött a reakció a központból.

Fotó: Travelanza Media / Shutterstock
Sokáig hallgatott a brit Tesco-központ
A Tesco eddig sem a magyar leányvállalaton, sem a londoni központon keresztül nem kommentálta a fent összefoglalt értesüléseket, melyeket más forrásokból sem erősítettek meg. Fontos ehhez hozzátenni azt, hogy ez az eljárás a tőzsdén jegyzett multinacionális vállalatoknál nem számít szokatlannak.
Az ilyen cégek a szigorú tőzsdei szabályozás miatt jellemzően nem nyilatkoznak olyan folyamatban lévő tárgyalásokról vagy piaci spekulációkról, amelyek befolyásolhatják részvényeik árfolyamát. Ezért a hallgatás önmagában sem megerősítésnek, sem cáfolatnak nem tekinthető, ugyanakkor gyakran együtt jár az aktív stratégiai felülvizsgálatokkal vagy tranzakciós folyamatokkal, illetve ilyenek megindításával.
A Világgazdaság megkeresésére azonban végül reagált a Tesco PLC londoni központja. Simon Rew vállalati kommunikációs igazgató válasza teljesen beleillik a cég eddigi gyakorlatába a kérdés kommentálásáról mind tartalmi, mind formai értelemben. Ezt jelezte Simon Rew lapunknak:
Soha nem kommentálunk pletykákat vagy spekulációkat.
A nyilatkozat tehát
- továbbra sem erősíti meg,
- s nem is cáfolja a közép-európai üzletág esetleges értékesítéséről szóló értesüléseket.
Ugyanakkor jól illeszkedik a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok kommunikációs gyakorlatába, amelyeket ilyen ügyletek előkészítésekor szoktak alkalmazni.
Ám érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a Tesco az elsőként egy cseh gazdasági lap által megosztott értesüléseket – összhangban az eddigi gyakorlattal – ebben a rövid reakciójában is minősíti, spekulációnak tartva azt. Ez az „ítéletmondás” természetesen nem morális alapon történik a Tesco részéről, hanem üzleti és szabályozási megfontolások alapján, bár szigorúan nézve az értesülések spekulációként való értékelése ebben a rövid válaszhban egyúttal „lefokozza” azokat, gyengítve jelentőségüket.
A reakció illeszkedik a sémába: következtetéseket abból nem lehet levonni, de ki sem zár semmit
A központból érkezett reakcióból tehát továbbra sem érdemes következtetéseket levonni a régiós, illetve a magyarországi Tesco-hálózat jövőbeni sorsásról (arról nem is beszélve, hogy egy ekkora volumenű eladási folyamat hosszú ideig tart, és versenyhatósági zöld jelzésektől is függhet). Arra viszont érdemes felhívni a figyelmet, hogy mint jellemző gyakorlat, mire utalhat a nagy tőzsdei cégek kommunikációs gyakrolatában, egyúttal aláhúzva azt is, hogy súlyos összegek múlhatnak egy-egy rosszul elejtett félhivatalos megjegyzésen is.
A mintegy 30 milliárd fontos piaci kapitalizációjú Tesco PLC a Londoni Értéktőzsdén jegyzett társaságként csak akkor köteles hivatalos tájékoztatást adni, ha egy tranzakció eléri a közzétételi küszöböt, vagy kötelező erejű megállapodás születik. Addig – illetve amíg a tárgyalópartnerekkel kötött titoktartási megállapodások ezt indokolják – a vállalat számára a „nem kommentáljuk a piaci pletykákat” álláspont a bevett kommunikációs gyakorlat akkor is, ha zajlanak ilyen egyeztetések.
Erre azonban önmagában nem enged következtetni a most a Tesco központjából kapott reakció, tehát pusztán az ismert mintázatba illeszkedés nem igazolja azt, hogy zajlana az értékesítés előkészítése.



