Úgy bejött az energiakrízis a kiskerláncoknak, hogy megtartják az intézkedéseket? – sokat lehet fogni ott, ahol a vásárló nem látja
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA következő időszakban derülhet ki, hogy a hazai kiskereskedelem szereplői pontosan mennyit tartanak meg azokból az energiamegtakarítási intézkedésekből, amelyeket a közelmúlt energiakrízisében, az Országos Kereskedelmi Szövetséggel (OKSZ) együttműködve vezettek be, egymás után téve a bejelentéseket. A krízis idején több száz vállalat csökkentette önkéntesen energiafelhasználását – ami például augusztus 3-án 700 megawattal kevesebb felhasznált energiát jelentett országosan –, hozzájárulva az ország villamosenergia-rendszerének stabilitásához. Ebben a nagy élelmiszerláncok is vállalásai is benne voltak, most azonban kérdés, mi marad meg azokból. A Világgazdaság erről kérdezte az áruházláncokat, ám egyelőre a láncok többsége mérlegel, de legalábbis szemérmesen hallgat a kérdésről.
Energiaspórólás a nagy láncoknál: leoltották a fényeket, kikapcsolták a hűtőket
A nagy kiskereskedelmi láncok közül a JYSK, a PENNY Magyarország, a Tesco Magyarország, a Lidl, a COOP és az Aldi is beszámolt korábban energiafogyasztásának mérsékléséről. A vállalatok jellemzően az esti, 17 és 22 óra közötti csúcsidőszakban próbálták visszafogni fogyasztásukat, de az üzletekben is számos változást lehetett tapasztalni.
A vásárlók az üzletekben azzal találkozhattak, hogy egyes italhűtők nem működtek, csökkentették vagy kikapcsolták a logók és homlokzatok világítását, illetve ideiglenesen az elektromosautó-töltők használatát is korlátozták.
Ahol helyben sütött pékárut kínáltak, ott a készre sütés időzítését is megváltoztatták. Egyes üzletekben az automata ajtók működését módosították, és az eladóterek hőmérsékletén is változtattak: a korábbi 24 Celsius-fok helyett akár 26 fokos beállítás is előfordult.
Mindez azonban nem jelentette azt, hogy a vásárlók alapvető kiszolgálása sérült volna. A boltok nyitvatartását nem kellett általánosan módosítani, és a kiskereskedelmi láncoknak arra is ügyelniük kellett – becsületükre legyen mondva, hoy ebben is példásan teljesítettek –, hogy az energiamegtakarítás ne veszélyeztesse az élelmiszer-biztonságot, különösen a hűtési lánc folyamatosságát.
A kérdés most az, hogy mi marad meg mindebből.
Ami a vásárlónak feltűnik, gyorsan visszatér
A Világgazdaság tapasztalatai alapján az üzletekben az energiakrízis legsúlyosabb időszakának elmúltával fokozatosan visszatér a megszokott működés. Újra működnek az italhűtők, a parkolókban visszatérnek a megszokott üzemmódhoz az elektromosautó-töltők, és az automata bejárati ajtók is normálisan működnek.
Ez érthető: ezek az intézkedések közvetlenül érintették a vásárlói élményt.
Egy meleg üdítő vagy egy nem működő töltőoszlop ugyanis hamarabb feltűnik a vevőnek, mint az, hogy egy áruház raktárában mennyivel kevesebb energiát használ fel.
Éppen ezért különösen érdekes, mi történik azokkal az intézkedésekkel, amelyek kevésbé látványosak, viszont közvetlenül csökkentik a vállalatok működési költségeit.
A világítás energiaigényének mérséklése például tipikusan ilyen terület:
- a LED-es rendszerek használata,
- a fényerő optimalizálása,
- az üzletek és raktárak világításának időzítése, illetve
- a nem feltétlenül szükséges dekorációs és külső világítás visszafogása nem feltétlenül rontja a vásárlói élményt, viszont tartósan csökkentheti az energiaszámlát.
Hasonló a helyzet az épületautomatizálással, a klíma- és szellőzőrendszerek finomhangolásával vagy az üzletek zárása utáni hűtőtakarásokkal. Ezek egyszer bevezetve már nem feltétlenül válságkezelési intézkedések, hanem egyszerűen hatékonyabb működési módszerek.
A nagy láncok kommunikációjában azonban egyelőre kevés a konkrétum arról, hogy pontosan mely intézkedéseket tartják meg. A szemérmes hallgatás azért is érdekes, mert a vállalatoknak nyilvánvaló gazdasági érdekük fűződik az energiahatékonysághoz. Ugyanakkor a nagy kiskereskedelmi láncok által az önkéntes energiafogyasztás-csökkentéssel megspórolt pontos pénzösszegről nem áll rendelkezésre összesített hivatalos statisztika vagy pénzügyi becslés, ilyet módszertanilag alighanem nehéz is lenne készíteni.
A boltláncok egyelőre nem beszélnek erről
A kérdés tehát nem pusztán az, hogy visszatér-e a normális működés, hanem az is, hogy mi számít normális működésnek egy olyan időszak után, amikor a vállalatok megtapasztalták: ugyanazt az üzletet jelentősen kisebb energiafelhasználással is lehet működtetni.
