Megszavazták a kiskereskedelmi különadó módosítását, de az OKSZ többet akar, a vásárló meg csak néz – „felhajtja az árakat”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Országgyűlés által elfogadott módosítás lényege, hogy kikerül a szabályozásból az a rendelkezés, amely alapján a kapcsolt vállalkozások árbevételét össze kell számítani a kiskereskedelmi különadó meghatározásakor. Ez a szabály eddig azt szolgálta, hogy a nagy piaci szereplők ne tudják több kisebb társaságra bontani működésüket pusztán azért, hogy alacsonyabb adósávba kerüljenek. Az OKSZ szerint ugyanakkor a jogszabály lényegét, azaz az adónemet magát lényegében változatlanul hagyja.
Fotó: Drazen Zigic / Shutterstock
A kormányzati indoklás szerint össze kellett hangolni a különadót az EU-s joggal
Miként a Világgazdaság oldalán összeállításunkban bemutattuk, a jelenlegi rendszerben nem önállóan vizsgálták az egyes vállalkozások árbevételét a kiskereskedelmi különadó szempontjából, hanem az azonos tulajdonosi háttérrel vagy meghatározó befolyással működő cégek teljes forgalmát vették figyelembe. Így egy nagyobb kereskedelmi lánc akkor sem tudta mérsékelni a fizetendő adót, ha jogilag több társaságra osztotta volna működését.
A most elfogadott módosítás ezt a korlátot oldja fel, ami elméletben új stratégiai lehetőségeket nyithat a nagy kiskereskedelmi vállalatok előtt.
A cégek akár
- szervezeti átalakításokkal is optimalizálhatják adóterheiket, miközben
- a vásárlók számára ezek a változások várhatóan nem lennének érzékelhetők.
A kormányzati indoklás szerint a változtatásra az uniós joggal való összhang megteremtése miatt van szükség. A cél az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint a folyamatban lévő európai uniós kifogások kezelése. A módosítás a tervek szerint már a 2026-os adóévre alkalmazható lenne.
Az OKSZ szerint csak látszatintézkedés történt
A kereskedelmi érdekképviselet ugyanakkor nem tartja elegendőnek a változtatást. Az OKSZ álláspontja szerint a módosítás csupán a szabályozás egy elemét érinti, miközben maga a különadó rendszere változatlan marad.
A szervezet szerint
a legmagasabb adósávban továbbra is fennmaradó 4,5 százalékos kulcs jelentős terhet ró a nagy kereskedelmi szereplőkre, amelyek az ágazat alacsony jövedelmezősége miatt az elmúlt időszakban gyakran veszteségessé váltak.
Az OKSZ úgy látja, hogy a különadó jelenlegi formájában már nemcsak a nyereséget, hanem a veszteséges működést is terheli, és
végső soron a fogyasztói árakban is megjelenik.
„A szabályozás lényegét változatlanul hagyó részleges módosításokkal nem teremthetők meg az egyenlő versenyfeltételek” – hangsúlyozta a szervezet, amely szerint az egyetlen fenntartható megoldás az adónem megszüntetése lenne.
Az érdekképviselet szerint a különadó kivezetése nem feltétlenül jelentene nettó veszteséget az állam számára, mert a felszabaduló források több csatornán keresztül visszakerülhetnének a gazdaságba. Az OKSZ szerint a kereskedelmi vállalatok nagyobb akciókat indíthatnának, csökkenthetnék áraikat, növelhetnék beruházásaikat és bővíthetnék foglalkoztatásukat.
Milliárdos kérdés a költségvetés számára
A kiskereskedelmi különadó 2020-ban került vissza a magyar adórendszerbe. Az Európai Bizottság ugyanakkor a jelenlegi magyar szabályozással kapcsolatban több kifogást is megfogalmazott. A mostani módosítás részben ezekre az aggályokra kíván választ adni.
A szabályozás átalakítása ugyanakkor költségvetési kockázatot is jelenthet.
Ha a nagy láncok valóban élnek a szervezeti átalakítás lehetőségével, az mérsékelheti az általuk fizetett különadó összegét, vagyis csökkentheti az állami bevételeket.
Az OKSZ azonban ennél tovább menne: a szervezet szerint nem részleges korrekcióra, hanem kiszámítható menetrend alapján végrehajtott teljes kivezetésre lenne szükség. Az érdekképviselet jelezte, hogy kész részt venni egy ilyen folyamat előkészítésében, és üzleti, illetve pénzügyi elemzésekkel segítené a döntéshozókat.
