A kamarák készek a partnerségre

KKV | Nemzeti Fejlesztési Terv

A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) sikeres végrehajtása nagymértékben függ attól, hogy a gazdaság szereplői, a kamarák milyen szinten és mértékben tudnak bekapcsolódni a projektek kidolgozásába, koordinálásába, majd megvalósításába – mondta lapunknak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. A kamarák gazdaságformálói, -szervezői, -fejlesztői feladataik révén, a vállalkozásoktól nyert közvetlen információik, nemzetközi kapcsolatrendszerük, tapasztalataik felhasználásával segíthetik elő a NFT eredményes megvalósítását, a vállalkozói szféra uniós források fogadására történő felkészítését. Ezt a folyamatot egyfelől jelentősen előrelendíti, hogy a területfejlesztési törvény módosításával várhatóan lehetővé válik a területi kereskedelmi és iparkamarák tagként való részvétele a területfejlesztési tanácsok munkájában, másfelől jelentősen hátráltatja az egyre áttekinthetetlenebbé váló, gyakran párhuzamosan működő intézményhálózat. A kamara elnöke szerint az NFT komoly hiányossága, hogy a megvalósításba bevonható, már működő intézményi kapacitásokat nem veszi figyelembe, a bekapcsolódás területei, formái tisztázatlanok.

Az EU-források kihasználásában akkor számíthatunk sikerre – fogalmazott az MKIK elnöke -, ha olyan, a fejlesztési célokat és az azokhoz rendelhető forrásokat konkrétan, átlátható módon tartalmazó NFT kerül elfogadásra, amely hosszabb távra szóló országprogramon, gazdaságfejlesztési stratégián alapul, annak részeként valósul meg, az erőforrások optimális kombinációjára, ezen belül azokra a területekre koncentrál, amelyek a magyar gazdaság növekedésének gyorsítására a legnagyobb hatást gyakorolják. E tekintetben – a kamara álláspontja szerint – kiemelt szerepe van az infrastruktúra (ideértve az oktatási és üzleti infrastruktúrát is), valamint a humánerőforrás fejlesztésének. E területek hatásmechanizmusaival (beruházási kereslet élénkítése, munkahelyteremtés) egyidejűleg kezelhetők a foglalkoztatás, a területi egyenlőtlenségek, a gazdasági növekedés problémái, amelyek enyhülésével növekszik az ország tőkevonzó képessége is.

Az MKIK elnöke szerint az NFT kormány által 2002. december 18-án jóváhagyott változata, amit hivatalosan ez év március 31-ig kell az Európai Bizottsághoz benyújtani, a korábbi verziókhoz képest – az egyeztetések, a társadalmi vita eredményeként – összességében kedvező irányban változott. Átláthatóbban, koncentráltabban tartalmazza a fejlesztési célokat, az azokhoz rendelhető forrásokat – mondta Parragh László.

Úgy véli, hogy a feladat nagy kihívást jelentett a terv készítői számára, hiszen nemcsak az idő rövidségével kellett megküzdeniük, hanem azzal is, hogy az országnak nincs az NFT készítésének egyik alapját és kiindulópontját jelentő, hosszabb távra szóló gazdaságfejlesztési országprogramja. A tervkészítéshez – az ISPA és a SAPARD előcsatlakozási programok kései indulása miatt – gyakorlatilag a Széchenyi-terv, illetve a PHARE-programok eredményei, pénzügyi forrásai nyújtottak hasznosítható támpontot. A gazdaságfejlesztési országprogramnak kellene tartalmaznia – mondta Parragh László – az átfogó, szakmai-ágazati-infrastrukturális koncepciókat, programokat, amelyek egyfelől lehetővé tennék a rövid és hosszú távú célok összehangolását, másfelől “étlapot” nyújtanának a potenciális (külföldi) befektetők számára, mérlegelési-választási kritériumokat biztosítva a regionális elképzelések támogatására.

Kiderült, hol a legdrágább a mozijegy a világon

Egyes országokban a hagyományos és a 3D-s filmek közötti jegyárak akár több, mint 30 százalékkal is eltérhetnek egymástól.

Az ekhós nehezen kap babavárót

Több olyan visszajelzés érkezett a Világgazdasághoz, amely szerint az ekhós adózási forma fennakad a pénzintézeteknél hitelbírálatkor.
Világgazdaság Piactér