A csatlakozás sikere függ az nft-től

KKV | Nemzeti Fejlesztési Terv
Magyarország számára létkérdés a megfelelő nemzeti fejlesztési terv kialakítása, mert az európai uniós csatlakozás sikere függ ettől - állítja Baráth Etele államtitkár, a Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának (NFTH) vezetője. Lapunknak adott interjújában fájlalja, hogy a régiók ügyében Brüsszel elnapolná a döntést.

>> Milyen kihívásokkal szembesültek eddig, és hol tartanak ma a nemzeti fejlesztési terv (nft) kialakításában?

– Amit vállaltunk, azt teljesítettük. A kormány december 18-án megtárgyalta és jóváhagyta a nemzeti fejlesztési terv második olvasatát, amely a társadalmi egyeztetés során beérkezett 3500 vélemény, javaslat és a brüsszeli illetékesekkel történt előzetes konzultációk alapján készült el. Július végére várható a közösségi támogatási keretterv kidolgozása, amely már kizárólag azt tartalmazza, amit a tervben megjelölt célok, prioritások közül az Európai Unió a strukturális és kohéziós alapokból kész támogatni. Utána kezdődhet a megvalósítás, előbb a pályázatok kiírása, majd a nyertes projektek megvalósítása. Ebből is látszik, hogy egy állandó mozgásban lévő folyamatról van szó. Abban mára egyetértés alakult ki, hogy az nft több szempontból is kiemelkedő vállalkozás hazánk számára. Egyrészt beruházási-fejlesztési aspektusból a csatlakozás legkiemelkedőbb dokumentumának minősül. Nálunk eddig még nem volt példa ilyen széles körű együttgondolkodásra, mint ami a terv társadalmi vitája során lezajlott. Vagyis az nft intellektuális hatása, kisugárzása is példátlan. Másrészt viszont rendkívül gyakorlatias dokumentumról van szó, amely egyértelműen rögzíti a fejlesztéseket, s azt is, hogy megvalósításukból anyagilag mekkora felelősséget vállal az Európai Unió és mekkorát Magyarország. Harmadrészt nagy érdeme az nft-nek, hogy végre saját jövőképünk, hosszú távon végrehajtandó és végrehajtható célrendszerünk lesz. A társadalmi egyeztetés során, bevallom, magam is meglepődtem azon az óriás igényen, amely alapján végül az a döntés született, hogy nem egy, hanem két nemzeti fejlesztési terv készül. Az egyik, amit az Európai Unió előírt valamennyi tagjelölt számára az EU-források hasznosítására. A másik a sajátunk: egy hosszabb távra előre tekintő, átfogó nft Magyarország egészére.

>> Ezzel szinte megduplázzák a munkájukat. Mi indokolja a szétválasztást?

– Már említettem a nagy társadalmi igényt. Emellett az Európai Unió számára készült terv első lépcsőben három évre, a 2004-2006 közötti időszakra szól, s a közösség következő tervezési periódusa 2007-től 2013-ig terjed. A sajátunk, az átfogó nemzeti fejlesztési terv ennél is messzebb tekint majd. Számos olyan javaslatot kaptunk, amely több annál, mint amit a szűkebb terv tartalmaz. Ilyen például az információs társadalom, amelynek a katalizátor részét, magját alkotja a szűkebb nft. Hosszabb távra szól a lakás-, a roma-, az úthálózat-fejlesztési program és a fenntartható fejlődés célkitűzése. Egyébként a legnehezebb feladatunk, hogy miként tudnánk az államigazgatási rendszeren belül ezeket a mindenkit érintő feladatokat stratégiailag jól megfogalmazni. Hogy mennyire hosszú távra kell gondolkozni, arra jó példa, hogy a 2000-2001-ben elindított ISPA-projektek között akad olyan, amelyik 2007-ben ér véget. Ebből logikusan következik, hogy amit 2003-ban elkezdünk, annak egy része csak 2010-ben teljesül. Ebből látszik, hogy nem is lehet három vagy akár tíz évre tervezni, sokkal távlatosabban kell gondolkodni annál, mint amit a brüsszeli asztalra leteszünk.

>> Számos kritikai észrevételt is kaptak. Mi lett ezek sorsa?

