Az elemzők szerint is aggasztó képet festenek a legfrissebb kiskereskedelmi adatok, a fogyasztás a jelek szerint erőteljes fékezésbe kezdett. Elsősorban a használtcikk-üzletek tudtak növekedni, ami szintén az inflációnak köszönhető.
Folytatódik a fogyasztás lassú lemorzsolódása, már ami a termékek vásárlását illeti
– jelentette ki Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a kiskereskedelmi adatokat látva. Kiemelte: a nem élelmiszer jellegű üzletek értékesítési volumenében már egyre jobban érezteti hatását az emelkedő Jellemzően itt találhatók meg azok a termékkörök, amelyekről a reáljövedelem csökkenésekor a fogyasztók lemondanak.
A családi költségvetések kiigazítása a nem élelmiszer jellegű üzletek forgalmát havi alapon bő 0,8 százalékkal vetette vissza. Az üzemanyag-forgalom esetében pedig jól látható, hogy az árszabályozás részletszabályainak átalakítása miatt a júliusra előrehozott tankolások bizony az augusztusi forgalmat igen erősen megcsappantották, ám az egy évvel ezelőttihez képest még mindig jóval magasabb az üzemanyag iránti kereslet, ami a továbbra is életben lévő ársapka eredménye.
Mindezek mellett az is eléggé beszédes, hogy az összes kategóriát figyelve éves bázison leginkább a használtcikk-üzletek forgalma tudott bővülni, ami ismételten csak a fogyasztók árérzékenységének emelkedésére, a vásárlási szokások átalakulására utal.
– írta az elemző, aki szerint már egyre inkább látszik a fogyasztás erőteljes fékeződése a harmadik negyedév folyamán. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások (például a rezsicsökkentés és a átalakítása) hatása ezt tovább erősítheti. Bár egyelőre túl korai ítéletet mondani, de egyértelműen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben már csökken a július–szeptemberi időszakban.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint is elmaradt a várakozásoktól a kiskereskedelmi adat, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven két számjegyű növekedésekhez képest, míg az árbevétel a magas infláció miatt 20,8 százalékkal, 1487 milliárd forintra ugrott. A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az a 13. havi a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott.
Kissé esett az élelmiszerüzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott,
mivel így a kiskereskedelmi élelmiszer-vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet. Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott év közbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan nő.
Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom csaknem 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet hozhat, azonban feltehetően csak fokozatosan, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak.
A határ menti forgalmat fellendítette a gyenge forint és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen erős kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösükre ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyes üzletek megszűnéséhez is vezethet. Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására a jövő év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és az ennek következtében újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint szinte csak az üzemanyagoknak köszönhető a kiskereskedelmi forgalom többlete. A kilátások pedig kedvezőtlenek.
A következő hónapokban tovább romolhat a helyzet, hiszen a vásárlóerő még inkább csökken, a nettó reálbérek a magas infláció miatt mínuszba kerülnek.
Ráadásul augusztusban a nyári utazások miatt fokozott volt az üzemanyagok iránti kereslet, ám ez a tényező kiesik a következő hónapokból, ami ugyancsak visszahúzza majd az összesített kiskereskedelmi forgalmat.
A szakember közölte:
A mostani kilátások szerint az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedében a kiskereskedelmi forgalom nagy valószínűséggel zsugorodni fog.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője viszont úgy látja, hogy a kiskereskedelmi forgalom augusztusban a várakozásoknál kedvezőbben alakult, és teljesítménye a körülményekhez képest jónak mondható, mert a mostani magas inflációs környezetben már egy ekkora növekedés is jó hír. Az elemző szerint a magyar kiskereskedelmi forgalomban meghatározó lehet a reálbérek alakulása mellett az óvatossági motívum, az, hogy a még nagyobb inflációtól és romló gazdasági helyzettől való félelem miatt a fogyasztók mennyire fogják vissza kiadásaikat. Az év egészét tekintve a kiskereskedelmi forgalom 5-6 százalékkal bővülhet. A következő időszakban az infláció alakulása játszik fontos szerepet a forgalom alakulásában. A pénzromlás megfékezéséhez a forint erősítésére és az energiaárak normalizálódására van szükség.