Az önkéntes energiafogyasztás-csökkentési intézkedések megtartása valójában legalább két területre bontható:
- az egyik, hogy a nagy áruházláncok a vásárlói élmény okán inkább maradnak-e a normál felhasználási rendnél az eladótérben;
- a másik, hogy dönthetnek úgy, hogy az irodai és logisztikai színtereken is visszaállnak a normál használati rendre, ám mivel ezek nem a vásárlók által látogatott területek, akár továbbra is maradhat a szigor az energiafelhasználás mérsékésében.
Az Aldi Magyarország a Világgazdaság megkeresésére azt közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az energiaellátással és -felhasználással kapcsolatos helyzetet, valamint a kormányzati kommunikációt és a szakmai ajánlásokat. A vállalat hozzátette, hogy az OKSZ tagjaként
részt vesz az ágazati javaslatok kidolgozásában, az egyes intézkedések bevezetéséről és fenntartásáról pedig az aktuális körülmények és a működési tapasztalatok alapján dönt.
Az Aldi szerint továbbra is cél az energiahatékonyság összehangolása a biztonságos és zavartalan működéssel, az élelmiszer-biztonsággal, valamint a vásárlók és a munkatársak komfortjával.
Ez ugyanakkor nem jelent konkrét választ arra, hogy pontosan mely korábbi fogyasztáscsökkentő intézkedéseket tartják fenn, és melyeket vezették ki.
Paks után is maradt a kérdőjelek, indokolt, ha az áruházláncok kivárnának
A helyzet ugyanakkor nem tekinthető végleg lezártnak. Magyar Péter miniszterelnök friss paksi látogatásán a közelmúltban arról beszélt, hogy fenékküszöb épül az atomerőmű vízellátásának támogatására. Egyúttal arra is utalt, hogy
gyors intézkedések nélkül, a továbbra is aszályos időjárás miatt ismét felmerülhet az atomerőmű letekerése, azaz teljesítményének visszaszabályozása.
Vagyis miközben az akut energiakrízis enyhült, a rendszer sérülékenysége nem tűnt el egyik napról a másikra.
A kiskereskedelmi láncok számára ezért üzletileg is racionális lehet akár a kivárás is arra, hogy megtartsanak-e bizonyos takarékossági intézkedéseket. A válsághelyzetben bevezetett világítási korlátozások, az energiafelhasználás optimalizálása, az intelligensebb klímavezérlés vagy a zárás utáni hűtési megoldások ugyanis nem feltétlenül jelentenek áldozatot a vásárlók számára. Sőt, ezek egy része egyszerűen költséghatékonyabb működés.
S talán éppen ez magyarázza a láncok óvatosságát is. A vásárlók felé gyorsan visszatérhet a megszokott rend, miközben a háttérben a vállalatok továbbra is takarékoskodnak.
A nagy kérdés tehát nem az, hogy vége van-e az energiakrízisnek, hanem az, hogy a válság alatti önkéntes fogyasztáscsökkentési, energiahatékonysági lépésekből mennyi válik tartós üzleti gyakorlattá.
A jelek szerint a válasz egyre inkább az, hogy ami nem zavarja a vásárlót, de csökkenti a számlát, azt a boltok nem feltétlenül engedik el – csak éppen erről jóval kevésbé és látványosan kommunikálnak, mint amikor a válság idején leoltották a lámpákat, pedig nincs miért hallgatni róla.
FRISSÍTÉS – 14:15
Cikkünk megjelenésével egyidőben válaszolt a Penny intézkedéseik fenntartásáról. A válaszban a következőt jelezték:
„A múlt héten bevezetett intézkedések közül a pékáruk sütésének átütemezése, az italhűtők és a présgépek leállítása már visszaállt a korábbi működésre. A logók világításának lekapcsolását, a logisztikai központokban alkalmazott energiahatékonysági megoldásokat, valamint az elektromosautó-töltők 17 és 22 óra közötti szüneteltetését a PENNY augusztus 24-ig fenntartja. A központi irodákban a klímahasználati intézkedés továbbra is érvényben marad."
FRISSÍTÉS – 08.16.
Az Auchan Retail az alábbi kiegészítést tette a fentiekhez:
„Továbbra is fenttartjuk a múlt héten bevezetett intézkedéseink egy részét. Az országos villamosenergia helyzet még mindig indokolja, hogy alacsonyabb, felelős fogyasztással hozzájáruljunk az országos áramfogyasztás csökkentéséhez. A vásárlók számára a legkevésbé komfortos a hűtőbútorok részleges kikapcsolása volt, azokat mostanra újraindítottuk és hűtött italok, valamint fagyasztott áruk ismét kaphatóak a héten már az áruházakban, a megszokott választékban. A pékség utolsó sütéseit is már a megszokott rend szerinti működésre visszaállítottuk, hogy megfelelő legyen az ellátás a nap során.
Azonban az áruházi világítás, valamint a légkondicionálók magasabb hőfokra állítása jelenleg is érvényben van, a vásárlók megértik ezzel kapcsolatban a vállalat állásfoglalását és együttműködőek ezügyben. Az irodai terekben is emeltünk a minimum beállítható hőmérsékleten, ezt a döntést is fenntartjuk az energiafogyasztás csökkentése érdekében jelenleg is.
A későbbiekre nézve mérlegelni fogjuk, hogy hosszú távon is minél fenntarthatóbb módon működtessük áruházainkat.”