– Minden észrevétel tartalmazott kritikai elemet, s ez így természetes. Az egyik legjellemzőbb reagálás a beruházásösztönzéssel kapcsolatos stratégiára vonatkozott, amelyből világosan kiderül, hogy Magyarországnak a külföldi befektetések megtartása és a hazai beruházások ösztönzése egyaránt fontos. Többen hiányolták ugyanakkor a konkrét elképzeléseket a hazai tőkehiányos, korlátozott piacú, eladósodott nagyvállalatok felkarolására, például a Magyar Fejlesztési Bank közreműködésével, vagy a magyar tőke – ma még aránylag kis mértékű, ám – lendületes külföldi megjelenésére, a kis- és középvállalkozások esetében pedig egy erős és hatékony, adott esetben a multinacionális cégektől független beszállítói rendszer kialakítására. Jó néhányan felvetették: miként lehetséges az, hogy Spanyolországban a beruházások 75 százalékát spanyol kivitelezőkre bízzák; lehet, hogy ott a közbeszerzési pályázatok kiírásánál a hazai cégeknek nagyobb az érdekérvényesítési lehetősége? Az természetes, hogy ezeket a felvetéseket igyekeztünk figyelembe venni már az első, hároméves nft kialakításánál.

>> Ha már a spanyolok példáját említette, köztudott, hogy rendkívül ügyesek az uniós források hasznosításában. Hol tart ma ezen a területen Magyarország?

– Magyarország, akárcsak a többi csatlakozó, még nem elég felkészült a közösségi támogatások hasznosítására. Ezt tükrözte nálunk a SAPARD-program, amelynek bevezetésével másfél évet késtünk. Egyértelműen rávilágított arra, hogy az ún. abszorpciós képességünk sem intézményi, sem társfinanszírozási, sem személyi, szakmai területen, sem a kész projektek esetében nem kielégítő színvonalú. Ráadásul mindössze egy év áll rendelkezésre a lemaradás behozására, miközben a jelenlegi uniós támogatások többszöröse lesz az igénybe vehető forrás a csatlakozás után.

>> Mit szól mindehhez az Európai Bizottság? Bizonyára sürgeti Magyarországot az előrelépés érdekében…

– Így igaz. Ám Brüsszel szeme előtt alapvetően az lebeg, hogy a lehető legegyszerűbben, a leghatékonyabban és biztosan hozzájussunk a támogatásokhoz. Ezért ragaszkodik a direkt, egyértelmű állami végrehajtáshoz, teljes vertikumban, s a régiókat egyelőre nem fogadja el önálló regionális egységként, arra hivatkozva, hogy ott még nem alakult ki a megfelelő helyi intézményrendszer. Nekünk viszont az a véleményünk, hogy ha az első három évben nem tesszük meg a legfontosabb decentralizációs lépéseket, akkor 2006. december 31-ről 2007. január 1-jére virradóra hogyan tudnánk mindent létrehozni? Lehet, hogy megbotoznak a közgazdászok és az állami vezetők ezért, de úgy ítélem meg, hogy inkább most kell átesni a nehézségeken, mint később. Több külföldi példa mutatja, ha ezt az irányt választjuk, előbb-utóbb nőnek az adóbevételek, gyorsul a GDP növekedése, több pénz jut arra, hogy az elmaradottságot felszámoljuk vagy legalábbis segítsük a fölzárkózást.

>> Az utóbbi időben csatlakozott országok közül melyiket tartja irigylésre méltónak és miért?

– Az íreket, azért, mert nem voltak olyan szorongatott helyzetben, mint mi, s megengedhették maguknak, hogy hosszú távon az oktatásba, képzésbe, kutatásba fektessék a pénzüket. A portugálokat azért, mert jól eligazodnak az európai érdekérvényesítési rendszerben, mindenhol jelen vannak és nagyon megtanulták az eljárásokat. A spanyolokat pedig azért, mert olyan fantasztikus infrastrukturális pénzügyi támogatást kaptak, ami sokszorosa annak, mint amire Magyarország egyáltalán számíthat.

Kiderült, melyik edzők költötték a legtöbbet a topfutballban

A 25 listázott edző közül 17 megfordult a Premier League-ben. Repkedtek a milliárdok az első ötben.

Akár 2 ezer forintot is kereshetnek óránként a diákmunkások

Tavaly közel 300 ezer 15 és 24 év között fiatal dolgozott nyáron.

Elhúzódó amerikai recessziótól tartanak a Fed-tagok

A Fed az eszközvásárlási programokkal egyelőre képes hatékonyan alacsony szinten stabilizálni a piaci kamatokat.

Szoboszlai Dominik a klubváltásról beszélt egy interjúban

Ha lesz egy klub, amelyik engem akar és hajlandó ennyi pénzt kifizetni értem, akkor örülni fogok, hogy elértem valamit – mondta a Figyelőnek a Salzburg magyar válogatott középpályása.
Világgazdaság Piactér